Hírlevél – 2013. április

Egy amerikai jogi szolgáltató cég forrásai…

Jas
Breslin az amerikai jogi tanácsadó Morrison & Foerster cég
információkereső munkatársa. Három kontinensen vannak szakkönyvtáraik.
Természetes igényük a jogi, üzleti információ, versenytársfigyelés és
ezek tervszerű (tudás)megosztása. Tipikus kérdés lehet pl. egy brit cég
részéről pénzmosás elleni információ, Puerto Ricoi-i személyiségi jogi
szabályozás, vagy éppen irodalom USA-beli szabadalmakról. A tengerentúli
irodáik információkérését is teljesítik, melyek egyebek mellett
szerződéses, pénzügyi tervezési és felhasználóképzési kérdéseket is
felvetnek. Kedvenc forrásaik pl.:

– 3 Geeks and a Law Blog http://www.geeklawblog.com/ — mely jól átlátja a jogi szolgáltatások piacának információs,
tudásmenedzsment, menedzsment és marketing kérdéseit – az USA-ra
koncentrálva. Az új beszerzésekről értesítést kap, melyeket rendszerint
reggelente, a vonaton olvas.

– A FT.com http://www.ft.com/home/uk gazdag forrása a pénzügyi információnak, a pénzügyi anomáliák
taglalásától a külföldi hírekig. Hasznos hírszerzési forrás. A hírei
napi értesítő, az “In Today’s FT” jutnak el hozzá, de szereti a  “Dear
Lucy” alkalmi rovatot is, mely karriermenedzsment-kérdéseket vet fel.

– A felmerülő kérdések megválaszolásához gyakran konzultálnia kell a BIALL “How Do I?” wiki-vel http://biallpr.pbworks.com/w/page/5259176/FrontPage , pl. egy nem szokványos vagy bonyolult jogi kérdés megválaszolása
kapcsán. E wikit önkéntes brit és ír Jogi Egyesületi könyvtárosok
tartják fenn. Figyelik a vonatkozó levelezőlistákat. … (ref.: MG)

F: FreePint Newsletter No.372, 4th April 2013

Trafikengedélyek: átírják még az információszabadságról szóló törvényt is

Az
információszabadság tekintetében egy lépést előre tenne a Fidesz, de
mindjárt legalább kettőt hátra is – legalábbis ez derül ki egy újabb, a
közpénzügyek nyilvánosságáról szóló törvénymódosításból, amellyel
kizárnák, hogy betekinthessünk a trafikengedélyek körül vélelmezett
„politikai mutyiba”.

F: Népszabadság, ápr. 29. http://nol.hu/belfold/trafikengedelyek__meg_az_informacioszabadsagrol_szolo_torvenyt_is_atirjak

Nem jól harcol a kormány a korrupció ellen — csökkentett a nyilvánosság

A
Transparency International Magyarország (TI) a magyar kormány
vállalásait kétarcúnak tartja.  A jogvédő szervezet szerint a kabinet
„az OGP kapcsán sem élt a lehetőséggel, hogy valódi lépéseket tegyen a
korrupció visszaszorítása, illetve a civilszervezetekkel történő valódi
együttműködés kialakítására”, csak egy hangzatos ígéretcsomagot tett le
az asztalra.

Süket fülekre talált az a civil
javaslat, hogy legyenek nyilvánosak az állami és a helyi önkormányzatok
költségvetési adatai, mert az embereknek joguk van tudni, mely
társadalmi célokra megy el a közpénz. A kormány annyit vállalt, hogy
számszerű és grafikus módon bemutatja a központi költségvetés és
módosításainak adatait. „Ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy
jelenleg is működik olyan internetes portál, ahol civil szervezetek
hasonló vizualizációkat alkalmaznak a központi költségvetésre
vonatkozóan.”

F: Hír24, ápr. 29., http://fn.hir24.hu/itthon/2013/04/29/nem-jol-harcol-a-kormany-a-korrupcio-ellen/

Új csodafegyver? – Google keresésből jósolják a részvényárakat

Bizonyos,
a Google internetes keresőjében használt pénzügyi kifejezések, szavak
alapján következtetni lehet arra, hogy a részvénypiacok milyen irányba
mennek majd tovább – írja a CNBC egy tanulmányra hivatkozva, mely közel
10 évre visszamenőleg vizsgálta meg a keresési szokásokat.

F: Portfolio, április 26. http://www.portfolio.hu/vallalatok/uj_csodafegyver_google_keresesbol_josoljak_a_reszvenyarakat.183232.html

Társadalmi kísérletek és big data

A
közösségi médiának nagy jelentőséget tulajdonítanak mind a 2008-as,
mind a 2012-es Obama kampányban. Számtalanszor megírták, hogy külön
adatcsapat dolgozott a választási hadjárat során, de hogyan jutottak el
az adatok elemzésétől a választók megszólításáig és hogyan vették rá
őket a szavazásra? A győzelem bejelentése után készült tweet – ami
lakonikusan jelentette be, hogy “Four more years” (azaz még négy év) egy
képpel, melyen Obama nejét öleli át – lett minden idők legtöbbet
megosztott közösségi média státusz frissítése, amiben az új eszközök
diadalát látják sokan. Azonban ha mélyebbre nézünk, láthatjuk sokkal
összetettebb dologról van szó, ami a társadalom- és viselkedéstudományok
kísérleti módszereit ötvözi a nagy adatok (big data) elemzésével és az
evidencia alapú politikacsinálással (evidence-based policy).

F: Keresés blog, ápr. 16., http://kereses.blog.hu/2013/04/16/tarsadalmi_kiserletek_es_big_data

Shodan — minden kütyüt lát a kereső, ami csak az internetre van kötve

A
Google, a Bing és a világ összes többi hagyományos keresőmotorja
webszerverek tartalmát fésüli át és rendezi találati listákba, ha
kérdezünk tőle valamit, feltételezve, hogy az ember olyasmikre kíváncsi,
amik a weben vannak. Shodan (a nevét a System Shock című kultikus
számítógépes játék főellenségéről, egy gonosz mesterséges
intelligenciáról kapta) nem áll meg itt, ő minden kütyüt lát, ami csak
az internetre van kötve. A weboldalak tartalmát tároló és kiszolgáló
szerverek mellett például webkamerákat, biztonsági kamerákat, ipari
rendszereket, nyomtatókat, közlekedési rendszereket, videós
telekonferenciákat, riasztókat, mindent, aminek ip-címe van, és a
publikus interneten kommunikál.
F: ápr. 12. http://index.hu/tech/2013/04/12/a_google_gonosz_ikertestvere/

Hét lépés szükséges a big data kiaknázásához

A
big data jelenség napjaink egyik – nem alaptalanul – felkapott trendje.
Ha a szervezetek teljes mértékben ki szeretnék aknázni a
rendelkezésükre álló, intenzíven növekvő adatvagyon által kínált
lehetőségeket, nem tekinthetnek el a megfelelő adatvagyon-gazdálkodástól
(data governance) sem. Ennek egyik kulcsterülete az adatminőségkezelés,
ugyanis a jobb minőségű adatok megalapozottabb döntéseket
eredményeznek, és pozitív hozadékuk például az ügyféladatokkal
foglalkozó marketingrészleg számára is kézzelfogható. Az
adatvagyon-gazdálkodás tehát túlmutat az IT területen: üzleti
szempontból is kiemelt jelentőséggel bír.

F: Prím Online, április 15. http://hirek.prim.hu/cikk/96977/

Közkincs lesz a hivatalos adat – legalábbis az EU-ban

Az
EU-tagországok kormányai kötelesek bárki számára elérhetővé tenni
hivatalos adatokat – határoztak Brüsszelben. Az óriási mennyiségű
információ hozzáférhetővé tételétől azt remélik, hogy élénkíti a
gazdaságot: piackutatáshoz, szolgáltatások fejlesztéséhez nyújtanak
alapot. Csak minimális összeget kérhetnek a kormányok az állami
adatokért, hiszen azokért egyszer már fizettek a polgárok – adó
formájában.

F: Haszon hírlevél, ápr. 11.

Valós időben kémkedne a Gmailben az FBI

Annak
ellenére, hogy a bűnüldözési szerveknek már nagyon sok lehetőségük van,
ha a digitális kommunikáció megfigyeléséről van szó, az FBI-nak még
mindig problémát jelent a Gmail, az IP-alapú telefonálást bzitosító
Google Voice és a Dropbox valós idejű megfigyelése.

F: Index, mácius 27. http://index.hu/tech/2013/03/27/valos_idoben_kemkedne_a_gmailben_az_fbi/

Nem titkolózhat tovább a kormány – energiaügyben döntött a bíróság

A
Szekszárdi Városi Bíróság mai ítéletében kötelezte a Paksi Atomerőmű
Zrt.-t az atomerőmű tervezett bővítéséről készült tanulmányok
nyilvánosságra hozatalára. A már másfél éve húzódó ügy tétje az, hogy
megtudhatja-e végre a nyilvánosság, mennyiből és milyen feltételek
mellett tervezi az állam megépíteni a reaktorokat – közölte az
Energiaklub.

F: Napi, márc. 25.  http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/nem_titkolozhat_tovabb_a_kormany_energiaugyben_dontott_a_birosag.548971.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük