Hírlevél – 2017. október

HÍREK

A MIBE 2017. évi Keresés a közösségi médiában c. konferencia anyagai elérhetők itt »

 

Egy vállalati információs szakember kedvenc forrásai

Sarah Hinton a Science Group plc. üzleti hírszerzéséért felel. Kutatóként széles spektrumban és gyakran szoros határidőkön belül kell információt szereznie.

Mailtester: Nem túl nehéz megtalálni a vezetőket a vállalatoknál, de a pontos e-mail cím megszerzáse már más kérdés. A Mailtester e-mailes hitelesítési eszköz, amely hasznos az e-mail címek kettős ellenőrzéséhez.
Seeking Alpha: Ez a webhely segíthet a vállalati profilok létrehozásában, mélyebben merít bele a vállalat tevékenységeibe a befektetői dokumentumokat is kínálva. Hasznos véleményt is közöl a vállalat stratégiájának fókuszáról.
New Atlas: korábban Gizmag; nagyszerű hely a legfrissebb hírekkel a tudomány és a technológia minden területéről. E-mail hírlevelük az egyik kedvence; szépen formázott és könnyen leolvasható.
CB Insights Research: gyorsan vált a kockázati tőke és az befektetői információ legfontosabb forrásává. Bár a kutatási blogban nem minden a szabad anyaghoz kapcsolódik, a lefedettség nagyon aktuális, szórakoztatóan írt és releváns a munkámhoz.
A móka kedvéért:
A New Yorker napi karikatúrája: Szeretem a jó karikatúrákat, Sarah asztala és környéke sok éves gyűjteménnyel van kidekorálva. Segítik a stresszoldásban, mosolyra derítik.

F: Jinfo Blog, 2017. okt. 18.

 

MI6: Őfelsége hírszerzése

Egyetlen hírszerző sem örül a publicitásnak, hiszen ezt a munkát csak rejtett módon, leplezett körülmények között lehet eredményesen végezni. Egyetlen kivételt ismerünk, aki azért erősíti a szabályt, mert kitalált személy: James Bond. Munkaadója, a brit Secret Intelligence Service (egykori nevén az MI6) azonban nagyon is valóságos szervezet. Olyannyira valóságos, hogy az idén ünnepelte 108. születésnapját.

F: FMC, 2017. okt. 9.

 

A budapesti magánnyomozók titkai

„Megbízható ez a cég? Korruptak vajon a munkatársaim? Megcsal a párom? Mit csinál a gyerek az éjszakában?” Ha ilyen dilemmái adódnak, akkor magánnyomozó ügynökséget is megbízhat a felderítéssel. Hogyan dolgoznak a nyomozók és mennyi-ért? Honnan érkeznek a szakmába? Melyek a legújabb trendek? Magánnyomozókkal beszélgettünk a szakma rejtelmeiről.

F: Haszon, 2017. okt. 8.

 

Több mesterséges intelligenciát! – Richard H. Thaler

Harminc éve is jobbak voltak a rutinszerű döntésekben a komputerek. Az egyetemi felvételik során 25 éve vagy modelleket használunk, vagy interjúzunk. Az utóbbi csaknem haszontalan, mégsem hagyjuk abba. Az emberek mindenféle hibát elkövetnek, a komputerek viszont elfogulatlanok. Nem szexisták, nem törődnek azzal, hogy milyen nemzetiségű, mennyire vonzó és milyen magas vagy. Ma ahhoz, hogy az Egyesült Államokban vezér-igazgató legyél, magasnak kell lenned, fehérnek és férfinak. Ezzel a három változóval egyetlen komputer sem törődne. Egy tanulmány kimutatta, hogy a bírói döntésekbe az is belejátszik, hogy az ítész mikor evett legutóbb. A komputer soha nem éhes. Sok ember aggódik, hogy az emberektől a gépek veszik át a világ dolgainak irányítását. Én kevésbé aggódom. Egyrészt a programokat emberek írják, másrészt nem alkalmazzuk még annyit sem a komputereket, mint kellene. … Most és a következő évtizedben több komputerhasználatot szeretnék látni, nem kevesebbet, örömmel venném az adattudományok terjedését. Szerintem nagyon jót tenne, egyelőre nincs ok aggodalomra.

F: HVG (regisztrációval), 2017. szept. 23.

 

Így neteznek a magyar fiatalok

Egy kutatásból most kiderült, hogy mik a legnépszerűbb appok, és hogy mire használják leginkább az internetet a magyar fiatalok. Kutatást végzett a Vodafone Magyarország és az NRC az úgynevezett Y és Z generáció, vagyis a 16-37 évesek körében, hogy megtudják, hogyan használják a közösségi médiát és az internetet. A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok

– naponta átlag 3,1, hetente átlag 22 órát inteneteznek;

– főleg okostelefonon, ugyanis 89 százalékuknak van saját okostelefonja, míg saját számítógépe 80 százalékuknak;

– 82 százalékuk mobilinternetet is használ, ráadásul mintegy harmaduk elég nagy kerettel rendelkezik, 500 MB és 2 GB között;

– leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket néznek online;

– kedvenc applikációik a Facebook (93 százalék látogatja legalább hetente), a Facebook Messenger (89 százalék), a Youtube (89 százalék), az Instagram (44 százalék) és a Viber (37 százalék).

F: HVG, 2017. szept. 25.

 

 

ADATNYILVÁNOSSÁG

 

Adatigénylési valóságshow

A júliusi budapesti vizes világbajnokság eseményeit nem láthattuk az MTVA csatornáin. Ha esetleg az olvasónak más emlékei vannak, akkor biztosan téved, hiszen ha lett volna közvetítés, akkor biztos szerződésnek is lennie kellene. Márpedig nincs.

Az MTVA 5 millió forintot meghaladó szerződéseinek listája számtalan érdekességet rejt, és nemcsak azok a tételek izgalmasak, amelyek szerepelnek benne, hanem azok is, amelyek hiányoznak. Legutóbb egy pótlólagosan becsempészett szerződésre lettünk figyelmesek, de a jelenleg elérhető legfrissebb, 2017 júliusáig tartó lista más érdekességeket is tartogat.

F: Átlátszó, 2017. okt. 24.

 

Kórházi fertőzések: valójában nem tudni, hányan kapják el és halnak meg benne

Magyarországon egyszerűen nem tudni, pontosan hányan kapnak el valamilyen kórházi fertőzést, s ennek következtében hányan halnak meg. Az OEK honlapján nyilvánosságra hozott adatok ugyanis nem teljes körűek, az intézmények egy része nem jelenti az eseteket, ami semmilyen szankciót nem von maga után – állította az IME infekciókontrollal foglalkozó konferenciáján Barcs István, a Semmelweis Egyetem epidemiológiai tanszékének vezetője.

F: Napi, 2017. okt. 18.

 

Lehet, hogy a kormány épp a te adataidat elemzi, amikor ezt a posztot olvasod

Kezdjük ott, hogy a telekommunikációs cégeknek és internetszolgáltatóknak meg kell őrizniük a felhasználóikról és a felhasználó telefonos és internetes tevékenységéről bizonyos adatokat (mint amilyenek pl. a hívott telefonszámok, a hívások ideje, az IP cím, a felkeresett weboldalak, a felhasználói azonosítók stb.). Az állami szervek – például a nyomozó hatóságok – munkájuk során kíváncsiak lehetnek arra, hogy egyes személyek bizonyos időpontokban hol tartózkodtak, kivel és mikor beszéltek telefonon vagy éppen mely weboldalakat látogatták egy adott időszakban. Ez elsősorban a bűncselekmények felderítésében nyújthat segítséget. Ehhez felkereshetik a hírközlési szolgáltatókat, hogy a kiválasztott személyekről tárolt adatokat megkaphassák.

Az Apple és a Google elárulta, tavaly hányszor akart a magyar kormány adatokat szerezni tőlük a felhasználóikról. Tudtad, hogy a techcégeknek egy csomó adatot ki kell adniuk rólad a kormánynak, ha kérik? Mennyire vigyáznak ezek a cégek az adataidra? Hányat adtak ki tavaly? Legújabb projektünkben azt vállaltuk, hogy minél több céget veszünk rá: évente árulják el, mennyi adatot adtak át a kormánynak.

F: A TASZ jelenti, 2017. okt. 4.


Duplán hülyének nézték az adózókat: hova lett a parlagfűpénz?

Miután újabb szezont tüsszögött végig a parlagfűre allergiás több millió ember, utánamentünk (volna), mi lett az adófizetők 1 százalékaiból összejött, több mint félmilliárdos forrással. Az összeget egyszer már lenyelő Földművelésügyi Minisztérium viszont pénzt kér a beszámolókért, amikből kiderülne, hol és hogyan irtották az allergént. A civilek gyűjtést is szerveznének az amúgy közérdekű adatokért, a jogvédő szerint a tárcának magától kellene nyilvánosságra hoznia a jelentéseket ahelyett, hogy a markukat tartják.

F: HVG, 2017. okt. 6.

 

 

ADATVÉDELEM

 

Nem ad ki adatokat a Google a magyar hatóságoknak

Világszerte nő a kormányzati érdeklődés az állampolgárok internetes tevékenysége iránt – derült ki a Google friss átláthatósági jelentéséből. Legalábbis a céghez érkező adatkérések száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Az idei év első felében (január és június között) összesen 48 941 megkeresést kapott a Google kormányzati szervektől, ezek 83 345 felhasználói profilt érintettek (a tavalyi év ugyanezen időszakában 44 ezer megkeresés érkezett).

A kérések nagy részét (65 százalékát) teljesítették, mintegy 54 ezer felhasználói oldalról adtak ki adatokat. Erre csak akkor van lehetőség, ha az adatigénylő szervek valamilyen jogi felhatalmazással (bírósági végzés, kutatási parancs) rendelkeznek. A legaktívabbnak az Egyesült Államok (USA) kormánya bizonyult ezen a téren, mintegy 17 ezer megkereséssel, ugyanakkor a beérkező kérések többségét az USA-n kívülről kapta a cég. Németországból 7781, Franciaországból 5661 megkeresés érkezett, ezek többségét teljesítették is.

A magyar hatóságok 126 fiókot érintően 81 kérelmet nyújtottak be a Google-nek – ezek közül azonban egyet sem tartott teljesíthetőnek a techvállalat. Tavaly ugyanebben az időszakban 166 kérelmet nyújtott be a magyar kormány, ezek 218 felhasználói fiókot érintettek. Ez majdnem duplája a mostaninak, de a Google akkor sem találta kellően megalapozottnak egyik megkeresést sem. Sőt, a Magyarországra vonatkozó táblázat szerint eddig még egyszer sem adtak ki információt a magyar hatóságoknak.

F: Népszava, 2017. szept. 30.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.