Tisztelt hírlevél olvasó!

Ismét eltelt egy hónap és mi újabb hírlevelet készítettünk a MIBE tagjai számára. Ehavi hírlevelünk elsősorban a versenytársfigyeléssel, a versenytárs-figyelési igények felismerésével, a Google új hírkereső szolgáltatásával, illetve néhány újonnan megjelent kiadvánnyal foglalkozik.
Ne feledjék, 2003. október 8-án, MIBE közgyűlés és konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán! A konferencián elhangzottak összefoglalója 3. számunkban lesz olvasható.
Remélem, hírlevelünk ma is tartalmas olvasmányként szolgál!
Kellemes olvasást kíván,

a főszerkesztő

– Tartalomjegyzék –

1. Sikeres kutatási vállalkozás menedzselése (kézikönyv)
2. Hogy áll a gazdaság? Megmutatják a menedzserállások (Menedzsmentfórum)
3. Ki kicsoda a magyar gazdasági életben?
4. Továbbfejlesztette cégadatbázis termékét a KJK-Kerszöv
5. Cég-Info marketing adatbázis CD
6. Informetria…
7. A versenytársfigyelés – új pálya az iparban dolgozó tájékoztatók számára
8. A cég tényleges versenytárs-figyelési igényének felismerése
9. Hírkeresés és szinonimák a Google-nál

Sikeres kutatási vállalkozás menedzselése (kézikönyv)

Pontosabban: Building & Running Successful Research Business (Information Today Inc., Medford, 2003).
Mary Ellen Bates tavasszal megjelent kézikönyve joggal lép Sue Rugge 1994-ben írt könyve örökébe. Példákkal, gyakorlati tanácsokkal, magyarázatokkal leírja, hogyan érdemes információbrókeri vállalkozást indítani. Pontosabban előtte tisztázza, hogy a kedves olvasó feltehetően alkalmas-e ilyen munkára. Fejezetei megismertetik az üzleti környezetet, a lehetséges konkurenciát és partnereket, marketinget, információkutatási gyakorlatot. Olyan részletekre is kitér, mint az optimális szoftverkiválasztás, az üzleti imázs, etikai megfontolások, szakmai fejlődés, illetve az ügyfelekkel való kommunikáció különböző vetületei.
A könyv borítója:
A könyv borítója.
(ref.: Mikulás G.)

Hogy áll a gazdaság? Megmutatják a menedzserállások (Menedzsmentfórum)

Szakemberek szerint ahogy a különböző indexek, konjunktúramutatók helyzetképet adnak a gazdaság állapotáról, legalább olyan jól tükrözi azt a vezetői álláspiac. Ebből ugyanis a beruházások, a megrendelések, gazdasági növekedés, szektoriális fejlettség mind leszűrhető.
A cikk fő témája kevésbé érinti az információbróker napi tevékenységét. A benne lévő, egyes cégekre, iparágakra vonatkoztatható utalások viszont hasznos támpontot jelenthetnek a “lágy” céginformáció gyűjtésében. Pl. a fejvadász-ajánlatok figyelése, az adott cég autóinak fluktuációja, az alkalmazottak életkorának változása stb.

Forrás: Menedzsmentfórum, 2003. szept. 5.
www.mfor.hu/cikkek/tanulmany.php?article=2624&page=1 (ref.: Mikulás G.)

Ki kicsoda a magyar gazdasági életben?

A Humexim Kiadó gondozásában 2003 nyarán immár második alkalommal jelent meg a “Ki kicsoda a magyar gazdasági életben” című kiadvány, mely a hazai üzleti szféra jelentős személyiségeinek rövid életrajzait, bemutatkozásait, illetve fényképeit tartalmazza. A kötet szerkesztőbizottságának elnöke dr. Kupa Mihály, egykori pénzügyminiszter.

Továbbfejlesztette cégadatbázis termékét a KJK-Kerszöv

A KJK-Kerszöv mai budapesti sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a cég Complex CD Céghírek nevű CD-n forgalmazott cégadatbázisát továbbfejlesztette és egyedülálló módon a vállalkozások tulajdonosi összefonódásait bemutató grafikus szolgáltatással egészítette ki.

Forrás: Prím Online, 2003. szept. 23.
hirek.prim.hu/cikk/35244/

Cég-Info marketing adatbázis CD

Új termékkel jelent meg az eddigi szolgáltatásai mellett a CID Cég-Info Kft, a CD-én forgalmazott adatbázisokkal.

Forrás: Prím Online, 2003. szept. 23.
hirek.prim.hu/cikk/35243/

Informetria…

Az “Informetria és a bibliográfiai adatok használata a stratégiai tervezésben” címmel a Könyvtári Figyelőben megjelent Irene Wormell 2002. szeptember 26-án, a Benedict Schoolban tartott előadásának magyar szövege.
(2003/1., p. 139-149)

A versenytársfigyelés – új pálya az iparban dolgozó tájékoztatók számára

A versenytársfigyelés az Egyesült Államok után Nagy Britanniában is egyre szélesebb körben terjed, különösen a nagyobb vállalatok körében. A tevékenységet az ipari kémkedéstől az különbözteti meg, hogy törvényes eszközök segítségével, legális forrásokból gyűjti az információt. (…) A versenytársfigyelés során szükséges információ körülbelül 80-90%-a elérhető, vagy kikövetkeztethető nyilvános források használatával, melyek közül az egyik legfontosabb a web. A speciálisan versenytársfigyelésre kifejlesztett szoftverek, bár nem helyettesíthetik az emberi erőforrást, képesek elvégezni az összegyűjtött óriási mennyiségű adat gyors és hatékony elemzését.

Az ipar négy fontos területén (a gyógyszeriparban, a gazdasági-, a telekommunikációs- és az energiaszektorban), nagy cégek vezetőivel folytatott interjúk alapján esettanulmányt készítettek a versenytársfigyelésről, és azon belül az információs szakemberek szerepvállalásáról.

A gyógyszeriparban megvizsgált cég számos önálló kutatás-fejlesztéssel foglalkozó központtal rendelkezik Nagy-Britannia szerte. Mindegyik saját könyvtári-információs részleget üzemeltet, mely nagyban segíti az új készítmények előállítását, az előkészületi munkálatoktól a gyártásig. Az információs szakemberek keresési rutinjukkal, az adatbázisok ismeretével járulnak hozzá a versenytársfigyeléshez. A szolgáltatás lényege, hogy a legfrissebb kutatási és szabadalmi jelentéseket, a versenytársak tevékenységével kapcsolatos híreket, információkat közzéteszik a vállalat belső hálózatán. Munkájukhoz nem használnak kifejezetten versenytársfigyelésre kifejlesztett szoftvert, egy IDdb nevű, gyógyszerészeti adatbázisra fizetnek elő.

Gazdasági területen egy bank vezetőjével készítettek interjút. A cégnél a marketing osztályon foglalkoznak versenytársfigyeléssel, mely a stratégiai döntések meghozatalánál segíti a vezetőket. Az információs szakemberek azon kívül, hogy rendelkeznek a versenytársfigyeléshez nélkülözhetetlen készségekkel, a kínált szolgáltatások minőségével, a szaktudásukkal, és a tudásmegosztással segítik a vezetők munkáját. A vállalati intraneten teszik közzé a versenytársfigyeléssel foglalkozó csoport által felhalmozott információkat, melyet naponta frissítenek (hírek, versenytársak termékei, sajtó és televízió reklámok, hirdetések, jelentések, folyóiratok, tagszervezetek, versenytársak oldalaihoz és egyéb hasznos internetes forrásokhoz való kapcsolatok, üzleti információ stb.).

A megvizsgált telekommunikációs vállalatnál két csoport foglalkozik versenytársfigyeléssel: az egyik a versenytársakkal kapcsolatos információs igényeket elégíti ki, a másik üzleti és piaci információt közvetít, illetve elemez. A két részleg jelentéseket készít és tesz közzé a szervezet tevékenységével kapcsolatos területekről a cég belső hálózatán (az előbbihez hasonló tartalommal). (…)

A SCIP, az üzleti hírszerzők szervezete 1986 óta működik. Jelenleg 7000 tagja van a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező szakemberekből. A versenytársfigyelés az egyes cégeknél még mindig nem terjedt el olyan mértékben, hogy a szakemberek előtt világos pályakép bontakozhatna ki. Hivatalos képesítést sem lehet szerezni versenytársfigyelésből, bár már négy éve rendszeresen tartanak a témáról tanfolyamokat.

Az információs szakembereknek meglehetősen jó “alapjuk” van arra, hogy bizonyos készségek fejlesztésével versenytársfigyelő szakemberekké váljanak. Ugyanúgy képesek az adatok begyűjtésére, mint tanácsadóként hozzájárulni a vállalati tudáshoz. Ehhez a hagyományos készségek mellett megbízható tudást kell szerezni a cég üzleti tevékenységéről, illetve általános üzleti ismeretekkel, elemzőkészséggel, meggyőző személyiséggel és a legfontosabb információs eszközök megbízható ismeretével kell rendelkezni.

Forrás: Mags Bexton, Derek Stephens, Carolyn Pritchett: Competitive intelligence. A career opportunity for the information professional in industry. In: Journal of Librarianship and Information Science 34 (2002) 4 p. 187-196. Magyarul: Könyvtári Figyelő, 2003/2. (ref.: Tóth M.)
(MANCI adatbázis w3.oszk.hu/manci.htm)

A cég tényleges versenytárs-figyelési igényének felismerése

Mint minden sikeres terméknek és szolgáltatásnak, a versenytársfigyelésnek is valóságos igényt kell kielégítenie. Következésképp az egész figyelési folyamat legkritikusabb része a cég tényleges igényének alapos meghatározása. Ha jól végzik el, az igény meghatározásának folyamata nem csak a legfontosabb feladatokat kínálja a versenytárs-figyelés tevékenység számára, hanem a cég változó igényeihez és változó versenykörnyezetéhez való folyamatos alkalmazkodás képességét is.
A legtöbb gazdasági szervezetben a versenytárs-figyelés igény három fő forrása:

* a felső vezetés és egyéb döntéshozók;
* a meglévő üzleti folyamatok és eljárások, pl. program és költségvetés felülvizsgálat;
* maga a CI funkció;

E forrásoknak megvannak a sajátosságaik, és piaci értelemben vett fontosságuk (melyeket a cikk taglal). A szerző tapasztalata szerint a felső vezetés igényeit (vagy ahogy ő nevezi, a kulcsfontosságú felderítési témákat) tekintik a legfontosabbnak, legalábbis maguk a vezetők.
A cikk szerzője, Jan P. Herring jpherring@snet.net fejlesztette ki a Motorola nagyra értékelt versenytársfigyelés programját. Az Academy of Competitive Intelligence egyik alapítója, és korábban az USA kormánya első üzleti hírszerző programjának létrehozója. Jelenleg saját tanácsadó cége van, a Herring & Associates.

Forrás: Identifying your company’s real intelligence needs. In: Scip.online, 35. szám, 2003. július 14.
www.imakenews.com/scip2/e_article000166628.cfm (ref.: Nattánné Sz. M.)

Hírkeresés és szinonimák a Google-nál

Hírkereső szolgáltatással jelentkezett a Google. A még csak béta változatban, a www.google.com/newsalerts címen elérhető hírértesítő szolgáltatással általunk megadott szavakhoz kapcsolódó, weben megjelent híreket, újdonságokat kérhetünk e-mail címünkre naponta.

Egy másik Google szolgáltatással, ha a keresőszót kiegészítjük egy tilde (~) taggal, akkor a keresés eredménye között a kereső szó szinonimájára érkező találatok is megjelennek. Sajnos ma még csak angolul működik e szolgáltatás.

A legfontosabb hír a Google háza tájáról, hogy a Google-t választották az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) dokumentumkereső (> 1 millió) rendszerének. Az IEEE-vel a Google nyit a tudományos szektor felé, ahol jelenleg a FAST a legelterjedtebb keresőmotor. E nyitás fontos lépés a Google számára a végső cél, az első számú dokumentumindexelő rendszer felé.

Forrás: Paula Hane: The Latest on Content, Search Engines,Information Today, 20 (September 2003)
www.infotoday.com/it/sep03/hane.shtml (ref.: Bodony J.)