A térítéses információszolgáltatás marketingje – MIBE-konferencia 2019. jún. 6-án

A MIBE 2019. június 6-án konferenciát tart, melynek témája a térítéses információszolgáltatások marketingje lesz. Ez alkalomra a MIBE külön kutatással is készül. Helyszín: Magyar Telekom székháza, Bp., Könyves K. körút. A részletes koncepció és program kidolgozása folyamatban van.

 

Titkárt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók: /alapszabaly/ . A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.

 

HÍREK

Kutatói nehézségek az adatbázisok elérésben és azok frissességében

Az adatbázisokban gyakran egy-kétéves lemaradás tapasztalható, ami egy akadémiai cikk esetében még megfelel, de egy tanácsadás jellegű munkában ez nagyon hátráltatja a folyamatot. További nehézségként a hivatalos szervek törvényi kötelezettség szerinti adatszolgáltatásának lassúságát, illetve annak megtagadását említette, ami az energiagazdasági vizsgálatok esetében egy komoly akadályozó tényezőnek számít. De nem csak a hivatalos szervekre jellemző, hogy fokozottan védik az adataikat, és még olyan célokra is vonakodva szolgáltatják ki őket, amelyek az adott intézmény hasznára is válhatnak. Természetesen fontos kérdésként merült föl, hogy a beszerzői oldalról is különböző nehézségek állnak a kutatók előtt, hiszen sokkal több és összetettebb intézményi rendszeren kell keresztülvinniük az adatkéréseiket, mintha ugyanezt egy magánvállalat számára kérnék ki.
F: http://www.lib.uni-corvinus.hu/content/corvinuskioszk/kozeppontban-az-adat-1resz 2019. márc.

 

Az adathasználatból következtetnek vissza a valóságra

A természetben megfigyelhető mintázatok azonosíthatók az emberek internetezési szokásaiban is. Brit és izraeli kutatók közel három év Wikipédia-használati adatait vizsgálva jutottak erre a megállapításra. Az online enciklopédia 245 különböző nyelvű kiadásából származó, 2,33 milliárd oldalmegtekintést magában foglaló adathalmaz 31 175 állat- és növényfajról szóló információt tartalmazott. Wikipédia-szerte megfigyelték, hogy különböző fajok iránt szezonálisan változik az érdeklődés. Azaz például a gólyákról vagy a görögdinnyéről a kelet- és közép-európaiak nem télen olvasgatnak, vagy legalábbis jelentősen csökken ilyenkor a róluk szóló szócikkeket megnyitók száma. Amikor az állat vagy növény feltűnik az adott környéken, akkor ott megélénkül a vele összefüggésbe hozható szócikkek olvasottsága. Elsőre úgy tűnhet, hogy a felfedezés csak a tudományos hírek „kis színes” kategóriájába sorolható, és ott sem túl izgalmas. De a nemzetközi tudóscsapat szerint nagyon is fontos, hogy a PLOS Biology című szaklapban publikált tanulmányukban kimutatták a jelenséget, mert „a világon élő növény- és állatfajok igazán széles körű és pontos monitorozása még mindig csak science-fiction”. A mostani felfedezésnek hála a jövőben a Wikipédia-használat vagy más online statisztikai adatok (big data) elemzésével is mérni lehetne a változásokat a különböző fajok jelenlétében és populációjában. Az így kapott adatok segítségére lehetnek a fajokat vizsgáló tudósoknak, vagy például muníciót és támpontot adhatnak az állatvédőknek.
F: https://hvg.hu/hetilap/2019.11/201911_az_elovilag_nyomai_awikipedian_allatira_fontos (regisztrációval) 2019. március. 13.

 

Hogyan találtunk rá a letelepedési üzlet zűrös szereplőire?

Tavaly márciusban jelent meg az első cikkünk azokról a külföldiekről, akik – bár komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország számára – pénzért magyar papírokhoz juthattak a kormány letelepedésikötvény-programján keresztül. A tavalyi év során cikksorozattá növő projekten a 444.hu-val és az orosz Novaya Gazetával dolgoztunk együtt, a nyomozás legizgalmasabb pillanatait pedig kollégánk, Zöldi Blanka idézi fel:
2013. március közepén, egy hideg reggelen Pesterzsébet egyik csöndes utcáján álltunk Sáling Gergővel, a környéken lévő egyik legnagyobb ház kapuja előtt. Pár másodpercig csak gyűjtöttem magamban az erőt ahhoz, hogy csöngessek, és a lehető legkevesebb remegéssel a hangomban tudjam elmondani annak, aki ajtót nyit: „Úgy tudjuk, pár hónapja ebből házból vitt el a Terrorelhárítási Központ egy férfit, aki az olasz hatóságok gyanúja szerint egy nemzetközi bűnszervezet tagja volt. Azt szeretném megkérdezni, hogy Ön tudja-e: ez a férfi korábban vásárolt-e magyar letelepedési kötvényt?”
F: https://www.direkt36.hu/hogyan-talaltunk-ra-a-letelepedesi-uzlet-zuros-szereploire 2019. márc. 3.

 

Esélye sincs megmondani, hogy melyik arc az igazi

A számítógép generálta arcok a szélvész gyorsan fejlődő algoritmusoknak hála az utóbbi években hiperrealisztikussá váltak. Emiatt végleg megrendült a fotók bizonyító ereje, hiszen már nem arról van szó, hogy a képek egyes részleteit módosítják, hanem arról, hogy egy teljesen életszerűnek tűnő kép egyetlen pixele sem valódi. A Washingtoni Egyetem kutató által összerakott teszt fényesen demonstrálja a rémisztő új világot.

Miközben ezt olvassa, próbálja megtippelni, hogy a képeken szereplő emberek közül melyiket alkotta egy számítógépes algoritmus, és melyek igaziak.

Jevin West és Carl Bergstrom, a Washingtoni Egyetem komputertudósai együtt hívták életre a Calling Bullshit projektet, amellyel az embereknek kívánnak segíteni abban, hogy az internetet elborító egyre több hamis (fake) hírt, képet, videót felismerhessék. Ennek keretében hozták létre a WhichFaceIsReal.com oldalt, amelyen arra igyekszenek felhívni az emberek figyelmét, hogy a mesterségesen generált emberi arcok mára gyakorlatilag megkülönböztethetetlenekké váltak az algoritmus alkotta emberi arcok a valóságosaktól.
F: https://index.hu/techtud/2019/02/22/eselye_sincs_megmondani_hogy_melyik_arc_az_igazi/ 2019. febr. 22.

 

4 példa a szövegelemzés gyakorlati alkalmazására

A Neticle szentimentelemző algoritmusai pozitív-semleges-negatív skálán, +3-tól -3-ig értékelik a szöveges tartalmakat a bennük szereplő pozitív/negatív véleményt kifejező szavak, szerkezetek alapján, immáron 8 nyelven.  A hangvétel megállapításán kívül az algoritmusok a szövegben a központi kulcsszón kívül további kapcsolódó témákat, tulajdonságokat, márkaneveket, személyeket, helyeket, érzelmeket is felismernek és címkéznek, így mélyebb összefüggések is felfedezhetők az adott témával kapcsolatban.

Marketing, termékfejlesztés: Kik az adott terület influencerei, hol számít az adott téma / termék hot topicnak. Mennyire eredményes saját vagy versenytársunk kommunikációja?

HR: Elégedettségi kérdőívek értékelése

Kinyerhetők az insightok, számszerűsíthetők és össze-vethetők a mennyiségi és minőségi adatok bármilyen márka vagy termék kapcsán.
F: https://kereses.blog.hu/2019/01/24/4_pelda_a_szovegelemzes_gyakorlati_alkalmazasara 2019. jan. 24.

 

Esélye sincs megmondani, hogy melyik arc az igazi

A számítógép generálta arcok a szélvész gyorsan fejlődő algoritmusoknak hála az utóbbi években hiperrealisztikussá váltak. Emiatt végleg megrendült a fotók bizonyító ereje, hiszen már nem arról van szó, hogy a képek egyes részleteit módosítják, hanem arról, hogy egy teljesen életszerűnek tűnő kép egyetlen pixele sem valódi. A Washingtoni Egyetem kutató által összerakott teszt fényesen demonstrálja a rémisztő új világot.

Miközben ezt olvassa, próbálja megtippelni, hogy a képeken szereplő emberek közül melyiket alkotta egy számítógépes algoritmus, és melyek igaziak.

Jevin West és Carl Bergstrom, a Washingtoni Egyetem komputertudósai együtt hívták életre a Calling Bullshit projektet, amellyel az embereknek kívánnak segíteni abban, hogy az internetet elborító egyre több hamis (fake) hírt, képet, videót felismerhessék. Ennek keretében hozták létre a WhichFaceIsReal.com oldalt, amelyen arra igyekszenek felhívni az emberek figyelmét, hogy a mesterségesen generált emberi arcok mára gyakorlatilag megkülönböztethetetlenekké váltak az algoritmus alkotta emberi arcok a valóságosaktól.
F: https://index.hu/techtud/2019/02/22/eselye_sincs_megmondani_hogy_melyik_arc_az_igazi/ 2019. febr. 22.

 

Mielőtt felrobban a labor és a főnök – adatkezelési terv (mintával)

A kutatások alapja és egyúttal végterméke az adat. Egy kutatási projekt indulása előtt alapvető fontosságú, hogy meghatározzuk a folyamat során az adatokkal történő munkavégzés minden apró lépését. Ezáltal biztosítani tudjuk a kutatási projekt technikai hátterét. Számos kérdést kell feltennünk magunknak. Ezen kérdések és a rájuk adott válaszok alapján tudjuk összeállítani az adatkezelési tervet (Data Management Plan – DMP).

Hasznos kérdések

• Milyen adatok adják a kutatás alapját (honnan gyűjtjük össze, milyen formátumú, milyen terjedelmű, milyen metaadatok kapcsolódnak az adatokhoz)?
• Hogyan fogom összegyűjteni az adatokat (honnan, milyen módszerrel)?
• Milyen etikai normákat kell tekintetbe vennem?
• Hogyan fogom kezelni a kapcsolódó szerzői jogokat?
• Milyen módon lesznek az adatok tárolva, mekkora tárhelyre lesz szükség és meddig?
• Szükség lesz-e az eredmények megosztására, publikálására?
• Ki lesz felelős az adatokért és a velük történő munkavégzésért?
• Mely programok használata válik szükségessé a kutatás során (legyűjtéshez, szerkesztéshez, átalakításhoz, megjelenítéshez)?
• Mások is fogják használni a kutatási eredményeimet? Milyen elvárásoknak kell, hogy megfeleljenek az eredmények az adathasználat szemszögéből.

F: https://kereses.blog.hu/2019/03/01/mielott_felrobban_a_labor_es_a_fonok_tervezz_elore_kutass_nyugodtan 2019. márc. 1.

 

ADATVÉDELEM

Még több érzékeny adatát gyűjtik a jövőben

A kormány fontosnak tartja, hogy az egészségügyben fellelhető betegadatokat “egy csatornába” terelje, ezért a már működő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) adatbázisai tovább bővülnek – idézi Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter mai sajtótájékoztatóján elhangzottakat az MTI.

Az EESZT bővítéséhez 23 milliárd forint áll rendelkezésre az Emberi Erőforrás Operatív Programból. A betegadatokat 5 évre visszamenőleg töltik fel a rendszerbe, valamint beillesztik a jelenleg is működő adatbázisokat is (országos vérkészlet, a védőoltás-nyilvántartások, várandós és gyermekegészségügyi kiskönyv-nyilvántartás, személyre szabott sugárterhelés nyilvántartás, központi implantátum regiszter).

F: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egeszsegugy-informatika-erzekeny-adatok-gyujtese.680765.html 2019. március 19.

 

Átfogó genetikai adatbázisok épülnek – őskutatás fedőnév alatt

A lépten-nyomon szembejövő genetikai kutatásos hirdetések szórakoztató őskeresésre buzdítanak, de valójában jóval többről van szó egyéni hóbortnál. A genetikai forradalom révén most zajlik azoknak a globális adatbázisoknak a kialakítása, amelyek azon kívül, hogy forradalmasítják az egészségügyet és a bűnüldözést, hatalmas piaci értékkel rendelkeznek, mellesleg a politikai kontroll 21. századi eszközei is lehetnek. Kinek kell a DNS-ünk?

Amerika egyik leghíresebb, 40 éve megoldatlan sorozatgyilkossági ügyének végére kerül pont azzal, hogy egy 72 éves exrendőr DNS-e megegyezik a négy évtizede keresett, 1976 és 86 között működő, rettegett erőszaktevő-gyilkoséval.

A Golden State Killert, a bűnügyi hírek Eredeti Éjjeli Settenkedőjét, a hetvenes-nyolcvanas években 50 nőt megerőszakoló kaliforniai sorozatgyilkost három sehova nem vezető évtized után kapták el tavaly ilyenkor. Két egymással összefüggő trendnek köszönhetően: a genetika átlagember életébe is egyre inkább beszüremkedő forradalmának, valamint a családfakutatás divatjának. A bűncselekményei idején rendőrként dolgozó tettes azonosítását azt tette lehetővé, hogy emberek tízmilliói teszik fel saját genetikai adataikat nagy online adatbázisokba. Különféle okokból: vannak, akik a genetikai egyezések alapján úgy gyűjtik ezeken a távoli unokatestvéreket, mint alsósok a fociskártyát, mások hobbiként bővítgetik a felmenőik listáját, vagy éppen a saját biológiai szüleiket keresik. És az FBI-nak is megvannak a maga szempontjai.
F: https://index.hu/techtud/2019/03/18/genetika_genetikai_privacy_fbi_csaladfa_nyomozas_genealogia_dns_kina_privacy 2019. márc. 18.

 

A szakemberek üzenik: jobb, ha azonnal lecseréli a telefonszámát

Miközben néhány évente akár még munkahelyet is váltunk, a mobilszámunk valamiért marad a régi, és nem szívesen cseréljük le. Pedig egyre fontosabb lenne.

Ma már teljesen köztudott dolog, hogy a felhasználók által a közösségi oldalakon (és úgy általában az interneten) megadott adatok aranyat érnek a hirdető cégek számára. Ezek alapján tudják azt eldönteni, hogyan alakítsanak egy online reklámkampányt, és milyen célcsoportot tudnak elérni azon keresztül. Éppen ezért az életkor, lakhely mellett például e-mail címet sem érdemes megadni, a telefonszámunkról nem is beszélve. Ez utóbbi kapcsán ráadásul tavaly szeptember végén derült ki, hogy nemcsak a Facebook-profilunkon érdemes szabadon hagyni azt a rubrikát, hanem a biztonságos belépést szolgáló kétfaktoros azonosításnál is. Mint kiderült, valójában a hirdetői kiszolgálásához is használja a közösségi oldal az adatot.

A szakember szerint egyre többen igényelnek olyan telefonszámot, amit a belépésekhez használnak, ugyanakkor meghagyja a tulajdonos anonimitását, és bármikor könnyen ártalmatlanítható.

Ilyen lehetőséget kínál az eSIM technológia is, ami úgy teszi lehetővé egy másik telefonszám létrehozását, hogy ahhoz igazából nem kell fizikailag sem SIM-kártya. Az Apple-nek például korlátlan “kiegészítő” telefonszámot kellene kínálnia, amely csak a bejövő SMS-ek fogadására alkalmas. Minden alkalommal, amikor egy szolgáltatás egy telefonszámot igényel, az iOS egy újat generálna. Burge szerint ha az Apple komolyan gondolja a felhasználói adatok védelmét, akkor ez kell, hogy a következő célunk legyen.
F: https://hvg.hu/tudomany/20190314_telefonszam_sim_kartya_okostelefon_adatvedelem_sim_kartya_feltorese 2019. márc. 14

 

Még tovább durvulnak Kína megfigyelési módszerei

A Watrix startup technológiája a személyeket járásuk és testfelépítésük alapján azonosítja.

Tavaly novemberben Pekingben és Shanghajban már elkezdték tesztelni a szoftvert, aminek most megérkezett a 2.0-ás, még fejlettebb verziója.

A helyi South China Morning Post szerint a szoftver már még több faktor figyelembe vételével elemzi az emberek egyedi mozgását, legyen szó a test alakjáról, a karmozgás szögéről és egyéb jellegzetességeiről, vagy a lábfejek tartásáról. Ezen információkat egy adatbázisban gyűjtik személyekhez kötve. Kínában jelenleg több mint 300 ezer bűnözőt köröznek, köztük olyanokat is, akik szerepelnek a rendőrség birtokában lévő mozgóképeken – a későbbiekben őket is egyszerűbb lesz elkapni, ha közterületen tartózkodnak, hiába takarják le arcukat.

 A rendszer 94 százalékos pontossággal dolgozik, mintafelismerést és gépi látást alkalmaz.
F: https://24.hu/tech/2019/02/26/kina-megfigyeles-jaraselemzes-watrix-szoftver-mesterseges-intelligencia/ 2019. 02. 26.

 

Szerkesztette: Mikulás Gábor mikulasg@gmconsulting.hu