E lapszámunkban külön cikkeket gyűjtöttünk Titkos adatgyűjtés, hírszerzés címmel.

Egy amerikai jogi szolgáltató cég forrásai…

Jas
Breslin az amerikai jogi tanácsadó Morrison & Foerster cég
információkereső munkatársa. Három kontinensen vannak szakkönyvtáraik.
Természetes igényük a jogi, üzleti információ, versenytársfigyelés és
ezek tervszerű (tudás)megosztása. Tipikus kérdés lehet pl. egy brit cég
részéről pénzmosás elleni információ, Puerto Ricoi-i személyiségi jogi
szabályozás, vagy éppen irodalom USA-beli szabadalmakról. A tengerentúli
irodáik információkérését is teljesítik, melyek egyebek mellett
szerződéses, pénzügyi tervezési és felhasználóképzési kérdéseket is
felvetnek. Kedvenc forrásaik pl.:

– 3 Geeks and a Law Blog http://www.geeklawblog.com/ — mely jól átlátja a jogi szolgáltatások piacának információs,
tudásmenedzsment, menedzsment és marketing kérdéseit – az USA-ra
koncentrálva. Az új beszerzésekről értesítést kap, melyeket rendszerint
reggelente, a vonaton olvas.

– A FT.com http://www.ft.com/home/uk gazdag forrása a pénzügyi információnak, a pénzügyi anomáliák
taglalásától a külföldi hírekig. Hasznos hírszerzési forrás. A hírei
napi értesítő, az ’In Today’s FT’ jutnak el hozzá, de szereti a  ’Dear
Lucy’ alkalmi rovatot is, mely karriermenedzsment-kérdéseket vet fel.

– A felmerülő kérdések megválaszolásához gyakran konzultálnia kell a BIALL ’How Do I?’ wiki-vel http://biallpr.pbworks.com/w/page/5259176/FrontPage , pl. egy nem szokványos vagy bonyolult jogi kérdés megválaszolása
kapcsán. E wikit önkéntes brit és ír Jogi Egyesületi könyvtárosok
tartják fenn. Figyelik a vonatkozó levelezőlistákat. … (ref.: MG)

F: FreePint Newsletter No.372, 4th April 2013

Téves elvárások (TED-film)

Ez
a 2005-ös film nem új, de bizonyára vannak, akik még nem látták. Az
ember döntési mechanizmusairól szól. Felfedi a hibákat, amiket mi is
hajlamosak vagyunk elkövetni. A szöveg angol, magyar felirattal.

Aki
humán beállítottságú, annak talán nehezebb lesz érteni ezeket. Fontos
azonban felismernünk, hogy azért, mert esetleg sosem szerettük a
matekot, nem szabad azt mondanunk, hogy nem fontos, és nincs ránk
hatással. Pénzből élünk, és ahhoz, hogy ne lehessen csapdába csalni
minket, szükség van a logikus, érzelemmentes gondolkodásra.

Dan Gilbert előadása 23 perces, majd kérdések következnek, a terrorizmusról, lottó-ról, öregségről.

Kell-e
félnünk a terrorizmustól, ha az USA-ban felrobban egy 30 fős busz, és
meghal az összes ember? Vagy gondoljunk arra, hogy ugyanabban az
országban többen halnak meg naponta aznap azért, mert nem kötötték be a
biztonsági övüket?

Másik példa: Ha az ember fél a repüléstől, és ezért az országutat választja, nagyobb eséllyel hal meg, mint a levegőben.

F: http://www.ted.com/talks/dan_gilbert_researches_happiness.html

Nekünk elmélet kell!

Chris
Anderson The End of Theory cikke szerint a big data önmagában
szükségtelenné teszi az elméleteket.  Mark Graham a Guardian hasábjain
remekül érvelt amellett, hogy nem spórolható meg a rendes tudományos
munka még a nagy adatokkal sem. Az adatokat valahogy elemezni kell, az
elemzés eredményét pedig értelmezni szoktuk. A nyelvtechnológiában még
inkább szükségünk van elméletekre ehhez, hiszen gyakran a nyelvi
adatokból szeretnénk következtetni valami másra, pl. a felhasználó
preferenciáira, várható viselkedésére, az általa közölt információ
megbízhatóságára stb. Most röviden áttekintjük a nyelvtechnológiára
alapozott vizsgálatok értelmezése terén legnagyobb hatást gyakorló három
elméletet, melyek közös pontja, a kognitív tudomány (vagy
megismeréstudomány).

F: http://kereses.blog.hu/2013/06/26/nekunk_elmelet_kell 2013. jún. 25.

A Wikipedia segíthet meggazdagodni

A
Wikipedia, vagyis a bárki által szerkeszthető online enciklopédia
olvasottságából következtetni lehet a részvényárfolyamok mozgására –
derül ki brit és amerikai kutatók tanulmányából.

Egy
kutatás során azt vizsgálták, hogy a Dow Jones index komponensei közül
30 vállalat Wikipedia oldalának olvasottsága vajon összefügg-e a cégek
részvényárfolyamával. Az erről készített tanulmány szerint a válasz:
igen.

2007 decembere és 2012
áprilisa közötti adatokat vizsgálva brit és amerikai kuatatók arra
jutottak, hogy a vizsgált cégek Wikipedia oldalának megnövekvő
olvasottságát legtöbbször a cégek részvényárfolyamának esése követi. Egy
egyszerű kereskedési startégiával tesztelve 141 százalékos nyereséget
érhettek volna el azok, akik a Wikipedia látogatottsága alapján hoztak
volna befektetési döntéseket – állítják a tanulmányban.

A
kutatók további 285 általános gazdasági kifejezés szócikkének (például
makroökonómia, tőke) olvasottságát alapul véve még hatékonyabb
stratégiát alkottak, ezzel közel 300 százalékos nyereséget lehetett
volna elérni. Néhány hete ugyanez a kutatócsoport hasonló
következtetésekre jutott a Google-keresések vizsgálatakor, amely
ugyancsak segítheti a befektetési döntések meghozatalát. A Twitter
bejegyzéseket vizsgáló eszközöket is létrehoztak már, amely ugyancsak a
befektetési döntésekben segíthet.

F: http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/a_wikipedia_segithet_meggazdagodni.183736.html 2013. máj. 9.

Az Átlátszó és a 444.hu miatt korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést?

Főként
az Átlátszó.hu-nak voltak olyan mennyiségű, kevésbé konkrét
adatigénylései, amelyek miatt a Fidesz szükségesnek ítélte a közérdekű
adatokhoz való hozzáférés korlátozását – mondta a javaslat egyik
benyújtója, Cser-Palkovics András az Indexnek, mely más forrásból úgy
tudja: a beadvány igazi motorja az volt, hogy Uj Péter új lapja, a 444.hu több évre visszamenő adatigénylést adott be a parlamentnek.

F: http://hvg.hu/itthon/20130506_Az_Atlatszo_es_a_444hu_miatt_korlatozzak – 2013. máj. 06.

Keresési taktikák az interneten

A
szerző a Marcia Bates-féle, először 1979-ben publikált keresési
taktikák internetes alkalmazhatóságát vizsgálja meg, és számos új
eljárást ismertet. Bates taktikái négy alaptípusba sorolhatók:
monitoring taktikák, fájlstruktúrával kapcsolatosak, a keresés
megformálásával kapcsolatosak, végül a kifejezésekre vonatkozók. Ezek
közül sokat ma is sikeresen alkalmazhatunk, de az internet sok mindent
megváltoztatott, új megvilágításba helyezett. A monitoring taktikákon
belül a szerző a következőket tárgyalja:

– CHECK (a korábbi eredeti kérdés összehasonlítása a jelenlegivel),

– WEIGH (költséghatékonysági elemzés),

– PATTERN (keresési minták megvizsgálása és kipróbálása),

– CORRECT (a gépelési hibák kiküszöbölése) és RECORD (a keresési útvonalak és a kipróbálatlan irányok számontartása).

A fájstruktúrákkal kapcsolatos taktikák:

– BIBBLE (bibliográfiák, korábbi keresések eredményeinek felhasználása),

– PROVIDER
(olyan weboldalak követése, amelyek nagy valószínűséggel tartalmazzák a
keresett információkat), URL (a doménnevek felhasználása a
keresőkérdésben),

– HUBSPOKE
(egy “hub and spoke” hálózatban talált fontos weboldal hivatkozásainak
követése), FIND (a böngészővel folytatott keresések egy adott oldalon),

– BACKLINK
(egy különösen fontos weboldalra mutató linkek követése; ez különösen
hasznos, ha egy már megszűnt weboldal új változatát keressük),

– VALUEADD (olyan értéknövelt adatbázisok keresése, amelyeket esetleg nem indexelnek a keresőgépek),

– SOCIALMEDIATE
(a közösségi médiában való keresések), valamint TIMETRAVEL (internetes
archívumok feldolgozása a már nem elérhető weboldalak megtalálásához).

A keresés megformálásával kapcsolatos taktikák:

– TELEPORT (megfelelő kulcsszavak segítségével közvetlenül a céloldalra ugrunk),

– EXHAUST (minél több keresési elem használata) és ellentéte,

– REDUCE (a keresési elemek minimalizálása), PARALLEL (a keresőkérdés kiszélesítése szinonimákkal) és ellentéte,

– PINPOINT (a keresőkérdés szűkítése, precízebbé tétele),

– BLOCK (bizonyos elemek kizárása a keresésből),

– MINOVERLAP (egymást minimálisan átfedő elemek használata a keresés szűkítése érdekében).

A kifejezésekkel kapcsolatos taktikák:

– SUB, SUPER és RELATE (a hierarchiában lefelé, felfelé, ill. oldalirányban történő elmozdulás),

– CONTRARY (a kívánt kifejezés ellentétével való keresés),

– TRACE (a már egyszer megtalált információ további kiaknázása),

– RESPACE és RESPELL (különböző szóvariánsok használata),

– PHRASE (összetett keresés) és

– ANTICITERM (a dokumentumokban feltehetőleg használt kifejezések anticipálása, használata a keresésben).

Az értékelő taktikák:

– CONTEXT (a talált weboldal megítélése a minőség és megbízhatóság szempontjából),

– CROSSCHECK (az információ összevetése más forrásokkal),

– CACHET (az információt előzetesen értékelő eszközök, pl. referensz kiadványok használata),

– AUDITION (a weboldal megjelenésének, minőségének megítélése).

A szerző ezeket egyenként értékeli, és példákat hoz a használhatóságukra.

– A BIBBLE taktikához tartozik például a Wikipédia-cikkekben lévő linkek és minibibliográfiák felhasználása,

– a PROVIDER taktikához az, hogy olyan intézmény honlapján kezdünk el keresni, amely a témakörre vonatkozóan releváns.

– A
HUBSPOKE taktika példája, ha egy információhálóban előre-hátra mozgunk,
kihasználva a különböző „fülek” hivatkozásait és a keresési előzmények
feltüntetését.

– A
hivatkozások módszeres feldolgozása a BACKLINK taktikához tartozik,
erre épül a Google Scholar, valamint a CiteSeer szolgáltatása is, ezek –
a linkek frissítése révén – segíthetnek a megszűnt weboldalak
felkutatásában.

– A BLOCK taktika révén kiszűrhetjük például a kereskedelmi oldalakat (a Google-ben: „-site:.com”).

– A
RESPACE és RESPELL taktikák alkalmasak a különböző alakokban használt
szavak összes előfordulásának megtalálására (pl. az angol és amerikai
helyesírási különbségek áthidalására).

– A
PHRASE taktika része a szókombinációk mellett a „wildcard” (jolly
joker) karakterek alkalmazása a keresőkifejezésben (ilyen a Google-ben a
csillag karakter).

Az internetes
kereső taktikák nemcsak az információkeresésben hasznosak, hanem az
információs műveltség oktatásában is jól használhatók.

(ref.: Mándy Gábor) F: http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka?marcid=human/cikk/445330

Érkezik az első Google Reader klón

A
Digg már több mint három hónapja dolgozik azon, hogy létrehozza a
Google Readert helyettesítő szolgáltatását. Július 1-től hivatalosan is
megszűnik a Google olvasója, a Digg klónja még ez előtt, június 26-án
debütál.

F: http://hirek.prim.hu/cikk/98378/ 2013. jún. 18.

Mire jó a szentimentelemzés?

Ha
már nem lehettünk ott a Sentiment Analysis Symposium-on, kerítettünk
egy kis időt a konferencia Vimeo csatornájának bámulására. Elégedetten
konstatáltuk, hogy immáron vége a hurrá optimizmusnak és lassan, de
biztosan megtalálja helyét a szentimentelemzés a piacon. A posztban négy
előadást emelünk ki, mivel úgy gondoljuk nagyon fontos dolgokra
mutatnak rá.

F: http://kereses.blog.hu/2013/06/17/mire_jo_a_szentimentelemzes 2013. jún. 17.

Gazdasági előrejelzés szentimentelemzéssel

Napjainkban
egyre népszerűbb szentimentelemzést bevetni a pénzügyi folyamatok
előrejelzésére és a nagy adatszolgáltatók is felvették a webes tartalmak
polaritásmérését kínálatukba. Johan Bollen, Huina Mao és Xiao-Jun Zeng
Twitter mood predicts the stock market című tanulmányukban egy olyan
eljárást mutatnak be, ami Twitter üzeneteket elemezve három-hat nappal
előre jelzi DJIA (Dow Jones Ipari Átlag) alakulását. A kutatók még nem
milliárdosok, hiszen még sok problémát meg kell oldaniuk mielőtt piaci
termék lehet eredményeikből, de a Bloomberg szerkesztőinek érdeklődését
már sikerült felkelteniük.

F: http://kereses.blog.hu/2013/06/12/gazdasagi_elorejelzes_szentimentelemzessel 2013. jún.12.

Gazdasági előrejelzés Google Trends használatával

A
Google Trends nyomonkövethetővé teszi, milyen kifejezésekre keresnek a
felhasználók. Nyelvekre, országokra és kisebb területi egységekre bontva
vizsgálhatjuk meg, milyen kifejezésekre keresnek az emberek. Hal R.
Varian (Chief Economist, Google) és Hyunyoung Choi Predicting the
Present with Google Trends című tanulmányukban (közérthetőbb beszámoló
itt) meggyőzően bizonyították, hogy a keresési statisztikák a rövidtávú
(negyedéves) jelentéseknél gyorsabban adnak megbízható adatokat. Ez az
ún. nowcasting, azaz a jellemzően pár héttel az adott negyedév lezárása
után megjelenő összesítő statisztikák adatainak megtippelése. Joggal
merül fel a kérdés, használhatók-e a kereső motor adatai összetettebb
előrejelzésekre.

F: http://kereses.blog.hu/2013/06/11/gazdasagi_elorejelzes_google_trends_hasznalataval 2013. jún. 11.

Adatbázis offshore cégekről

Offshore cégekről közölt adatbázist egy nemzetközi újságírói szövetség (ICIJ). A weboldal keresőjében http://offshoreleaks.icij.org/ tíz országban (Virgin-, Kajmán-, Cook-, Seychelles-szigetek, Szamoa,
Malajzia, Hong-Kong, Mauritius, Labuan és Szingapúr) bejegyzett
vállalatok után lehet kutatni. Több magyar vonatkozása van az offshore
hátterű cégek listájának, de kevés ember szerepel saját nevén.
F: http://www.haszon.hu/hirlevel/7861-adatbazis_offshore_cegekrol.html 2013. jún. 17.

Jönnek a hashtagek a Facebookra

Mától
a Facebookon is lehet hashtagekre szűrni. A Twitteren már régóta
működik a dolog, ha például a török tüntetésekre vagyunk kíváncsiak,
akkor az #OccupyGezi hashtagre kell keresni. A Facebookon csak a
publikus posztoknál fog működni a dolog, de ez így is nagy szám.

F: http://most.444.hu/2013/06/13/jonnak-a-hashtagek-a-facebookra/ 2013. jún 13.

Így bújhatunk el a hírszerzők elől

Hiába
a mindenre kiterjedő megfigyelés, a titkosszolgálatok közötti
információmegosztás, szerencsére mára sok olyan szoftver van, amivel
legalább ideig-óráig kicsúszhatunk a mindenre kíváncsi digitális szemek
elől. A baj az, hogy az egész olyan, mint egy fogyókúra: az ember nem
szívesen hagyja el a megszokott ételeket és a megszokott szoftvereket
sem. Főleg, hogyha változatos étrend alternatívája a káposztaleves meg a
gyümölcsnap. A hírszerzők elől el lehet tűnni, de mindez komoly
odafigyelést igényel, és sok szenvedéssel jár.

F: http://index.hu/tech/2013/06/29/igy_bujhatunk_el_a_hirszerzok_elol/ 2013. jún. 29.

T I T K O S   A D A T G Y Ű J T É S,   H Í R S Z E R Z É S

Kilenc internetes óriásvállalattól gyűjtöttek titokban információt

Kilenc
internetes óriásvállalattól, köztük a Google és a Yahoo
keresőprogramokat működtető cégektől, illetve Facebook népszerű
közösségi oldalt vagy a világszerte használt YouTube videomegosztó
portált üzemeltető vállaltoktól gyűjtött be információkat az amerikai
Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) – írja a The Washington Post című
napilap, folyamatábrákkal mutatva be a világ egész internetforgalmát
behálózó lehallgatási rendszer működését.

F: http://hirek.prim.hu/cikk-proxy/98610/ 2013. jún. 30.

Kémkedési ügy: akcióban a Google

Nyilvánosságra
hozná a Google, hogy hány alkalommal kérték a cégtől a felhasználói
adatok felfedését a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által folytatott
internet-megfigyelési program keretében. A társaság az amerikai
alkotmány szólásszabadságot szavatoló első kiegészítésére hivatkozva
fordult ezzel a kéréssel az Egyesült Államok külföldi hírszerzését
felügyelő bírósághoz (FISC).

F: http://www.mmonline.hu/cikk/kemkedesi_ugy_akcioban_a_google 2013. jún. 19.

”Tudjuk hol jártál, és azt is, hol vagy most, mindezt a te engedélyeddel. És többé-kevésbé azt is tudjuk, min gondolkodsz”

Az
Economist szerint az internetes magánvállalatok valójában sokkal többet
tudnak rólunk, mint az állam. A Google az összes levelünket elolvassa,
feljegyezheti kivel telefonáltunk, és azt is, hogy éppen hol
tartózkodunk. A Facebook sem különb, és ez csak a jéghegy csúcsa.

F: http://www.szakkatalogus.hu/hirek/a-google-tobbet-tud-rolad.html 2013. jún. 17.

Megfigyelési lehetőség Magyarországon

Magyarországon
a hatályos jogszabályok szerint nincs túl nehéz dolga a védelmi
szerveknek, ha meg akarnak figyelni valakit. A távközlési iparág magukat
megnevezni nem kívánó szakértői közül érdeklődésünkre többen úgy
fogalmaztak: a titkosszolgálatok lényegében bármikor, bármihez
hozzáférhetnek.

Nemrégiben Hack
Péter jogász, jogvédő fejtette ki a Magyar Narancsnak adott
interjújában, hogy a nemzetbiztonsági törvény két héttel ezelőtti
elfogadása csak szentesíti azt az eddig is létező állapotot, miszerint a
szolgálatok bármikor bármit megtehetnek. Korábban pedig Kim Lane
Scheppele, a Princeton egyetem alkotmányjog-professzora fejtette ki
aggodalmát amiatt, hogy a Terrorelhárítási Központra egyszerre
vonatkozik a rendőrségi és a nemzetbiztonsági törvény. A szakember
szerint ily módon valójában egy új magyar titkosrendőrség jön létre,
abban az értelemben legalábbis, hogy szinte korlátlanul gyűjthet
adatokat bírósági engedély nélkül. Ugyanis amikor nemzetbiztonsági
ügyekben vizsgálódik, nincs szüksége ilyenre.

Ami
az elektronikus adat- és internetforgalmat illeti, ott már keményebb
dolga van a szolgálatoknak, a mobilnet-forgalom esetében például
tartalmat nehezen lehet visszakeresni. Aktivitást azonban ez esetben is
lehet mérni, ehhez azonban szükséges a szolgáltatók együttműködése.
Akárcsak azokban az esetekben, amikor a szolgálatok levelezésekbe, vagy
épp a közösségi hálózaton végzett tevékenységbe kívánnak betekinteni. Ez
utóbbi adatok Magyarország esetében is a külföldi szolgáltatók
szerverein vannak a legbiztosabb helyen – legalábbis a magyar hatóságok
elől.

F: http://nol.hu/kulfold/a_botrany__amivel_amerika_magara_haragitotta_a_vilagot?ref=sso 2013. jún. 12.

A britek is adatot gyűjtenek az internetezőkről

Aki
betartja a törvényeket, annak nem kell félnie a brit
titkosszolgálatoktól – mondta vasárnap a brit külügyminiszter, az
Amerikából Nagy-Britanniába is átterjedő adatgyűjtési botrányra
reagálva. A brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) a
Guardian napilap szerint is titkos adatgyűjtést folytatott a világ
legnagyobb internetes cégeinél a hasonló megfigyelési tevékenység
céljából indított amerikai titkosszolgálati programhoz kapcsolódva.

F: Haszon hírek, jún. 10.

Az USA hírszerzése tényleg mindent lát

Egyre
dagad a csütörtökön kipattant amerikai megfigyelési botrány. Az első
hírek még csa arról szóltak, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata,
az NSA tulajdonképpen korlátlan adatgyűjtést végez az egyik piacvezető
távközlési szolgáltató, a Verizon hálózatában lefolytatott
beszélgetésekkel kapcsolatban. A Washington Post értesülései szerint
azonban az NSA és az FBI kilenc nagy internetes vállalat szervereit is
figyeli, hogy onnan hang- és videó fájlokat, fényképeket, e-maileket,
dokumentumokat és adatforgalmazási naplókat vegyenek át.

F: http://index.hu/tech/2013/06/07/az_amerikai_titkosszolgalat_mindent_lat/ 2013. jún. 7.

Iparági kémhálózatot leplezett le a Kaspersky Lab

A
Kaspersky Lab közzétette legújabb jelentését az APT (Advanced
Persistent Threat) iparági kémek hálózatába tartozó kiberbűnözői
csoportról, a NetTraveler-ről, amely több mint 350 magas profilú
áldozatot célzott, 40 országban. A NetTraveler csoport több köz- és
magánszféra szereplőt, intézményeket, nagykövetségeket, olaj-és gázipari
egységeket, kutatási és katonai központokat célzott.

F: http://hirek.prim.hu/cikk-proxy/98153/ 2013. jún. 7.

USA adatbányászat-botrány: külföldiek ellen irányult a titkos adatgyűjtés

Az
a törvény, amely lehetővé teszi az amerikai kormányzati ügynökségek
számára, hogy kommunikációs adatokat gyűjtsenek internetes
szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai
személyek célba vételét engedélyezi – közölte helyi idő szerint
csütörtök éjjel James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés
igazgatója.

F: http://hirek.prim.hu/cikk-proxy/98143/ 2013. jún. 7.