Felhasználók és tartalomszolgáltatók: kutya-macska barátság? – MIBE-klub

2016. jún. 1-jén a vendég Németh Márton információs szakember volt. Témája a tartalomipar és a felhasználói esélyei, szokásai.

20160601_174236A használók gyakran egyszerűbben tudnak lekérdezni a Genesisen, mint sok más fizetős forrásban – utalt a vendég a mindkét forrástípushoz hozzáférők között készített felmérésre. Az alternatív, most illegális források 2.0 alapon szerveződnek: a SciHub-hoz az emberek „beadják” saját könyvtári hozzáférésüket. A kihívást érzékelve a nagy kiadók hagyományos üzleti modelljük mellett kiépítették az Open Access-kínálatukat (OA – nyílt hozzáférés, ahol a publikálásért a szerző fizet); az évekkel ezelőtt sokat támadott Elsevier pl. a legnagyobb OA-kiadóvá vált. Felhasználói oldalról pl.: az MTA nyílt hozzáférésű folyóirat-platform létrehozását tervezi. A meglévő üzleti modellek és a szerzői jogi szabályozás aligha tartható sokáig.

2

Analógiákban gondolkodva: a diszruptív eljárást alkalmazó Uber innovációra készteti a megcsontosodott versenytársakat. Balog Géza (Infodok Kft.): jót tettek a budapesti taxiszolgáltatásnak: a hagyományos vállalat is az Uberéhez hasonló appot készíttetett. – A Mattel játékgyártó 3D-s nyomtatót kínál, hogy a használók otthon készítsenek saját játékokat, vagy: a szolgáltatók a zeneszámokat darabonként is kínálják. Shakira a koncertjeiből él; a CD-ket szinte szórja. A koncertfelvételt a rajongók viszont egészében gyűjtik – mondta Sugár Mihály (T Systems). Mikulás Gábor (MIBE) szerint a használók – ha lehetőségük adott – irreális mennyiségű tartalmat töltenek le (vö.: szűkösség pszichológiája), melynek tényleges felhasználása kétséges. A hangsúlynak az információ hatékony feldolgozása felé kellene elmozdulnia a mennyiségi beszerzés felől. Balog: a könyvtáros vagy információs szakember feladata az igény megfogalmaztatása; kérdeznie tudni kell, s a kérdést értelmeznie is. Horváth Marcsi (T Systems) szerint ma már nem tudjuk a szabályozást követni – akár könyvtárak, akár telekomosok legyünk is.

Moldován István (Magyar Elektronikus Könyvtár) felhívta a figyelmet arra, hogy a könyvtárosok Katalist levelezőlistáján a levelek egyre nagyobb hányada a szakcikk-kérelmekről szól; s az igények nagy része 1 órán belül teljesül is. Mindez már zavarja az OSZK-t is, mint üzleti szolgáltatót. Ez is mutatja, hogy korszerűtlen a meglévő szabályozás. Horváth Marcsi párhuzamként hozzáfűzte: a fodrász sem feltétlenül ad számlát, legalábbis az áfa irreális mértéke esetén. Czakó Miklós (Observer Kft.) tapasztalata: feltűnően nagy arányú a cikklopás.

3

Nógrádi Gábor író szerint az irodalmi publikációkkal kapcsolatban is hasonlóak a problémák, mint a tudományos kiadás terén: a tartalom nem azé, aki pénzt kér érte. Az író a nemzet nyelvéből, irodalmából táplálkozik; ezt valamilyen módon vissza is kell juttatnia ugyanannak a közegnek. Pl.: ne a szerző gyereke döntse el, mit lehet a műből csinálni.

“Ha a kiadók meg akarják mutatni a tudományos közzétételi folyamat értékét, akkor a tartalom köré érdemes építkezniük. Így viszonylagossá válik a nyílt hozzáférés vagy a parazita folyóiratok kérdése.” – írja friss anyagában a Scholarly Kitchen (ld, itt).  Éppen ezért a MIBE is a tartalom köré építkezik: a https://www.facebook.com/events/1556472114656419/ Facebook-oldalon a klubtémájával kapcsolatos cikkek és kommentárok olvashatók.

| One comment:

  1. Moldován István véleményéhez csatlakozom. A MATARKA-n keresztül zajló, az OSZK-tól kért cikkmásolatok száma is csökken (2007-től működik a szolgáltatás), pedig a cikkek száma az adatbázisban állandóan gyarapszik. A felhasználók egyszerűen nem akarnak várni és fizetni, pedig a webáruház szerűen működő folyamat egyszerű, gyorsan kivitelezhető. Főleg azok veszik igénybe, akik egyszerre sok cikket kérnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.