Hírlevél – 2003. december

Tisztelt hírlevél olvasó!

Itt a december, holnap jön a Mikulás – persze nem arra gondolok, amelyik hírlevelünkbe is referálni szokott. Küszöbön a karácsony és rövidesen 2004-et írunk.
Az év utolsó MIBE hírlevelében egy hasznos üzleti információforrás nyűjteménnyel, a brand és a logó fontosságával, a postafiókjainkat elárasztó levélszeméttel és nem utólsó sorban a jó információbróker kiválasztásának szempontjaival foglalkozunk.

Remélem, hírlevelünk ma is tartalmas olvasmányként szolgál!
Kellemes olvasást kívánunk!

Mivel legközelebb januárban jelentkezünk új számmal, ezért engedjék meg, hogy ezúton köszönjem meg szerkesztőkollégáimnak kitartó és hasznos munkájukat, illetve íly módon kívánjak minden kedves MIBE tagnak Békés, Boldog Ünnepeket és Új Esztendőt!

a főszerkesztő

– Tartalomjegyzék –

1. Ezer év törvényei az interneten
2. Business információforrások
3. A brand és a logó
4. Sokasodó levélszemét
5. Magyar Virtuális Enciklopédia
6. Az IM és KM megértése
7. Hogyan válasszunk infobrókert?
8. A viták elkerülésére…

Ezer év törvényei az interneten

„Kevés ország kevés kiadója üdvözölheti azzal az olvasóit, hogy ezer esztendő törvényalkotásának gyümölcseit teszi elérhetővé a számukra digitális formában. Még kevesebb azoknak a száma, ha van ilyen egyáltalán, amelyek ezt az interneten keresztül teszik, térítésmentesen, elvileg bárki számára szabadon hozzáférhetően” – olvasható a KJK-Kerszöv Kft. legújabb szolgáltatásának honlapján.

Az Ezer év törvényei névre keresztelt adattár 1000-től 2003-ig, hét időintervallumra bontva tárja a nagyközönség elé egy évezred magyar törvénycikkeit.

Forrás: http://www.complex.hu/1000/
(ref.: Kiszl P.)

Business információforrások

Felismerve a könyvtáros és információs szakma előtt álló, tudásgazdaság által indukált kihívásokat, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke – Kiszl Péter vezetésével – Üzleti információs projektet indított, melynek célkitűzése és részletes ismertetése a http://harleqin.elte.hu/businessinfo címen olvasható; ahonnan egyúttal a business információ témaköréből számos munka (tanulmány és prezentáció) is letölthető.

Témakörök: céginfo., üzleti info. Franciaországban, adózási info., számviteli info., banki info., EU-info., HR-info., jogi info, nonprofit info., prognózisok és elemzések, szabadalmak, szabványok és statisztika, tőzsdei info., vállalkozásfejlesztési info.
Forrás: http://harleqin.elte.hu/businessinfo

A brand és a logó

A brand, magyarul márka, jelenthet egy adott terméket vagy egy adott termék gyártóját, a hozzárendelt – vélt vagy valós – értékekkel együtt. A brand jelentése a 80-as évekig nem vált szét: addig a termék (product) és a cég megnevezése (company name) a legtöbb esetben azonos volt. Mára kibővült a cégek termékportfoliója, emiatt egyre nagyobb távolság van a termékbrand és a cégbrand közt, így a brand jelentése szétvált. Ezzel párhuzamosan kialakult a superbrand és a subbrand.

A superbrand meghatározást globális, nemzetközi vállalatok esetében, mint pl. a Coca-Cola vagy a Sony használják, melyek termékei között számtalan, önmagában is azonosítható márka található.

Subbrandról beszélünk akkor, ha a brandcsaládon belül a márkák hierarchikusan helyezkednek el, egy brand egy másik alá van rendelve. (pl. IBM – IBM Thinkpad).

A corporate identity, a cégarculat fogalma fokozatosan kiegészült a brand identityvel, a márkaarculattal is, melynek három pillére: a név, a szlogen és a logó. A név határozza meg a brandről kialakított első benyomásunkat, a szlogen a márka pozícionálásának általános üzenetét hordozza, a logó – ami nylevi kötöttségektől függetlenül értelmezhető – vizuális formában közvetíti a brand jellemzőit.

Forrás: Radics Róbert: A brand és a logó. Alapfogalmak. In: Digitart Magazin. 2003. 4. sz. 42-44. p.
(ref.: Kiszl P.)

Sokasodó levélszemét

Lánclevelek, kéretlen levelek tömkelege árasztja el az elektronikus postafiókokat. A különféle szőrkőket kijátszva érkeznek postaládánkba nap mint nap. Ezeket a leveleket hoax, illetve spam néven szoktuk emlegetni. Közöttük éles határ nem húzható. A hoaxok eredetileg tipikus lánclevelek, melyek kérést, ígéretet, javaslatot tartalmaznak, és gyakorlatilag minden esetben kérik továbbküldésüket minél több ismerősnek. A spam ugyancsak kéretlen levél, azonban ritkán buzdít pilótajátékra, inkább a reklámok jellemzik. A kéretlen levelek a CERT osztályozását figyelembe véve a következő kategóriákba sorolhatók:

– UBE (Unsolicited Bulk Email) – tömeges kéretlen levél
– UCE (Unsolicited Commercial Email) – kéretlen üzleti levél
– MMF (Make Money Fast) – lánclevél
– MLM (Multi-Level Marketing) – piramisjáték
– levélbomba

Iparági becsélések szerint a kéretlen levelek ma már az összes e-mail forgalom 20%-át teszik ki. Sajnos, még nincs tökéletes módszer a 100%-osan tiszta, spam-mentes levelezési környezet kialakítására.

Forrás: PAPP Géza: A spam (I.) A nigériai csalás. In: Internet Kalauz. 2003. 10. sz. 8-10. p.
http://hirek.prim.hu/cikk/35784/
(ref.: Kiszl P.)

Magyar Virtuális Enciklopédia

Magyar Virtuális Enciklopédia néven grandiózus vállalkozásba fogott Nyíri Kristóf vezetésével a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete.

A „21. század tudományrendszere” című nagyprojekt részeként, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával épülő, folyamatosan aktualizált, hálózaton elérhető enciklopédia év végére néhány száz, míg 2005-re mintegy 3.200 címdokumentumot fog tartalmazni.

A Magyar Virtuális Enciklopédia vezető szakértői nemzetközileg elismert magyar tudósok (pl. Kroó Norbert, Ormos Mária, Pléh Csaba, Vízi E. Szilveszter).

A kezdeti szakaszban lévő enciklopédia szócikkei között az információbrókerek számára hasznos és érdekes kifejezések (bankkártya, befektetés, globalizáció, internet, részvényvásárlás) magyarázatait is megtalálhatjuk. A virtuális enciklopédiában címszavain túl teljes szövegében is kereshetünk.

Forrás: http://www.enc.hu
(ref.: Kiszl P.)

Az IM és KM megértése

Újdonságot jelent-e az információkezelés (Information Management = IM) és az ismeretkezelés (Knowledge Management = KM), illetve mi a viszony köztük?

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás http://tmt.omikk.bme.hu/ rövidesen megjelenő 2003/12-es számában áttekinti, e diszciplínák ó és új megközelítését. A király új ruhája vagy megváltó csodaszer? A cikk ismerteti hat-hat magán és közintézmény vizsgálatának ebbéli tapasztalatait. Vázolja a KM-folyamatok válfajait és a különféle módszerek (hangsúly a kommunikáción / tároláson és visszakeresésen / célzott ismeretmegosztáson) hangsúlyait.

Forrás: Understanding knowledge management and information management: the need for an empirical perspective / France Bouthillier, Kathleen Shearer. In: Information Research 8 (2002) 1 p. 29.
http://informationr.net/ir/8-1/paper141.html/ ref: Horváth P., TMT 2003/12.
(ref.: Mikulás G.)

Hogyan válasszunk infobrókert?

– teszi fel a kérdést Susan M. Detwiler nem túl friss cikkében. Mivel azonban a helyzet alapvetően nem változott, mindkét félnek érdemes megszívelni ma is tanácsait.

Hasznos, ha a pályáztató a tanácsadók között válogatva rákérdez az illető tanulmányaira, melyből kiderül a bróker beállítottsága, hogy specialista-e, vagy generalista, mekkora a gyakorlati ideje és kik voltak az eddigi projektek. Iskola után vett-e részt egyéb kurzusokon (azaz naprakészek-e az ismeretei?) Jó tudni, hogy mely adatbázisokhoz fér hozzá, illetve miket ismer? Az elektronikus forrásokon kívül keres-e nyomtatottakban vagy telefonon is? Hogyan számítja a munkadíjat, mekkora a fizetési határidő, illetve a minimális díj; az óradíj vagy az eredmény számít (az óradíj azért méltányolható, mert sok esetben nem lehet garantálni, hogy egyáltalán van eredmény). Foglalkoztat-e alvállalkozót?

Ha egy brókert foglalkoztatunk – írja –, akkor idővel jól megismeri elvárásainkat, és az ő alvállalkozóitól is ismert minőséget kapunk rajta keresztül. Ha viszont specialistával köt bennünket össze, akkor új brókert ismerhetünk meg. Érdemes megfigyelni a bróker kérdéseit is: hasznos, ha kérdez a beszerzendő információ céljáról, mi az, amit már tud a megrendelő, hol kereste már a választ, milyen formátumot kíván, milyen mély információ szükséges, mi a határidő, milyen nyelvű legyen a forrás stb.

Forrás: How to choose an information broker / Susan M. Detwiler. In: Bulletin of the American Society for Information Science 21 (Feb./Mar. 1995) p. 14-5.
http://www.asis.org/Bulletin/Feb-95/detwiler.html)
(ref.: Mikulás G.)

A viták elkerülésére…

Az információkutatás gyakran eredményezhet vitákat. Nem azt kapja a megrendelő, amit szeretett volna, a megkezdett kutatás után módosultak az igények, de nem módosultak a kapcsolódó feltételek, stb…

A szerző a cikkében több lépést javasol a felmerülő, súlyosabb esetben akár jogi útra terelődő viták elkerülése érdekében. Még a keresés kezdete előtt mérjük fel a keresett területet, majd ennek ismeretében a megrendelővel közösen írásban rögzítsük, hogy pontosan mi a feladat, és azt mi milyen módon próbáljuk megoldani. Tudassuk a megrendelővel, hogy nem az információ szakmai tartalmáért, hanem a korrekt felkutatásért és prezentálásért felelünk.

A későbbi vitákat akkor tudjuk elkerülni a legkönnyebben, ha mindig a megrendelővel közösen tisztázott, kölcsönösen egyértelmű és dokumentált körülmények között dolgozunk.

Forrás: Carol Ebbinghouse: Disclaiming Liability 8 (2000) 3
http://www.infotoday.com/searcher/mar00/ebbinghouse.htm
(ref.: Bodony J.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.