A vendég, Dr. Papp-Danka Adrienn, oktatásinformatikus témái voltak:

1. A kutatók információkeresési módjai, adatbázisok és publikus forrásokat (potenciális információs tanácsadóval). Az előadó – az Interaktív oktatásinformatika c. 2015-ben megjelent könyv társszerkesztője – saját információforrásait jellemezve említette a Research Gate, az Academia.edu forrásokat, ahol a szakmabeliek által közzétett anyagok izgalmas forrást jelentenek. E szakemberek konferenciákon is gyakran elérhetők. Kérdés kapcsán felmerült, hogy könyvtár mennyiben szolgáltathat kutatóknak adatbázisokból, illetve hogy az adatbázisok mennyiben teszik lehetővé az adatelemzéseket. Dancs Szabolcs hozzászólásában jelezte, hogy a most változóban lévő EU-szabályozásban az adatbányászat várhatóan a szabad felhasználás körébe fog tartozni.
2. Nagyméretű kérdőívek eredményeinek elemzése. Digitális állampolgárság kutatásukban az online viselkedéskultúrára voltak kíváncsiak. SPSS-szel több mint kétezer válaszadó adatait dolgozták fel, több mint 1000 paramétert vizsgálva. A lehetséges mintázatokat hipotézisek alapján vizsgálják, az SPSS nem ajánl segítséget ehhez. A kapott adatok közzétételéhet a projektgazda engedélye szükséges. Nyílt adatbázisok a témával kapcsolatban nem fordulnak elő. Fazekas Andrea hozzászólásában jelezte, hogy a természettudományban a nyílt adatbázisok több évtizede elérhetők már kutatók számára, és feltételezi, hogy az elmozdulást a társadalomtudományok is minden bizonnyal követni fogják.

3. Néhány izgalmas kutatási eredmény megosztása, pl. mely internetes alkalmazásokat használják a magyarok; attitűdjük az internethasználattal kapcsolatban. Pl.: nincs szignifikáns különbség az webes alkalmazások használatában az életkorok között, a felnőttek nem elutasítóak. A közhiedelemmel ellentétben a fiatalabb generációk IKT-ismeretei nem fejlettebbek, inkább azt lehet elmondani, hogy bátrabbak az alkalmazásban. Értékteremtő tevékenységet nemigen végeznek. Meglepő eredményt adott, hogy tanulók mi alapján döntenek egy webes tartalom hitelességéről. Nos: 1. esztétika, 2. kiegészíti-e egyéb tartalom, 3. a szerző kiléte, 4. a dokumentum megjelenési ideje. Megjegyzendő azonban, hogy e válaszlehetőségek többnyire egy blokkban voltak.
A „szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak” attitűd továbbra is meghatározó: a végezni tervezett IKT-tevékenységek fontossági sorrendje felmérésük szerint: blogolás, piacterek, további digitális kommunikációs formák használata. Az előadó által említett 2015. évi eNet-kutatás szerint a leggyakrabban használt webes informálódási források az Index, Origo, Startlap, HVG.
A beszélgetés során a jelenlévők tapasztalataiból kitűnt, hogy az iskolai IKT-használat, oktatás és pedagógusi készségek rendkívül széles skálán mozognak, az leginkább iskola, illetve pedagógusfüggő. Úgy tűnik, hogy a képzettségbeli olló tovább nyílik. A reflektív információkeresési gyakorlatok nem mondhatók elterjedtnek, az information literacy ritkán kerül az érdeklődés középpontjába, a használók alig nézik meg a Google találati halmaz további oldalait – ami viszont felértékeli a kommercializálódást segítő keresőoptimalizálást. (MG)