Amikor a régi sajtócikkek jelentenek üzleti előnyt

Biszak Sándor (ügyvezető, Arcanum Kft.) volt a MIBE-klub meghívottja szept. 19-én az “Amikor a régi sajtócikkek jelentenek üzleti előnyt” témával.

Havonta 1-1,5 millió oldal digitalizál az Arcanum. A termés jelentős hányada az ADT (Arcanum Digitális Tudománytár) adatbázisban jelenik meg. Fejlesztése a tudományos lapokból indult, később jöttek hozzá a napi- és hetilapok, magazinok. (Nem meglepő gondolat: az alapító és öt gyerekével tulajdonos Biszak Sándor a Richter Vegyészeti Gyár könyvtárának munkatársaként kezdte pályáját, ahol egyebek mellett az elektronikus adatszolgáltatásért volt felelős.) 5-6 éve még nem gondolták, hogy a Népszavát (mely 500 ezer oldal) be lehet digitalizálni. Mármint a projekt nagysága miatt. És azt sem gondolta, hogy emberek pénzt adnak azért, hogy magyar archív cikkeket olvassanak. Ma 4000 magánelőfizetője van az ADT-nek és kb. 1000 intézményi ponton érhető el. Az egyetemi polgárok edu-ID azonosítás segítségével otthonról is elérik.

Biszak Sándor azonban elsőre meglepő dologra figyelmeztet: jövőre elfogynak lényegében a folyóiratok, nincs már 10 millió oldal vissza belőlük. Sok könyvtárat meglátogatott, felajánlva nekik kincseik digitalizálását. Az ilyen megállapodások során a digitális közlés joga az Arcanumnál van. Legutóbb a Babes-Bolyai Tudományegyetemen járt, ahol egy 1918-ben „befagyott”, csodálatos magyar állományt talált. Egyre több könyvtár keresi őket selejtezésnél. A már beszkennelt fizikai anyagokat azonban nem könnyű elhelyezniük.

A kiadók is egyre többen keresik őket, hiszen leveszik róluk a visszakereshetőséggel kapcsolatos  gondokat. A tudományos lapok majd 100%-a működik velük együtt, a hetilapok terén azonban vannak fájó hiányok, pl. a HVG, Élet és Irodalom, Magyar Narancs, Nők Lapja.

Az Arcanum blogján rendszeresen számolnak be az adatbázis alapján készült kisebb-nagyobb kutatásokról.

A folyóiratokat követően a hazai szakkönyvek (kb. 100 ezer cím 1945 előtt, 1 millió az után) következnek. E terepen már konkurens a Google is. Szorosan együttműködnek a L’Harmattan, Osiris, Szaktudás, Kronos és az Akadémiai kiadókkal. A közelmúltban kereste meg őket a Kriterion, illetve a Szent István Társulat kiadója.

A Mapire.eu tulajdonosaként a világon egyedülállóan gazdag és kiterjedt térkép-adatbázist üzemeltetnek – időutazók céljaira is. A fentieket összegezve nem elrugaszkodott a klub vendégének kijelentése: Nem könyvet, folyóiratot, hanem archívumot adunk el.

Egy információs tanácsadó tapasztalatai:
“Egy ügyvéd megkeresett, hogy egy nagyváros által beszedett parkolódíjak kapcsán tett polgármesteri ígéretnek nézzünk utána: mikor és hol ígérte meg több soron, hogy parkolóházak és P+R parkolók épülnek az összegből. Az anyag egy indítandó per anyagát képezte. A forrást sajtóadatbázis jelentette – amely akkor még nem volt digitalizálva.”

“Néhány éve egy patinás budapesti épületbe tervezett hotelt egy ingatlanfejlesztő. Minden, az épülettel kapcsolatos adat, hír, legenda, pletyka érdekelte. Mi lehetett volna tehát praktikusabb forrás az archív sajtó-adatbázisnál, illetve a budapesti lakcím-nyilvántartások online elérhető régi köteteinél?”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük