Oknyomozás workshop – Humán- és adatforrások

A MIBE rendezvényeinek közös tapasztalata, hogy a résztvevőket a szervezőnek “kell” “szétzavarnia” az esemény végén. Ami persze, mint sikermutató,  nagy öröm. Febr. 1-jén a Direkt36 munkatársai, Pethő András (témája: elektronikus adatforrások), Panyi Szabolcs – párbeszédben Pethő Andrással (human intelligence) és Zöldi Blanka (gyakorlati forráskeresés) bemutatta azt a tudáshátteret, amelyek a Direkt36 által megjelentetett nyomozói anyagok létrejöttét segítik. Utaltak rá, hogy a szakterület az USA-ben született. Az előadók – személyes primér tapasztalataikat átadva – elmondták, hogy a mekkora ereje van azoknak az anyagoknak (pl. Washington Post), melyben az újságírói munka után oknyomozói anyagaikban elkerülhetik a feltételezéseket, sejtetéseket. Többet bemutattak azokból az adatbázisokból – MOKK, K-Monitor, Google képkereső, Közbeszerzési Hatóság, Creditreform, Pacer, Investitgative Dashbord, Enigma Public, IntelTechiques stb. – amelyek segítséget nyújtanak a tényadatok beszerzésében.

Az emberektől közvetlenül szerzett információ becserkészését az újságírói spirális módszer mentén mutatták be. A negatív módszerek jellemzően veszélyesek, a forrásszeméllyel való bizalmi kapcsolat megteremtésének eszközei vezethetnek inkább sikerre. A folyamat során igyekeznek kizárni a személyes sértettségből eredő torzításokat, vissza-visszatérve a hitelesítést segítő “honnan tudod?” kérdésre.

A célszemélyeket persze be kell cserkészni. Gyakran eredményes a forrás közéleti, szakmai rendezvényeken való megközelítése. Egy amerikai tapasztalat szerint viszont a célszemélyt este 8 óra tájban érdemes személyesen, lakásán felkeresni. Panyi Szabolcs tapasztalata szerint az ismerősök megkeresése is működik, megkérve őket, hogy győzzék meg a forrást, hogy szóba álljon az oknyomozóval. Visszatérő motívum volt az információforrás védelme, a win–win-kapcsolat megteremtése, mely a máshonnan ismert mediációra enged következtetni. Ugyan a nyilatkozat minőségét több kategória jelzi – on record / off record, background, deep background (mely csak akkor megírható információ, ha azt más forrás is megerősíti) – Magyarországon leginkább a névvel / név nélkül kategória a gyakorlat.

A kis méretű jegyzetfüzet a jó. De lehet, hogy az “ez nagyon érdekes, hadd írjam le” formula segít a forrás megnyugtatásában.  Ha nem lehetséges a jegyzetelés, akkor a találkozó utáni azonnali lejegyzés menti meg a frissen kapott információkat.

Dezinformációs kísérletek a választások előtt fordulnak elő a kormányzat részéről. Ezek jellemzői az egyoldalú információk. Jól azonosíthatók azok a politikai újságírók, akik jellemzően manipulált információt használnak, sőt az is, hogy információik kiktől származnak. Az egyik prominens politikus pl. gyakran felkarol fiatal újságírókat, kisbuszában utaztatva őket megmondja nekik a tutit.

 

A források azonosításában nagy segítség a Facebook, a Peoplefindthor, az Email finder vagy a pipl.com, Jeffey’s Image Metadata Viever. Általuk megoldható az adott, valamilyen szempontból érdekes helyen megfordult emberek keresése, pl. képek, videók felkutatása. A résztvevők Zöldi Blanka segítségével gyakorolhatták a geolokációs keresést is.

Facebook-event (előzetes információkkal): https://www.facebook.com/events/2202422936486408/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük