Alapszabály

Magyar Információbrókerek Egyesülete – Alapszabály

A ”Magyar Információbrókerek Egyesülete” egységes szerkezetben

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.

Az Egyesület neve: ”Magyar Információbrókerek Egyesülete” (MIBE). Székhely: 1035 Budapest, Miklós u. 5., III/15.

Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, rendezvényekből, információs kiadványok készítéséből és forgalmazásából, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA

2.

2.1. Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

2.2. Az Egyesület célja: a magyarországi információbrókerek összefogása, országos hálózattá szervezése, az információbróker szakma magyarországi kifejlesztése, bevezetése és elfogadtatása, melynek érdekében tudományos tevékenységet és ismeretterjesztést is végez. Támogatja az információbróker-képzést, a kiképzett információbrókerek számára szakmai fórumot teremt, programokat szervez, valamint képviseli az információbrókerek érdekeit.

 

EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

3.

3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki információbrókeri, ill. információbróker-asszisztensi végzettséget igazoló, magán- vagy állami oktatási intézmény által kiállított okmánnyal rendelkezik, az információbróker-képzésben oktatóként vagy hallgatóként részt vesz és/vagy információbróker jellegű munkakörben dolgozik vagy ilyen munkakörből ment nyugdíjba, két egyesületi tag ajánlásával bír, és az alapszabály, valamint az Egyesület Etikai kódexének rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt és az Etikai kódexet aláírja, valamint kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.

3.3. Új tagok és pártoló tagok felvételéről az elnökség dönt. Az elnökség a tagfelvétellel kapcsolatos döntéseiről a közgyűlést legalább évente egyszer tájékozatja. Amennyiben valamely jelentkező kérelmét az elnökség elutasítja, a jelentkező 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet.

4.

Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, kizárással, vagy a tagdíj egy éven túli felszólítás utáni be nem fizetésével.

5.

A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.

6.

A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját vagy pártoló tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A tag, illetve pártoló tag a kizáró határozat ellen 30 napon belül jogorvoslatért bírósághoz fordulhat.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7.

Az Egyesület tagjai és pártoló tagjai részt vehetnek az Egyesület programjain, és igénybe vehetik annak szolgáltatásait.

Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. A tisztségviselők választásában választóként bármely tag részt vehet, és tisztségviselőül bármely tag megválasztható.

8.

Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

Az Egyesület pártoló tagjai az alapszabály betartásán túl kötelesek önként vállalt támogatásukat biztosítani, és lehetőségeik szerint elősegíteni az Egyesület céljainak megvalósítását.

AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

9.

9.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

A Közgyűlés határozatképes, ha legalább a tagság fele + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra lehet összehívni, amelynek időpontját az eredeti közgyűlés meghívójában meg kell jelölni. A közgyűlésre szóló meghívóban erre a lehetőségre egyértelműen fel kell hívni a tagok figyelmét.

9.2. A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.

Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához 50%+1 fő, az Egyesület feloszlásának és más szervezettel történő egyesülésének kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

10.

10.1. Az Egyesület képviselő szervei:
Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott három (3) főből álló Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár.

A közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 5 évre választja. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.

Az Elnökség három tagjának jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

10.2. Az Elnök jogai és kötelességei:

  • a Közgyűlést bármikor összehívhatja
  • a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja
  • a kiadások számláit ellenőrzi
  • megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez
  • harmadik személyekkel való szerződések megkötése
  • a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie
  • a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,
  • az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.

10.3. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:

  • az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,
  • az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

10.4. A titkár (vagy külön választott pénztáros) jogai és kötelességei:

  • az Egyesület ügyvitelének szervezése,
  • az Elnökség által megbízott pénztáros munkájának felügyelete, illetve külön megbízott pénztáros hiányában a pénzügyi adminisztráció szervezése
  • mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése.

11.

Mind a közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.

A közgyűlés levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. Az Elnök köteles mind a közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

12.

Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.

Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

13.

Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak oly módon, hogy az Egyesület nevében hármójuk közül ketten közösen járhatnak el. A képviselők ilyen módon rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.
A közgyűlések által megválasztott képviselők: Mikulás Gábor (elnök), Kóródy Judit (elnökhelyettes), Horváth Ádám (titkár).

AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

14.

14.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban – fenntartási – ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

14.2. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.

Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

14.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

14.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

15.

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

16.

Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

17.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Ezen alapszabályt eredetileg az Egyesület 2001 szeptember 24. napján összehívott közgyűlésen fogadta el. Módosítások közgyűlési határozatra: 2001. dec. 5. (bírósági felszólítására), 2005. máj. 26., 2010. márc. 10., 2012. febr. 22.

Budapest, 2012. febr. 22.