Titkárt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók: /alapszabaly/ . A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.

 

Hírek

Az elektronikus közigazgatás lehetőségei – MIBE-klub volt máj. 9-én

 Takács Dániel (digitalisugyved.hu) volt a MIBE-klub vendége május 9-én (ld.: /az-elektronikus-kozigazgatas-lehetosegei-mibe-klub-maj-9/ ). Az elektronikus közigazgatással kapcsolatban további kérdést tettünk fel neki:

1. Tapasztaltál-e olyat, hogy úgy teszek közzé valami kötelezőt, hogy azt ne lehessen könnyen elérni. illetve felhasználni?

Takács Dániel: Szerintem nincs szándékosság abban, hogy jó-e egy szolgáltatás vagy nem. Úgy látom: jellemzően nem IT-sok, és főleg nem UX-esek találják ki a szolgáltatásokat, hanem bürokraták, politikusok, közigazgatási szakemberek. Ezért nem úgy épül ki egy informatikai szolgáltatás vagy rendszer, hogy igény -> specifikáció -> megvalósítás, hanem: igény -> jogszabály -> (jó esetben specifikáció, de inkább nem ->) megvalósítás. Ebből pedig ritkán jön ki kényelmesen használható szolgáltatás.

2. Van-e olyan szabvány, előírás, amely a hozzáférés szintjeit határozza meg (Vö.:http://kithirlevel.hu/index.php?kh=kaptok_is_meg_nem_is_-_tudatos_vagy_atgondolatlansagon_alapulo_szakmai_hozzaferes-korlatozas)?

TD: Nem igazán. A hozzáférés technikai paramétereit illetően vannak szabványok (pl. REST API, WSDL), a jogi szinteket meg leginkább az ágazati törvények és a nyilvántartásokat meghatározó jogszabályok tartalmazzák (pl. 2017. évi LXXVIII. törvény 146. § (2) – http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=202607.340102 vagy 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § – http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=211486.361307 stb.) – minden bizonnyal vannak a linkelt cikkben hozott esetekre példák, de a közigazgatás lehetetlenülne el, ha gépi interfészekkel, adatbázisokkal nem feldolgozható adatok forognának. “Szerencsére” ezekhez a nyilvántartásokhoz – kevés kivétellel, mint pl. Gépjármű-nyilvántartás (https://szuf.magyarorszag.hu/szuf_fooldal#ugyleiras,28c28a1a-7296-4629-8f36-7f3fbe6596c6) – nem igen férhet hozzá egyszerű halandó, így nem kell elrontani karaktereket.

Jó példa egyébként mindkét pontra a francia ‘ (aposztróf), ami nem gyakori, de létezik magyar nevekben is. Amíg nem kerül elő, általában nincs gond, de nem egyszer találkoztam olyan rendszerekkel, nyilvántartásokkal, amiket pillanatok alatt két vállra fektetett, mert erre nem gondoltak (a MySQL-ben ennek a karakternek külön funkciója van, string elejét és végét jelöli).

 

Egy információmenedzsment és információs architektúra szakember kedvenc információforrásai

Noeleen Schenket, a Metataxis cég információmenedzsment és információs architektúrák részleg igazgatóját a legújabb üzleti és technológiai trendek izgatják. Tanácsadóként folyamatosan át kell vizsgálnia a horizontot, hogy naprakész legyen a jelenlegi gondolkodásmódban és lássa a trendeket, eseményeket. Ezek a technológiai trendektől a szociológiai és viselkedésbeli változásokig terjednek. Továbbá lépést kell tartania az információs és tudásmenedzsment-specifikus témákkal és trendekkel. A forrásokat hangulata és aktuális ügyféllistája függvényében választ ki. Íme néhány kedvenc:

– Harvard Business Review: Üzleti tevékenységhez kapcsolódó cikkek a világ egyik legjobb üzleti gondolkodóitól. Még MBA-hallgató korában szokott rá. Az egyik legérdekesebb szerzője Rosabeth Moss Kanter, aki a pozitív változásokról ír. A kedvenc cikke az információs és tudásmenedzsmentről Martin Ihrig és Ian MacMillan írása: Managing your Mission-Critical Knowledge (A küldetéshez nélkülözhetetlen tudás menedzselése).

– Information Management: Igen jó forrás minden információra és az adatokra vonatkozó tudáshoz. Bár nem mindig ért egyet a véleményekkel, de fontos, hogy sokféle nézetet ismerjen meg. Néhány anyagot – különösen a tanulmányok között – szervezetek írnak vagy szponzorálnak, ám nem hiszi, hogy ez csökkenti a minőségüket.

– MIT Technology Review: Az egyik olyan webhely, amelyet a legfontosabb informatikai trendek figyelésére használ. Olyan forrás, amelyben el szokott merülni. Jelenleg a Digital Ledger Technology érdekli, amelyből a Bitcoin az egyik leghíresebb alkalmazás, és kérdés: hogyan változtathatja meg az információk és adatok kezelésének módját. Nem hiszi, hogy ez csodaszer, de úgy véli, hogy valid esetet ír le.

– Futurism: Lenyűgözi az előrejelzés és a horizontális szkennelés. A jövőn való töprengés nemcsak az erősödő technológiákról szól, hanem a társadalmi és gazdasági trendekről is. Ez a magazin rövid cikkeket tartalmaz, amelyek ugródeszkaként szolgálnak a további vizsgálatokhoz. (ref.: MG) F: https://web.jinfo.com/go/blog/74561 2019. ápr. 10.

 

Majdnem minden magyar használja, mégsem bízik benne szinte senki

Jelentősen csökkent a közösségi oldalak hitelessége az újságírók szemében az elmúlt négy év során – derül ki a legfrissebb Trendlabor Médiaindex felmérésből. A bizalomvesztés fő oka az álhírek fokozott terjedése, amelyekkel szinte mindannyian rendszeresen találkoznak. Mindez nem vetette vissza a közösségi média használatát az újságírói munka során: közel 90 százalékra nőtt azok aránya, akik rendszeresen használják ezeket a felületeket információgyűjtésre, viszont négyötödük a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a valótlan információk kiszűrése.

Harmadik alkalommal készített felmérést újságírók körében a közösségi oldalak használatáról a FLOW PR. A 2010 óta négyévente elvégzett Trendlabor Médiaindex kutatások eredményeit összevetve megállapítható, hogy az elmúlt négy évben nagymértékben visszaesett a közösségi csatornákba vetett bizalom: kétszeresére nőtt azok száma, akik szerint ezek a felületek nem tekinthetők hiteles forrásnak, és a korábbi 21százalékról alig 4százalékra zuhant vissza azon újságírók aránya, akik inkább megbízhatónak tekintik ezeket a felületeket a munkájukhoz szükséges információk begyűjtése során.

A változás az álhírek térnyerésével függ össze, amelyekkel a sajtó munkatársainak 94 százaléka legalább hetente, de több mint 50százalékuk naponta találkozik. F: https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/majdnem-minden-magyar-hasznalja-megsem-bizik-benne-szinte-senki.1078239.html 2018. máj. 18.

 

Adatbázisok a fizetésekről – munkakör értékelési és besorolási rendszerek

Miközben a KSH kereseti és munkaerő-piaci jelentései hónapról hónapra óriási nyilvánosságot kapnak, a munka világának döntéshozói szinte egyáltalán nem hasznosítják ezeket az adatokat a gyakorlatban. E rendkívüli alapossággal és háttérmunkával összeállított statisztikák aligha alkalmazhatók életszerűen a munkapiac számára, ellenben a nagyobb vállalatok többségénél mégis szinte pontosan tudják, hogy a legalsó beosztotti szintektől a legfelsőbb menedzsment szintekig egy adott iparágban, régióban, mikrokörnyezetben a konkurenseik mekkora fizetést kínálnak munkatársaiknak.

Ebben a kulcsot a munkakör értékelési és besorolási rendszerek jelentik, amelyek csak az előfizetők számára teszik lehetővé, hogy egyes pozíciók és cégek aktuális béradatai nagyon széleskörű szűrési kategóriák mentén összehasonlíthatóak legyenek és iránymutatásként, igazodási pontként szolgáljanak a fizetések “belövésénél”, vagy éppen a béremelések során, amikor az erre szánt teljes bértömeget el kell osztani az alkalmazottak között.

Magyarországon több hr-tanácsadó működtet ilyen rendszereket – viszonylag elterjedt például a Mercer és a Watson Wyatt megoldása – a leggyakrabban alkalmazott és legnagyobb figyelemnek örvendő szolgáltatás azonban a Hay Group Hay Guide Chart besorolási rendszere, illetve az erre épülő Pay Net fizetési adatbázis. F: https://www.napi.hu/energetika/ber-fizetes-munkahely-beremeles-hr-allas-munka.681258.html 2019. máj. 16.

 

Gyorstalpaló az érzelmi görbék elemzéséhez

Nem (csak) egy összbenyomást ad, hogy tetszett-e a közönségnek a film, hanem a biometrikus mérésnek és a neuromarketingben megszokotthoz képest (10-12 fő)  jóval nagyobb mintának (min. 60+ fő/ reklám) köszönhetően megkérdőjelezhetetlenül tárja fel a valós érzelmi reakciókat. Ezeket nem érdemes figyelmen kívül hagynod, amikor: 1. egy új kampányt tervezel, 2. rövidíted, vagy átalakítod meglévő kreatívod, 3. a célközönségre szabod a hirdetésed.

Az érzelmi változások egy alapvonalhoz (baseline) viszonyítva kerülnek bemutatásra. Ezt tekintheted neutrális alapállapotnak. Ezt az adott hónapban résztvevő összes “teszter” (válaszadó) érzelmi reakciójának átlaga adja meg.

– A legfontosabb ezek közül az érzelmi bevonódás, azaz a reklám figyelem-kiváltó és fenntartó képessége (Engagement). A görbe segítségével nyomon követheted a nézők érdeklődésének, érzelmi bevonódásának alakulását, valamint azt is, hogy mennyire fogékonyak az üzenetre. A görbe változásainak tendenciái alapján következtethetsz a reklám üzenetátvivő képességére is. Emellett azt is láthatod, hogy a film mely részei okoztak jelentősebb kognitív terhelést a célcsoport számára.

– Az Approach görbe mutatja, hogy a nézők mennyire érzik magukat kellemesen vagy éppen kellemetlenül a jelenet közben, vonzó-e számukra amit látnak és hallanak, vagy inkább szeretnék elkerülni azt. Ha a reklám láttán az Approach görbe nagy amplitúdójú mozgást mutat, az azt jelenti, hogy  a kreatív képes volt intenzív érzelmeket kiváltani a közönségből, tehát képes volt mély érzelmi lenyomatot hagyni maga után.

– A  harmadik görbe az Excitement, mely kiegészíti és árnyalja az előzőek által felfestett képett. Olyan intenzív, zsigeri érzelmek megjelenését figyelheted meg segítségével, mint az izgatottság, kíváncsiság, humor, meglepődés, zavartság, irritáltság vagy a bosszúság. Elemzéseinkben gyakran láthatsz egy kis piros nyilat, ezt abban az esetben használjuk, ha a nézőben valamilyen diszkomfort érzet lép fel a kreatív hatására. F: https://synetiq.net/blog/2016/05/17/gyorstalpalo-az-erzelmi-gorbek-elemzesehez/ 2016. máj. 17.

 

Az információgrafika nem varázslat – interjú Alberto Cairóval

Átlátszó: Az amerikai és nyugat-európai országok médiái nagyon sok pénzt tesznek információgrafikai munkákba. Hogyan győzné meg a kis magyar piacon működő médium felsővezetőjét, hogy érdemes ebbe több pénzt beletennie?

– Megmutatnám neki az amerikai online média olvasottsági adatait. Ha egy vizualizáció jól van elkészítve, akkor az vonzza az olvasókat, érdekli őket. A New York Times online kiadásának valaha volt legolvasottabb anyaga egy vizualizáció a különféle angol dialektusokról az Egyesült Államokban. Miért épül a Fivethirtyeight majdnem kizárólag vizualizációra? Miért közöl ennyi információgrafikát a Pro Publica? Mert az embereket érdekli. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden tartalomnak vizualizációnak kell lennie. De a jól megválasztott tartalmaknál több olvasót hoznak. F: https://adatujsagiras.atlatszo.hu/2019/05/14/az-informaciografika-nem-varazslat-interju-alberto-cairoval 2019. máj. 14.

 

Százezernél olcsóbban gyártják a szakdolgozatokat, az egyetemek tehetetlenek

Egyre több szakdolgozatgyár működik Magyarországon. Összekötik a végzős egyetemistákat a bérírókkal, akik helyettük dolgoznak, hozzásegítve őket – törvényt szegve – a diplomaszerzéshez. Bár a szakdolgozatgyárak létezéséről mindenki tud, sőt reklámozzák is magukat, mégsem lép fel ellenük senki. Pedig bűncselekményről van szó.

Nekem három volt a legtöbb, amit egy hónapban megírtam, de tudok olyanról, aki ötöt is simán megcsinált – meséli a közgazdász végzettségű Ágota, aki egy multinál dolgozik, de van egy mellékállása, amiről nem sok ismerőse tud: béríróként szakdolgozatokat ír.

Hivatalos számok érthető okokból nincsenek, de Ágotához hasonlóan egyre többen foglalkoznak bérírással. Ezt onnan is lehet tudni, hogy sok olyan emberrel beszéltünk, akik már viszonylag régóta írnak más helyett szakdolgozatokat, és ők is azt mondták, érezhetően többen működnek ezen a piacon, mint akár csak pár éve. Ezt a trendet erősíti, hogy egyre több cégszerűen működő „szakdolgozatgyár” van Magyarországon, amelyek összekötik a bérírókat az egyetemistákkal, így a kereslet és a kínálat pár kattintás után találkozhat.

A helyzet odáig fajult, hogy az egyik ilyen cég internetszerte hirdeti magát, nem titkolva egy percig sem, hogy mivel foglalkozik: 10.000+ elégedett ügyfél, 1.000+ szakember, 250+ szakterület. Több mint 15 000 elkészített dokumentum. Szinte minden szakterület esetén tudunk segíteni, kérd egyedi ajánlatunkat! – olvasható a honlapjukon, ami alapján egyértelmű, hogy nagyüzemi termelésről van szó. És ez csak egy szereplő a szakdolgozatírás piacán. F: https://24.hu/belfold/2019/05/10/szakdolgozat-beriratas-csalas-egyetemek/ 2019. máj. 10.

 

ADATNYILVÁNOSSÁG

Hogyan készült a „Méregdrágán bérelhető autókat használtak Rogánék és más kormányközeli emberek” cikk?

Szabó András beszámolója: A flottakezelőre tavaly ősszel figyeltem fel. A cég ugyanis indult a Paks II-vel összefüggő egyik tenderen, így valószínűleg ők fognak kocsikat biztosítani a bővítést végző orosz Roszatomnak. A cég tevékenységet a későbbiekben is nyomom követtem, és megpróbáltam feltérképezni a Mercarius kapcsolati hálóját. Ennek során kerültek a birtokomban azok a dokumentumok, amelyekből kiderült, hogy Rogán Antal, a felesége, és más hozzájuk köthető személyek egy bonyolult konstrukció mögé bújva egy időben a Mercarius autóit használták.

Forrásvédelmi okok miatt arról nem árulhatok el részleteket, hogy ezeket az iratokat hogyan szereztem meg, de az azokban szereplő információkat más forrásokból is leellenőriztem. Rogán és a Mercarius közötti kapcsolat például nyilvánosan elérhető információkból is kiderült. Egy évekkel ezelőtt megjelent cikk ugyanis több képet is közölt a politikus által használt egyik autóról, annak a rendszámtábláján pedig a flottacég neve és emblémája is kivehető. A dokumentumokban szerepelő rendszámokat pedig hivatalos adatbázisokban futtattam le, így kiderült, hogy azok valóban olyan autókhoz tartoztak, mint ami az iratokban is szerepel.

Több olyan forrást is megkerestem, akik vagy a flottakezelő piacot ismerték jól, vagy pedig a Mercariusról rendelkeztek további információkkal. Közülük többen is elzárkóztak a beszélgetéstől, miután megtudták, hogy milyen témával foglalkozom. Néhányan azonban vállalták a beszélgetést, és további érdekes részleteket osztottak meg velem. A cikk elkészítésében, és a felmerülő akadályok legyőzésében nagy segítségemre volt Pethő András kollégám, aki szerkesztőként vette ki a részét a munkából.  (Maga a cikk: https://444.hu/2019/05/23/meregdragan-berelheto-autokat-hasznaltak-roganek-es-mas-kormanykozeli-emberek) F: Direkt36, 2019. máj. 22.

 

ADATVÉDELEM

Több informátorát is kiadta a kormánylap a Czeglédy-ügy nyomozóinak

A PestiSrácok állításával ellentétben nem csak egyszer fordult elő, hogy kiadták informátorukat a Czeglédy Csaba ellen folytatott nyomozás előrelendítése érdekében, más esetekben is aktívan beavatkoztak a büntetőeljárásba – derül ki a hvg.hu által megszerzett újabb nyomozati iratokból. Megtaláltuk az egyik hatóságnak kiközvetített informátort, aki úgy érzi, felhasználták, ráadásul „politikai vonalra terelték”, amit anonimitást kérve mondott Czeglédy cégéről. A kormányoldali lap munkatársa állítja, hogy az informátorait a hozzájárulásukkal adta át a hatóságoknak, de hiába kértük, ezt nem támasztotta alá.  F: https://hvg.hu/itthon/20190515_Kikozvetitette_mas_informatorait_is_a_PestiSracok_a_nyomozoknak 2019. máj. 15.

 

Szeret utazni? – A Google tudja, hogy mit keres!

Turisztikai céllal Olaszországra és Bécsre kerestek rá a magyarok leggyakrabban a Google adatai alapján. Magyarország leginkább a németeket érdekelte.

Hazánkkal kapcsolatban külföldről a leggyakrabban budapesti látnivalókra, a gyógyfürdőkre és aquaparkokra, valamint a városnéző utakra keresnek rá. F: https://www.napi.hu/tech/google-turizmus-adat-kereses.683801.html 2019. máj. 8.

 

Nem minket hallgat le a Facebook, hanem a digitális avatárunkat

Néhány hónapja az Indexen is olvashattak arról, hogy hiába népszerű az az összeesküvés-elmélet, hogy a Facebook lehallgat minket és az elhangzottak alapján dobálja elénk a reklámokat. De nincs rá szüksége, mert anélkül is bőven eleget tud rólunk. Ne a poloskától féljen, a helyzet anélkül is elég ijesztő.

A Google korábbi alkalmazottja most újabb bizonyítékot dobott be a lehallgatás ellen, egy Los Angeles-i konferencián ugyanis amellett, hogy tapasztalatai alapján tételesen megcáfolta a dolgot, azt is elmondta, hogy az összegyűjtött adatainkból készült digitális avatár annyira élethű, hogy tökéletesen megjósolja az összes beszélgetésünket – írja az ABC.

Harris egyébként később ennél is tovább ment: mint kiderült, a Google-nél azt kutatta, hogy lehet etikusan befolyásolni kétmilliárd ember gondolatait az alkalmazások pszichológiáján keresztül – itt például olyan dolgokra kell gondolni, mint amikor egy Instagram-lájk miatt dopamin szabadul fel az emberben, vagy mikor szorongani kezd a Gmail értesítéseitől. F: https://index.hu/techtud/2019/05/03/facebook-hirdetes-reklam-adatgyujtes-adatvedelem 2019. máj. 3.