Hírlevél – 2018. november

2018. november

Megjelenik havonta. Archívum elérhető ide kattintva!


Elmaradt az oknyomozás workshop

Elegendő jelentkező hiányában elmaradt az oknyomozás workshop novemberben. A Direkt36 munkatársaival közösen tartandó rendezvényt 2019. január végére tervezi a MIBE ismét megszervezni.

Infobrókerségről a jövőkutatási konferencián

A döntéshozatal biztonságának növelése – Az információs tanácsadó munkája előadás “A múltból átívelő jövő – VIII. Magyar (Jubileumi) Jövőkutatási Konferencia” rendezvényén 2018. nov. 15-én, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának osztályrendezvényén hangzott el. Mikulás Gábor előadásának vázlata: GM Info Consulting.

Titkárt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók: /alapszabaly/ . A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.

 


Hírek

Példa tartalomelemzésre: a Való Világ előhozza belőlünk a gyűlöletet

Két hete indult el a Való Világ 9 az RTL II-n, máris 8 ezerszer említették a nevét az interneten – derült ki a Neticle médiaelemző cég kutatásából. Egész pontosan 8049 említés született a témában, ami – összehasonlításképpen – a mindig aktuális témának számító Apple brand kétheti említésének körülbelül a háromszorosa.

A Neticle rendszere automatikusan összegyűjtött minden olyan online cikket, posztot vagy kommentet az elmúlt két hétből, amiben a Való Világ neve valamilyen formában szerepelt. A Való Világról szóló tartalmak közel 70%-át cikkek és blogok alatti hozzászólások és fórumszálak teszik ki, így az elemzés alapján kijelenthető, hogy az internetezők kiemelkedő arányát aktivizálta a téma. F: Kreatív online,  2018. 11. 23.

Oknyomozó újságírás – feltárják a háttérben rejlő összefüggéseket

Ez a műfaj a világon sehol nem tartozik a könnyű és hálás műfajok sorába. De senki nem kétli a benne rejlő szakmai kihívásokat izgalmakat :-)

Az oknyomozó újságíró általában falakba ütközik, mert oknyomozó riporternek azt nevezzük, aki utána megy az olyan információknak, amelyeket szándékosan eltitkolnak, mert jogilag vagy etikailag elítélhető dolgokra vonatkoznak. Egyes vélemények szerint az oknyomozó újságírás ott kezdődik, amikor a riporter elkezd gondolkodni, mert nem hiszi el a hivatalos álláspontot, és elkezd utánajárni a dolgoknak. Az elemzéshez hasonlóan a tényfeltáró vagy inkább oknyomozó újságírás problémákra, napirenden lévő fontos ügyekre és ellentmondásokra összpontosít, azaz gyakran nem csupán a szigorúan értelmezett tényekre szorítkozik, hanem személyközi viszonyokat, szándékokat, jelenségeket ír le, és ezeken keresztül történeteket mesél el. F: K-Monitor,  2010.

Rogán Antalék kulcsszavak alapján figyeltetik az internetet, álhírek terjedése ellen küzdenek

Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzé-seket figyeltet egy magáncéggel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos ér-deklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek. F:  atlatszo.hu, 2018. 10. 31.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Eltörölnék a Hír TV-nél a G-nap utáni időszakot: eltűntek három év hírei

Ha nem is törölték teljesen, de eltüntették az archívumból a Hír TV ellenzéki korszakának híreit – tudta meg az Index.

A Hír TV három éves kilengés után került vissza kormányközeli kezekbe, a színfalak mögött pedig mindent megtettek azért, hogy a sötét időszak ne jöjjön szembe az olvasóval, ha a Hír TV oldalát böngészi. Az Index forrásai szerint augusztusban elmondták, hogy törölni nem szabad semmit, de a cikkek ajánlójából, az archívum oldalairól el kell tüntetni a G-nap utáni időszakban született bejegyzéseket. Ezt legvilágosabban akkor látható, ha ide kattintunk, majd lemegyünk a lap aljára. Az utolsó sorban az augusztus másodikai hír után hirtelen egy 2015 február ötödikei hír következik, szimbolikusan is megjelenítve ezt az űrt. F: COMMENT:COM,  2018. 11. 26.

Lenne hol növelni az átláthatóságot a közbeszerzési hatóság honlapján

112 ország közbeszerzési hatóságának átláthatóságát vetette össze a budapesti székhelyű Korrupciókutató Központ (CRCB). Az idén év elején zajlott adatfelvétel során azt vizsgálták, hogy az egyes hatóságok honlapján meg lehet-e találni egyáltalán a közbeszerzések adatait, majd pedig hogy ezek mennyire könnyen és használhatóan tölthetőek le onnan.

Azaz olyan dolgokat figyeltek meg, minthogy szerződésekként meg lehet-e nézni, hogy melyik állami intézmény írta ki a közbeszerzést, hány pályázó volt, ki lett a nyertes, mekkora összeggel és így tovább. Megnézték azt is, hogy ha vannak elérhető adatok, akkor azok mennyire könnyen hozzáférhetőek, le lehet-e őket például közvetlenül tölteni vagy csak valamilyen nem rendezett formátumban vannak felrakva a honlapra. F: 444.hu,  2018. 11. 15.

Kisebb baj, hogy Mellár Tamás sem érti, miért ennyi az infláció

Mellár Tamás folytatja a képviselői munka rejtelmeit bemutató sorozatát az Élet és Irodalomban. Most azt meséli el, mennyire kell komolyan venni, hogy a törvény szerint „az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni”.

A történet megértéséhez tudni kell, hogy a szerzőt korábban Orbán Viktor nevezte ki a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé. Oda most azért tért vissza, mert nem értette, miként számítják ki a fogyasztói árindexet, amely értéke számára más makroadatokkal teljesen összeegyeztethetetlen. Mellár Tamás hosszan sorolja, miért jött ki neki jóval magasabb infláció, a lényeg, aggályait meg akarta osztani egykori munkahelye szakembereivel. Írt is a KSH mostani elnökének, aki helyettesét és egy osztályvezetőt jelölt ki a szakmai megbeszélésre. Várták is, de kiderült, a képviselői igazolvány oda bizony nem érvényes, a látogatókártya kevés, valaki kellett „föntről”.

A szakmai megbeszélés gyakorlatilag kudarcot vallott, a két kijelölt káder nem értette, Mellár Tamás miért akarja tudni, mi magyarázza a jelentős eltérést a KSH és más források inflációs adatai között. F: 24.hu,  2018. 11. 23.

ADATVÉDELEM

Internetes támadásokat igyekeznek megelőzni

Szinte titkosszolgálati módszerekkel dolgoznak egy terjedőben lévő üzletág képviselői, hogy idejében leleplezzék a cégek ellen készülő internetes támadásokat. Akár idehaza is.

Az információkat persze eddig is gyűjtötték a kiberbiztonsági szakértők. Az is szokás, hogy a nagyobb biztonsági cégek rendszeresen közzéteszik, akár sajtóközleményekben is, milyen támadások zajlanak a világban. A fenyegetésfelderítés azonban több ennél. Ez az adott cégre szabott, nem nyilvános szolgáltatás. A vállalat tevékenységi körének megfelelően célzottan figyelik – emberekkel és robotokkal egyaránt –, milyen fenyegetésre lehet számítani a világ melyik része felől. A célkeresztbe vett cég így időt nyer a felkészüléshez a támadás előtt. F: hvg.hu, 2018. 11. 15.

Ez az ingyenes böngésző megvédi attól, hogy mások lekövessék a neten

A biztonságra helyezi a hangsúlyt ez az ingyenes kis böngésző, amely ujjlenyomat, Face ID és hagyományos, jelszó általi védelmet is kínál használója számára, a netes nyomon követést használó szolgáltatásoknak pedig egyáltalán nem kegyelmez.

A Keepsafe neve valószínűleg ismerősen cseng majd olvasóink számára, hiszen az azonos elnevezéssel rendelkező cég nem először hívja fel magára a figyelmet: korábban egy tetszetős fotómegosztó appot fejlesztettek, most pedig – ismét a biztonságot szem előtt tartva – egy vadonatúj böngészőt készítettek, amely üdítő meglepetésnek hat a jellemzően három vállalat uralta piacon.

Az Androidra és iOS-rendszerű készülékekre is elérhető program már az első megnyitást követően jelzi, hogy a böngészés során blokkolja a különféle szolgáltatások általi lekövetést, így lépjünk bármilyen (nyilván megbízható) oldalra, adatainkhoz garantáltan senki nem fér majd hozzá. Zouhair Belkoura, a mögöttes cég vezérigazgatója szerint a vállalatok nagy része csak látszólagosan törődik azzal, hogy kellő figyelmet fordítson a biztonságra, a valódi védelem pedig jellemzően elmarad. F: hvg.hu  2018. 11. 11.

A NAV és a rendőrség is tudni fogja, hol wellnessezik éppen

Hatalmas adatbázist épít a kormány a 2019-től induló Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal. A szálláshelyeket arra kötelezik, hogy minden vendég adatait rögzítsék benne.

Naprakész információi lesznek a hazai szálláshelyek forgalmáról a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) ha az Országgyűlés megszavazza azt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Rogán Antal kabinetminiszter által benyújtott törvénymódosítást. Eszerint 2019. januártól elindulhat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) tesztüzeme, első körben néhány, önként jelentkező szálloda csatlakozik rá a digitális adatszolgáltató rendszerre. A tervek szerint 2019. júliustól már minden kereskedelmi szálláshelynek kötelező lesz regisztrálnia, ahol legalább 8 szoba és 16 férőhely van.

A jogszabály a gyakorlatban úgy fest, hogy az adott szálláshelynek a vendég nevét, születési idejét és úti okmányának adatait egy központi tárhelyen is rögzítenie kell. Ehhez az önkormányzatok, a NAV, a rendőrség, az idegenrendészet és a KSH is hozzáférhet. F: hvg.hu, 2018. 11. 09.

KTK közleménye nem tesz említést, hogy a jogszabály a gyakorlatban úgy fest: az adott szálláshelynek a vendég nevét, születési idejét és úti okmányának adatait egy központi tárhelyen is rögzítenie kell. Ehhez az önkormányzatok, a NAV, a rendőrség, az idegenrendészet és a KSH is hozzáférhet. F: hvg.hu, 2018. 11. 12.

Egyre több Facebook-felhasználóra kíváncsi a magyar kormány – idén már több száz fiókról kértek adatokat

A magyar kormány évről évre egyre több adatot kér ki Facebook felhasználókról a közösségi oldaltól. Az idei év első felében 532 felhasználói fiókra volt kíváncsi a kormány, de a Facebook csak az esetek 55 százalékában fogadta el a kérelmet, és bocsájtott rendelkezésre adatokat.

A Facebook 2013 óta publikálja, hogy mennyi kormányzati kérés érkezik hozzájuk, és hány százalékukat fogadják el, és bocsájtanak rendelkezésre valamilyen adatot. Ezek az adatok általában személyes információ bizonyos személyekről, a regisztrációjuk dátuma, vagy hogy milyen régóta használják a szolgáltatást. Néha azonban a kormányok arra is kíváncsiak lehetnek, hogy milyen IP címről jelentkeznek be a felhasználók, vagy hogy miket publikálnak.

A közzétett adatokban nem specifikálják, de több esetben nem csak Facebook adatokra kíváncsiak a kormányzati szervek, hanem a céghez tartozó más szolgáltatásokra is kiterjedhet, például az Instagramra, Whatsappra, Messengerre, vagy a cég virtuális valóság platformjára, az Oculusra. F: atlatszo.hu, 2018. 11. 23.

Szerkesztette: Mikulás Gábor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük