Hírlevél – 2017. november

Meghívó

a Magyar Információbrókerek Egyesülete 2017. dec. 5-i klubjába. Helyszín: Jurányi Kávézó, galéria http://juranyihaz.hu/kavezo/ (Budapest, Csalogány u. 45, 1027), a Széll Kálmán tértől 3 percre.

Praktikus infobróker-fogások, példák tükrében

Felvezeti: Mikulás Gábor (GM Info Consulting Kft.)

Bevezetésképpen: hogyan indulna e feladatoknak?
– Svájci csaptelep-gyártó vállalkozás elégedetlen meglévő magyarországi terjesztőjével. Újat szeretne találni.
– Érdemes-e egy prominens magyar politikus tulajdonában álló céggel üzletet kötni? Melyek a lehetséges előnyök és hátrányok?
– Patinás budapesti bérházat szeretnék hotellé alakítani. Minden olyan információ kell, ami felhasználható a megnyíló szálloda hájpolására.
– Magyarországi gyárban (leányvállalat üzeme) előállított termékek előállítási költségei, minőségbiztosítási folyamatai kellenek.
– Kis német, turisztikai vállalkozás tett ajánlatot számunkra. Ígéretes ajánlat, de ismeretlen a piacon. Megéri-e vele szerződni?

Jelentkezési szándékát kérjük, az  info@mibeinfo.hu emailen, vagy a https://www.facebook.com/events/203311476880862/ oldalon jelezze.

Szóljon érdeklődő ismerősének is! A rendezvényre szeretettel várunk minden, a MIBE iránt érdeklődő kollégát.

 


HÍREK

 

A fókuszeltolódás kezelése

Talán ismerős a helyzet, hogy amikor gondos tervezés (idő, költségek; mindez kis ráhagyással) után elvállalod a projektet az egyeztetett áron, leadod a munkát, felhív az ügyfél. – Nem tudnád még ezt vagy azt a kicsi munkát még beletenni, az elemzést elvégezni stb.? Stresszes helyzet: a kérés teljesítésével ráfordításaid meg is duplázódhatnak, a nyereségnek meg annyi… Könnyű azt mondani, hogy utólagos kérése nem volt benne az egyességben, és nem áll módodban elkészíteni. Úgy tűnhet, hogy az ügyfél nem becsüli meg munkánkat, energiánkat.

Ám jellemzően megéri, ha megmutatjuk ügyfelünknek iránta való elkötelezettségünket.

– Nézzük meg, hogy kéréséből mi az, amit mérsékelt ráfordításunk mellett teljesíteni tudunk.

– Ha olyat kér, amit szaktudásunk hiányában nem tudunk elvégezni, ajánljunk neki olyan megbízható szakembert, aki ebben segíthet.

– Ha kérése jelentős ráfordításunkat vesz igénybe, magyarázzuk el: ez meghaladja a projekt fókuszát, és ajánljuk fel, hogy a többletmunkára írjunk kiegészítő megállapodást.

Ügyfelünk minden bizonnyal méltányolni fogja a helyzet nyugodt kezelését, ér értékelni fogja iránta való elkötelezettségünket. (ref.: MG)

F: https://reluctant-entrepreneur.com/2017/08/31/handling-scope-creep/ 2017. aug.

 

Gépesített befektetési tanácsadás

Akinek nem futja befektetési tanácsadásra, az felfogadhat olcsó robotot is, de a gazdagok vagyonkezelőit is mind gyakrabban gépek segítik.

„Nyolcszáz évnyi szakmai tapasztalata van, a Harvardon szerzett gazdasági diplomát, mindennap bejár dolgozni, mindent tud a piacról és az ügyfelekről” – ilyen adottságú kollégához hasonlítja új munkatársát Jeff McMillan, az egyik nagy amerikai pénzügyi tanácsadó cég, a Morgan Stanley magánbefektetés-kezelő üzletágának adatelemzési vezetője. Hogy ilyen ember nincs is? Persze. A kolléga robot, megjelenése pedig a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás fejlődésének köszönhető.

A robo-adviser néven is emlegetett automata tanácsadók az utóbbi években Amerika után Európában is feltűntek, bár errefelé leginkább a befektetési tanácsadás demokratizálását szolgálják. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy személyre szabott vagyonkezelést csak a gazdagoknak kínáltak a pénzintézetek, mert ez a szolgáltatás nagyon munkaigényes. Újabban azonban azok is részesülhetnek benne, akik mindent az interneten és olcsón igyekeznek intézni. Németországban például az Easyfolio, a Vaamo, a Cashboard, a Scalable Capital tartoznak az új műfaj képviselői közé. Legtöbbjüknél már néhány ezer eurónyi befektetéssel is be lehet szállni. Igaz, a kevés pénzért a kevés pénzt a robotok leginkább a kevesebb meglepetéssel járó tőzsdei részvényekben tartják.

F: HVG, 2017. nov. 22.

 

Egy magánnyomozó tapasztalatai

Baran Katalin magánnyomozót főleg a felső tízezer tagjai bízzák meg szexuális visszaélések, gyerekmolesztálás, párkapcsolati erőszak ügyében. Politikusok után is nyomozott, és most beszél.

F: 24.hu, 2015. okt. 25.

 


ADATNYILVÁNOSSÁG

 

A Paradicsom Papírok szerkesztője – interjú

Az offshore üzleteket leleplező Paradicsom Papírok egyik szerkesztője, Dean Starkman szerint nem demokrácia, ha a gazdagabbakra nem ugyanazok a törvények vonatkoznak. Starkman, a CEU Média-, Adat- és Társadalomközpontjának, valamint a Közpolitikai Iskolájának tanára a Független Hírügynökségnek adott interjújában a kiszivárogtatásokkal kapcsolatos munkáról is beszélt. Szerinte az offshore-rendszer rákként fejlődött, s bízik benne, hogy lesznek még hasonló ügyek, és azt is elmondta, kinek az érintettsége volt a legmeglepőbb.

F: fuhu, 2017. nov. 13.

 

Titkolnák a tojásbotrány részleteit

Németország és Hollandia is igyekszik blokkolni a tojásbotránnyal kapcsolatos információkat. Ennek jeleként az EU bizottsága megtagadta a Fipronil-ügyről szóló jelentések és adatok átadását a DPA német hírügynökségnek. A nyáron egész Európa a szennyezett tojásokra vadászott, de a mai napig nem tudni, hány kereskedelmi forgalomba kerülő tojás lehetett fertőzött, mint ahogyan azt sem, mekkora mennyiséget vontak ki a piacról és semmisítettek meg. Ami biztos: Európán kívüli országokba is kerültek szennyezett termékek. A hírek szerint a mai napig számos olyan figyelmeztetés fut be az unió gyors riasztási rendszerébe, amelyről a nyilvánosság nem értesülhet. A németek és a hollandok azzal hárítják el a kritikákat, hogy egyrészt az adatok közzététele hátráltatná a vizsgálatokat, másrészt nem akarják megbélyegezni a tojástermelőket, s a cégnevek listájával úgysem mennének sokra a vásárlók.

F: Haszon Hírek, 2017. okt. 27.

 


ADATVÉDELEM

 

Orosz kémek szivárogtak be a lengyel belső elhárításba

Egy jelentés szerint az előző kormány idején Oroszország hírszerzési szolgálatának, az FSZB-nek a tisztjei belső információkhoz jutottak a Lengyel Belföldi Biztonsági Ügynökség (ABW) szervezetének működéséről. Az orosz hírszerzők ráadásul jogszerűen, a lengyel kémelhárítással együttműködve érkeztek Lengyelországba.

Az oroszok állítólag egy bűnszervezet után nyomoztak, amely Lengyelországban és Oroszország kalinyingrádi övezetében, Lengyelország északkeleti határán működött és ebben a munkában kérték a lengyel elhárítás együttműködését. Varsó erre igent mondott, ám az FSZB az együttműködést csak ürügyként használta annak érdekében, hogy belülről ismerhesse meg a lengyel biztonsági szolgálatot – olvasható a TVP köztelevízió honlapján.

F: Index, 2017. nov. 25.

 

Titkos lehallgatásra utaló különös dolgot tapasztalnak magyar politikusok, újságírók és civilek

Szakértők szerint egyértelműen titkos adatrögzítés folyik; de hogy kik, és mi célból, azt homály övezi.

Furcsa jelenséggel szembesült az utóbbi hetekben néhány, a kormány által Soros Györgyhöz kötött civil szervezet vezetője, újságírók, köztük a 168 Óra és a HVG munkatársai, valamint egy neve elhallgatását kérő ellenzéki politikus: telefonjuk egyértelmű jelét adta annak, hogy megfigyelhetik őket. Az történik, hogy telefonhívás közben megszakad a vonal, és amíg az újrahívás tart, a készülék az egyik félnek kicsit felgyorsítva visszajátssza az eltelt 1-2 perc beszélgetését. Ez történt egyébként korábban a Párbeszéd és a DK politikusával, valamint – még a Gyurcsány-érában – egy oknyomozó újságíróval is.

Lapunk több informatikai szakemberrel konzultált az ügyben, és bár volt, aki a mobilhálózat és a telefonkészülék közti digitális összhang hiányát is lehetségesnek tartotta, azért többségük egybehangzóan állította: ez bizony titkos információgyűjtésnek a jele, hiszen ha nincs adatrögzítés, nincs mit visszajátszani. Ugyanakkor szerintük ez nem szándékolt jellemző (feature), hogy tudassák a megfigyelés tényét az érintettel, hanem szoftverhiba (bug), ráadásul a technika mai szintjéhez képest különösen amatőr hiba. Volt, aki szerint ez épp annak a jele, hogy a megbízók „nem jutottak el a titkosszolgálatokig”, tehát külsős magán- vagy fedőcégre bízták a feladatot, nem feltétlenül hivatalos eljárásban.

F: HVG, 2017. nov. 22.

 

Az újságírás jövője lehetett volna, önmaga karikatúrája lett

A Wikileaks indulása óta eltelt tíz év alatt bebizonyosodott, hogy egy titkos iratokat kiszivárogtató honlap is csak akkor lehet igazán független és objektív, ha a tulajdonosai is úgy akarják. – Gyalázatosnak tartom. Halálbüntetést kellene kiszabni, vagy valami ilyesmi, ezt nyilatkozta 2011-ben Donald Trump, amikor a Wikileaks-szel kapcsolatban kérdezték. Az apropó az volt, hogy a szivárogtató oldal akkor hozott nyilvánosságra rengeteg titkos amerikai katonai dokumentumot.

Bár a Wikileaks a jelek szerint nem lett az az objektív és pártatlan eszköz, mint abban sokan reménykedhettek, azért nem lehet azt mondani, hogy nem lett pozitív hatása az újságírásra. Utat tört ugyanis a szivárogtatásnak, amely kontrollált keretek között, profi újságírók közreműködésével olyan nagy sztorik nyilvánosságra hozatalát teszi lehetővé, mint a Panama- és a Paradise-papírok.

F: 24.hu, 2017. nov. 19.

 

Hoppá: odaadná az adataidat az állam a biztosítóknak

A biztosítási ágazatnak is el kell készítenie digitalizációs stratégiáját, az előttünk álló évtizedben a digitalizáció jelenti a legátfogóbb gazdaságfejlesztési programot – mondta Deutsch Tamás, Digitális jólét programért (Djp) felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kedden, Budapesten tartott konferenciáján.

F: Pénzcentrum, 2017. nov. 7.

 

Kérdezőbiztossá tett doktorok – Kíváncsi a kormány az adatainkra

Nemcsak panaszainkra és kórelőzményünkre, hanem majd minden szokásunkra, családi titkainkra is kíváncsi a kormány. Az adatokat a háziorvosokkal gyűjtetik be.

Minden korábbinál részletesebb egészségügyi adatgyűjtésre kötelezi a háziorvosokat egy minap megjelent jogszabály. A jövő júliustól életbelépő rendelkezés szerint, egy tetőtől talpig végzett, alapos vizsgálat valamennyi adatát rögzítik majd az úgynevezett elektronikus törzskartonon. A kérdések között szerepel majd például, hogy a családban mikor és milyen krónikus betegségek fordultak elő, volt-e valakinek daganata, és ha igen, hány éves korban, illetve diagnosztizáltak-e allergiát, cukorbetegséget vagy magas vérnyomást a rokonságban. A törzskarton külön rákérdez az apa, anya, testvér, gyermek és unokatestvér betegségeire is.

F: Népszava, 2017. okt. 30.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük