Hírlevél – 2015. június

MIBE-konferencia, 2015. szept. 23.

A MIBE 2015. szept. 23-ára (szerda) tervezi éves konferenciáját. A téma: Jövendőmondás – predikció a múlt és jelen adatai alapján. A program részleteinek összeállítása folyamatban van, a szervezők ötleteket szívesen fogadnak. Az időpontot mér érdemes naptárba írni.

Megalakult a lengyel információbrókerek egyesülete

Június elején szerveztek konferenciát a lengyel információbrókerek. Az eseményt Aneta Januszko-Szakiel rendezte, aki az infobroker.de kérdésere elmondta: Lengyelországban [lakosság: 38.5 m] kb. 70 infobróker-vállalkozás működik. A szakemberek a szükséges képességeiket az ország információ- és könyvtártudományi képzést adó egyetemein illetve a számos továbbképzési alkalmakon szerezhetik meg. Sok szakanyag jelenik meg szakfolyóiratokban és az interneten is. Ugyanakkor csak az idén jelent meg az első könyv a lengyel információs iparról: “Zavód Infobroker”. A Munka- és Szociálpolitikai Minisztérium 2013-ben dolgozta ki az információbróker / információkutató szakmai kompetenciákat.
Most alakult a SPI (Lengyel Információs Szakemberek Egyesülete) www.spi.org.pl, melyet egy a szakmát régóta művelő kolléganő alapított. Pillanatnyilag 15 tagja van az egyesületnek, akik tapasztalatot, tudást és ötleteket kívánnak cserélni.
A mostani krakkói konferencia — Információs Szakeberek Nemzetközi Fóruma — során sok pozitív visszajelzést kaptak és tapasztalatokat szereztek a külföldi kollégáktól. Következő konferenciát Varsóba szervezik. (ref.: MG)
F: Infobroker.de 2014. jún. 4.

Új algoritmussal újít a Facebook – Azoknak, akik nem szeretik a „Like” gombot

A Facebook szeretné tudni, mit kedvelsz és mit nem a hírfolyam eseményei közül, ezért figyeli, milyen hosszú ideig nézel egy fotót, posztot vagy kommentet.
Nem baj, ha elfelejted megnyomni a „Like” gombot, a Facebook szerint, ha sokáig nézel egy posztot, vagy elolvasod a hozzá fűzött kommenteket, akkor valószínűleg érdekel a téma, és ezt a barátaid is szívesen látnák.
F: Prím 2015. június 18.


ADATNYILVÁNOSSÁG

Újabb félmillió titkos iratot tesz közzé a WikiLeaks

Mintegy félmillió titkos, diplomáciai iratot ad ki az elhíresült WikiLeaks oknyomozó portál. Ebből hatvanezer, többségében arab nyelvű, szaúdi dokumentum már elérhető honlapjukon.
Újabb nagy mennyiségű titkosított dokumentum nyilvánosságra hozását ígérte a WikiLeaks kiszivárogtató portál, amely az 500 ezer titkos szaúdi diplomáciai iratból pénteken már 60 ezer, többségében arab nyelvű dokumentumot közzé is tett az interneten.
F: Prím 2015. június 22.

Gyanúsan nyilvános

Azt tudták, hogy a közbeszerzési adatok teljességét és nyilvánosságát tekintve a volt keleti blokk országai rommá verik a nyugat-európai országok közzétételeit? Magyarország élenjáró ebben, de erősek a románok, a szlovákok, a csehek és a lengyelek is. Míg Hollandia, Németország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság sereghajtók. Jó, mi? Miközben nyilvánvalóan az utóbb említett nyugat-európai országok közzétételi gyakorlata az országok újságírói szerint is szörnyűséges és az információszabadság szempontjából minimum aggályos, addig a kelet-európai újságírók szerint ekkora transzparencia ilyen korrupt országokban nagyon gyanús. Egy orosz újságíró szerint az orosz pdf-es közzététel látszatra kifogástalan. Csakhogy az orosz hatóságok a cirill I O P betű-ket az európai I O P betűkre cserélte ki és a pdf-eket így mentette el. Így lényegében kereshetetlenné vált, mert az ember vagy cirill vagy európai betűkkel keres, és soha nem dob ki semmilyen eredményt. Erre is teljesen véletlenül jöttek rá az orosz kollégák, hogy egy korábban megnyitott pdf-fájlban szereplő közbeszerzésre rá akartak keresni, de semmit nem dobott ki a kereső. Miközben egy nappal korábban a saját szemkkel látták, hogy létezik.
F: Kreatív 2015. május 15.

Speciális adatbázisok – scrapinggel (beszámoló a Dataharvest European Investigative Journalism Conference-ről)

Hová tűnt 90 tonna? A világon számos olyan adatbázis van, aminek létezéséről nemcsak a magyar, de más országok újságírói sem tudnak. Ezek elméletben iszonyatosan nehezen kezelhető adatbázisok, ezért sok esetben az információkat tároló szájtokra egy leszívóprogramot (scraping) kell írni. de az így kinyert adatbázisokkal az Excel nem tud megbirkózni, mert több gigabájtnyi adatot tartalmaznak. Szóval a programot finomítani kell. Es ezeket a programokat egyre inkább újságíróknak kell megírniuk. Én a második lépésnél elvesztettem a fonalat, ráadásul sok esetben egyszerre több programmal kell dolgozni. Amúgy nem mellékes, hogy a letöltendő szoftverek Windows alatt nem működtek, ezért plusz egy keretprogramot is le kellett szedni. Viszont programozói szempontból könnyű olyan scraper-programokat írni, amelyeket egy adatbázisra ráengedve bizonyos anomáliákat keresnek, például azt, hogy ha Kínából elindult egy ruhaszállítmány Romániába, de a feladott mennyiség és a megérkezett mennyiség között eltérés van, akkor azonnal jelezzen a program nekünk egy e-mailben. Mondom, elmondva egyszerűnek tűnt, gyakorlatban a harmadik lépésben kudarcot vallottam. Ezekkel a fogásokkal mindenképpen jobban meg kell ismerkedni.
F: Kreatív 2015. május 15.

Pert vesztett a Miniszterelnökség: ki kell adni a Századvég-tanulmányokat

A Miniszterelnökségnek az ítélőtábla döntése szerint 30 napon belül ki kell adnia a Századvég-csoport által a kormánynak írt tanulmányokat – közölte mai tájékoztatóján Lázár János miniszter. A cégek három év alatt 3,9 milliárd forintért dolgoztak.
F: Napi 2015. jún. 18.

Mától titkos a magyar költségvetés egy része

Három hete benyújtották a törvényt, ami egyebek között előírja, hogy a költségvetéssel és az államadósság finanszírozásával kapcsolatos “stratégiai jelentőségű” adatok két évig nem nyilvánosak.
A salátatörvény rendelkezik még a pénzmosást legalizáló, állampapírért bűnbocsánatot kínáló Stabilitás és Megtakarítási Számla újabb könnyítéseiről. Eddig 5 évig a számlán kellett tartani a pénzt, és ha valaki idő előtt kivette, akkor a 16 százalék feletti részre be kellett fizetni az adót. Most egy év után már fel lehet törni, és 10 százalékra csökken a büntetőadó.
A törvényben olyanok vannak még, hogy a reklámügynökségek bónuszát hatósági árassá teszik. A nemzetgazdasági miniszter bizonyos keretek között szabadon csoportosíthatja át a pénzt. Illetve mostantól nem fogják megkövetelni, hogy az állami szervezetek szervezeti és működési szabályzatát a minisztérium honlapján közzétegyék, nyilván hogy még nehezebb legyen belelátni a kormány működésébe.
F: Hír24 2015. jún. 9.


INFORMÁCIÓBIZTONSÁG

A Facebook akkor is képes felismerni önt, ha nem látszik a fotón az arca

Felmerül a kérdés: ha ilyen technológiával rendelkezik egy viszonylag nyílt lapokkal játszó vállalat, mit tudhatnak a titkosszolgálatok?
Nem is olyan rég számoltunk be róla, hogy mikre képes a Facebook fejlett arcfelismerő technológiája: csak annyiszor téveszt, mint egy ember. Míg az arcfelismerést már élesben is javában használja a Facebook, addig a háttérben nem állt le a fejlesztés. A New Scientist beszámolója szerint a Facebook mesterséges intelligenciával foglalkozó műhelyében már olyan technológiával rendelkeznek, amely nem igényli az arc meglétét ahhoz, hogy egy fotón felismerjen valakit.
A kísérleti labort vezető Yann LeCun szerint ez csak a gépeknek újdonság, az emberek egészen jól hajtják végre az arc nélküli felismerést. “Rengeteg olyan dolog van, amit használhatunk. Az emberek olyan sajátosságokkal is rendelkeznek, amelyek akkor is felismerhetők, ha háttal nézzük őket” – mondja a szakember.
A kutatócsoport közel 40 ezer publikus fényképet gyűjtött össze a Flickrről, egy részükön nem teljesen látszik az emberek arca, más részükön pedig egyáltalán nem látszik. Ezután átfuttatták a képeket a régóta fejlesztett, kifinomult módszerekkel dolgozó algoritmusukon, a program pedig 83 százalékos pontossággal ismert fel embereket. Összehasonlításként: a piacon jelenleg elérhető megoldások még teljesen látható arc esetén is csupán 70 százalékos pontossággal dolgoznak.
F: hvg 2015. június 24.

Ha a kormány kíváncsi önre: itt megnézheti, melyik netes cég adja ki üzeneteit, adatait

Nem szeretné, ha a kormányzati szervek turkálnának üzenetei közt? Íme egy táblázat arról, hogy melyik online szolgáltató mennyire veszi komolyan az ön adatainak védelmét.
Az Electronic Frontier Foundation a szabad internetes véleménynyilvánításért küzdő egyik legkomolyabb szervezet. Rendszeresen publikálnak adatvédelemmel kapcsolatos témákban is, egyik friss jelentésükből például az deríthető ki, hogy melyik vállalat mennyire veszi komolyan felhasználói személyes adatait, mennyire védi azokat, ha egy kormányzati szerv kéri. Az ilyen adatok egy felhasználónév mögött álló személy valódi nevét, beazonosíthatóságát megkönnyítő IP-címét, az általa küldött vagy fogadott üzeneteket, illetve bármilyen számítógépes/internetes tevékenységének nyomát jelenthetik.
F: hvg 2015. június 18.

Jön az új személyi igazolvány – emiatt kezdhet aggódni

Egyetlen fontos ponton engedett a kormány az új e-kártyák, azaz új személyi igazolványok adatkezelésével kapcsolatban: az emberek megtagadhatják az ujjlenyomatuk átadását a hatóságnak. Ugyanakkor az adatvédelmi aggályok megmaradtak: az e-kártya minden állami rendszerhez hozzáfér, így végső soron akár adatprofilt is építhet az állam a polgárairól.
F: Napi 2015. jún. 17.

Miniszteri egyezség az EU-s digitális adatvédelemről

Három éves egyeztetés után az Európai Tanács megkezdi a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az új szabályozásról. Szélesebb körű ellenőrzést kapnak a polgárok saját adataik felett. Korlátozottabb lesz a „profilozás”. Ez olyan automatizált adatfeldolgozás, amely segíti például a személyes helyzet (pénzügy, egészség, érdeklődés) felrajzolását. Másrészt a tervezett uniós jogszabály biztosítja a személyes adatok “hordozhatóságát”, az egyik szolgáltatótól a másikhoz történő könnyebb átvitelét, ezzel növeli a szolgáltatók közötti versenyt.
F: Haszon hírek, 2015. jún. 16.

Piti tolvaj lopta el a paksi atomtitkokat

Atomtitkok kerültek illetéktelen kezekbe néhány héttel ezelőtt, amikor feltörték a Paksi Atomerőmű egyik vezetőjének kocsiját – értesült a Blikk a kormányhoz közel álló forrásból. A lap úgy tudja kormányközeli forrásból, hogy a készülő erőművel, Paks II.-vel kapcsolatos tervek szerepeltek a laptopon.
F: Portfolio 2015. jún. 13.

Magánnyomozók figyelhetik a családokat, ha jön a magáncsőd

Néhány napja kiderültek a magáncsőd intézményének részletei, a szakmai egyeztetések után benyújtották a törvényjavaslatot az országgyűlésnek. Mennyire elégedett a szakma a rendszerrel, és mik lehetnek a buktatók a csődvédelmet kérő családoknak?
F: Pénzcentrum 2015. június 1.

Vége a titkos adatgyűjtésnek: legalábbis a jogszabály szerint

Az amerikai szenátusnak nem sikerült vasárnap késő éjszakába nyúló ülésén meghosszabbítania annak a törvénynek a hatályát, amely engedélyezte volna a hírszerző szolgálatoknak, hogy tömegesen és válogatás nélkül gyűjtsék az amerikaiak telefonhívásaira vonatkozó metaadatokat június elseje után is.
F: http://hirek.prim.hu/cikk-proxy/112697/ 2015. június 1.


INFORMÁCIFORRÁSOK

A Google kényezteti az újságírókat

A Google elindította a NewsLabet, amely lényegében egy eszközpark újságírók számára.
Ha az ember eleve lelkesedik az újságírók számára kitalált technológiákért, online vagy asztali szoftverekért, akkor a Google NewsLab bejelentésére még partit is hajlandó lenne szervezni, vagy hálaadó misét. De mi is ez?
A NewsLab alapvetően egy Google-szoftvergyűjtemény. Egy helyen lehet megtalálni azokat a Google-fejlesztéseket, amelyek segíthetik az újságírók munkáit. Egy részük eddig is létezett https://newslab.withgoogle.com/tools, sőt, alapvetően nem újságíróknak találták őket ki. Nyilván a legtöbb újságíró számára triviális a Google-kereső, a Google Maps, a Google Translate, a Drive, a Docs vagy a Youtube, de az már kevésbé, hogy a Google-nek van nyilvános adat-keresője (Public Data Explorer), vagy breaking news-értesítője (Alert). Ami a gyűjteményt értékessé teszi, hogy egyszerű módon, lépésről-lépésre elmagyarázzák, hogy egy újságíró hogyan tudja kihozni belőlük a legtöbbet. Ez itthon nem csupán a kezdől számára lehet hasznos, hanem haladó magyar újságíróknak is érdemes lenne eltölteni velük fél napot minimum.
Ezeket más, kibővítettebb bontásban is meg lehet nézni. Így megtanulhatunk jól és alaposan információt keresni RESEARCH, történetet mesélni REPORT, megosztani DISTRIBUTE és elemezni OPTIMIZE.
F: Kreatív 2015. június 24.

Praktikus tippek és trükkök a Google-ben

Időzónák, kalória-összehasonlítás, repülőjáratok, időjárás, fordító stb.
F: 9GAG

Az internet sötét oldala

A nyilvános világhálótól szinte hermetikusan elzárva működik a dark web, ahol forradalmárok, bűnözők és perverzek folytathatják üzelmeiket.
Csupán az FBI és az Europol figyelmeztetése fogadja néhány napja az internet egyik legnagyobb titkos gyűjtőoldalára, a The Hidden Wikire (rejtett wiki) érkezőket. A weblapnak semmi köze sincs az online enciklopédiához, a Wikipédiához, hanem a láthatatlan internet egyik legfontosabb csomópontjaként a drog, a fegyverkereskedelem, a pedofília vagy bármiféle illegális irodalom iránt érdeklődőknek szolgált ugródeszkául. A sötét üzletek iránt nem csupán a hatóságok érdeklődnek: Amerikában a napokban mutatják be a világháló rejtett zugaiban zajló feketekereskedelem titkait feltáró Deep Web című dokumentumfilmet.
F: hvg 2015. május 31.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.