Információból üzleti érték

Információból üzleti érték címmel megjelent a Magyar Információbrókerek Egyesületének kötete.

A kiadvány fejezetei az információbrókerséggel és annak környezetével foglalkoznak. A neves hazai és külföldi szakemberek által írt tanulmányokat tartalmazó kiadvány mindenki számára hasznos lehet, aki az információszerzésben, információs üzletben érdekelt.

A kiadvány absztraktjai (180 KB – PDF):

A könyv megrendelhető a Drávuczné Nyuzó Erikánál:
tel.: 1-457-4018
fax.: 1-457-4865
e-Mail: dravuczne.nyuzo.erika@telekom.hu

Ára: 2550,- + postaköltség
MIBE-tagoknak: 1550,- + postaköltség
A kiadvány a Könyvtárellátó Kht-nál is megrendelhető.

Bevezető / Pitlik László

1. Az információbróker
– Az információ- és tudáspiac új szereplője: az információbróker / Mikulás Gábor
– Információ-és tudásbrókerek: egy tisztább tipológia felé / Z. Karvalics László
– Az információbróker mint közvetítő és tolmács – Kihívások az EU információs kultúrájában / Gerhard K. Wagner
– Üzleti információs szervezetek és szolgáltatók Horvátországban / Tóth Tibor
– Infobróker – szervezeten kívül, vagy belül? – Az információs tanácsadó szempontja / Mikulás Gábor
– Információbrókerség a vállalkozáson belül / Élő Gábor – Szabó József
– Kiszervezett információszolgáltatás – a Magyar Telekom esetében / Kóródy Judit
– A jövő infobrókerei – könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozási tevékenységre / Kiszl Péter

2. Az információ- és tudáspiac megközelítése
– A piackutatásból származó információk vezetői felhasználása / Keszey Tamara
– A megismerés vágya vagy az önigazolás keresése? / Gergely Ferenc
– Hogyan válasszunk információbrókert? / Susan M. Detwiler
– Marketing infobrókereknek / Mikulás Gábor
– Gondolatok az információbróker és megrendelője kapcsolatáról / Pitlik László
– Does Brokering Attitude Fit for Dissemination of Public Information? / Peter Dobay – Yigal Tzadok
– Könyvtári szolgáltatás, mint marketingeszköz / Szaniszlóné Békássy Éva
– Információbróker a tudásmenedzsment birodalmában? / Nuridsány Judit
– A személyes tudás elérésének egy lehetséges eszköze – Kompetenciatérkép a Magyar Telekomnál / Bőhm Kornél Dávid –
Kugler Judit – Szabó Adrienne
– Árképzési módszerek az infobróker eszköztárában /Mikulás Gábor
– A térítéses üzleti tartalomszolgáltatás céggyakorlata / Csempesz Iván
– Lehetőségek a hazai információs piacon / Hidvégi Péter
– Gazdasági elemzés a sajtóban / Juhász Péter

3. Szabályozás
– Az információbrókerség jogi környezete / Mann Judit
– Az információk megszerzésének és felhasználásának egyes büntetőjogi korlátai / Horváth Sándor Domonkos
– Az infobróker etikája / Mikulás Gábor

4. Források és keresési technikák
– Partnerinformáció és holdudvara / Mikulás Gábor
– Hír- és referenszszolgáltatók / Mikulás Gábor
– Adat – bázisok, minőség, felhasználás és térkép / Horváth Árpád
– Kormányzati adatbázisok, elektronikus hivatalok tájékoztatási felületei, nemzeti hálózati nagyprojektek / Kerekes Pál
– Elektronikus szövegek visszakeresési modellje / Vázsonyi Miklós
– Amire nem alkalmas az internet…
– A hírfigyelők üzlete / Mikulás Gábor
– A versenytárs figyel téged – Cégfürkészek / Harmados György
– Gondolatok az információ és az információs munka minőségéről / Pitlik László
– Az informetria és a bibliomertia stratégiai kölcsönhatása / Irene Wormell
– Átlátni és rendszerezni (adatbányászat) / Takács Mihály
– Adatbányászat – Az Információbróker elemző eszköze / Somfai Zoltán
– Információbrókeri tevékenység támogatása objektumhálózat alapú adatmodellek segítségével / Hasznics Milán
– A szövegbányászat gyakorlata és nehézségei / Wittek Péter
– Automatikus információszerzés nyelvtechnológiai támogatással / Prószéky Gábor – Kis Balázs
– Ássunk mélyre! Rejtett tartalmak feltárása szövegből / D. Árvay Anett
– Gondolatvadászat – Rejtett információk írott szövegekben / Galuska László Pál
– Számítógépes tartalomelemzés – Az üzleti hírszerzés megújhodó útja / Ehmann Bea

A könyv jelentős mértékben támaszkodik korábbi publikációkra és konferenciaanyagokra, pontosabban azok frissített változataira. A kézikönyv néhány, eddig a MIBE látókörébe eddig nem került szerzőt is megszólaltat. Célcsoportok: oktatás, gazdálkodó szervezetek információs szakemberei, tanácsadók, információbróker-hallgatók, könyvtárosok.

A kiadványt az alábbi felsőoktatási intézmények képzéseihez fogják használni:

BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
– Nappali tagozatos műszaki menedzser képzés
– Bankinformatikus képzés
– Villamosmérnöki és Informatikai kar nappali BSC képzés mérnök-informatikus és villamosmérnök hallgatók
– Nappali és posztgraduális közgazdász képzés
– Közgazdász kiegészítő képzés
ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
– Bölcsészettudományi Kar, informatikus könyvtáros képzés
NyME (Nyugat-Magyarországi Egyetem)
SZE (Széchenyi István Egyetem)
SZIE (Szent István Egyetem)
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar a
Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet keretében oktatott
informatika-tantárgycsoport által érintett képzések:
– Gazdaság agrármérnök képzés
– Informatikus és szakigazgatási (BSc) képzés
– Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök (BSc) képzés
– Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, emberi erőforrások (BA) alapszakok
– Állattenyésztő, növénytermesztő mérnök (Bsc) képzés
– Közgazdászképzés
– Emberi erőforrás menedzserképzés
– Műszaki menedzserképzés
– Titkárságvezető (AIFSZ) képzés
– Agrármenedzser (főiskolai szak) képzés
– Informatikai statisztikus és gazdasági tervező (AIFSZ) képzés (ill. a gazdasági és műszaki informatikus BSc-képzések,
Innovációsmenedzser-képzés – más intézményekkel kooperálva)
SZTE (Szegedi Tudományegyetem)
– Médiatudományi Tanszék
Berzsenyi Dániel Főiskola
– Könyvtár- és információtudományi törzsképzés
– Infobróker kepzés

Néhány könyvismertetés:

A Harvard Businessmanager 2007. évi 6. számában megjelent Stummer Jánosnak, az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójának recenziója a MIBE Információból üzleti érték c. kötetéről.

Az IT Business 2007. évi 40. számában megjelent az Információból üzleti érték című MIBE kötet ajánlója:
http://www.itbusiness.hu/tartalom/2007_40_tartalom.pdf

Az új gazdaság (New Economy) felvirágzásakor történt: kisgyermekként örvendezett Ausztria legnagyobb gazdaságkutató intézetének (WIFO) cégvezetoje, mikor íróasztala mellol le tudott kérdezni szakmai adatbázisokat. Szívesen feltettem volna neki két kérdést. Eloször is: miért nem értesült arról a nagyfonök…
…, hogy intézetében húsz éve létezik információs részleg, mely ilyen kutatásokat már régen tudott volna szállítani, akár e-mailen az o gépére. Másodszor: egyáltalán, egy foigazgató feladata-e, hogy ilyen lekérdezéseket maga végezzen el? Nem másért fizetik-e ot? A példa egy fontos problémáról is szól: érdemes-e az információkeresést annak szakemberére bízni? Ha igen, milyen premisszák és feltételek mellett? Vagy információkutatást csupán a vonatkozó szakterület gazdája tud-e igazán végezni?
Folyt.:http://www.uzletihirszerzes.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2773&Itemid=27

Információszerző szakemberek – szervezeten belül vagy kívül?
Mikor és milyen szempontok szerint érdemes kiszervezni az információszerzési tevékenységet?

Az információbróker szolgáltatása a keresés és az értékesítés együttesen. Ez utóbbi nem mondható általánosnak az állami költségvetésből fenntartott könyvtárosi gyakorlatban. Az információ értékesítése alapvetően más hozzáállást kíván, mint ugyanannak térítésmentes szolgáltatása. (Az információbróker és a könyvtáros közötti különbség talán ebben jelenik meg legmarkánsabban.) Szintén megjegyzendő, hogy újsütetű infobrókerek, vagy a kereskedelmi kamarák információszolgáltató szakemberei gyakran az előállításhoz szükséges költség szintje alatt kínálják a szolgáltatásukat. A térítésért információs szolgáltatást (is) nyújtó szakemberek többsége magánvállalkozásoknál, tanácsadó cégeknél vagy mikrovállalkozásokban dolgozik.
Folyt.: http://hirek.prim.hu/cikk/55172/

Információ és üzleti érték

Mi lehet az oka annak, hogy az információs társadalom ellenére bizonytalan a kapcsolat az információra éhes és az információt szolgáltatni kívánó felek között? — A válasznak több vetülete lehet, és biztosan központi kérdése az explicit, azaz kifejezett kereslet és a kínálat közötti rugalmatlanság.
Egy ifjú szociológus adatfelvételre érkezett a faluba. Leszállt a buszról; a kihalt utcán csak a kocsmaajtó állt nyitva. Betérve azt tudakolta, merre találja a faluban Szelesteiéket. A választ megkapva indulni akart, de a csapos tudni akarta, miért keresi őket. Miután megtudta, azt javasolta: el ne mozduljon innen, mert egy óra múlva itt szállnak le a műszakból a melósok, s úgyis csak szomjuk oltása után térnek haza. Úgy is lett. Az ifjú szociológus aznap nemcsak Szelesteit, hanem az összes többi helybéli interjúalanyt is kikérdezte – egy ültő helyében.
Folyt.: http://mfor.hu/cikk.php?article=32314

Recenzió a könyvről

Mi az, hogy infóbróker?
Ha ezt a kérdést tesszük fel, akkor az egyetlen forrás, ami számba jöhet ennek megválaszolására, az az „Információból üzleti érték” címmel a MIBE (Magyar Információbrókerek Egyesülete) jóvoltából kiadott mű. Nem látott még Magyarországon napvilágot olyan kötet, ami ezt a tevékenységet, annak környezetét és munkáját tárgyalná. A könyv olvasata által kikristályosodik előttünk egy szakma, amelyről eddig csak beszéltek, és maximum az tudta miről van szó, aki maga is infóbróker volt. A tanulmánykötet Mikulás Gábor, a MIBE elnöke szerkesztette. Olyan gárda eddigi munkáját gyűjtötte össze, akik a szakma zászlóhordozói hazánkban. Ezek az emberek, bár szakmájukból adódóan a virtuális világ szakemberei, most papír alapon is ismertetik munkájukat. A kötet tulajdonképpen szöveggyűjtemény. A szövegek előadások, konferenciák (pl.: MIBE Konferencia), folyóiratok cikkeinek (BOSS Magazin, TMT) az anyaga. A tanulmányok a következő tematika (4 fejezet) szerint tagolódnak külön egységekre: Az információbróker; Az információ- és tudáspiac megközelítése; Szabályozás; Források és keresési technikák. Ez a felosztás irányadó is lehet a további eligazodás szempontjából. Az első fejezetben megismerhetjük magát az információbróker fogalmát, a szakmát, célját, környezetét és környezetébe való beilleszkedését; valamint egy tanulmány erejéig betekintést nyerünk a szakma oktatásának helyzetébe. A második fejezet a szakma gazdasági vonatkozású hátterét világítja felénk, jórészt tanári, gazdasági és üzleti szakemberek munkája eredményeként. Ily módon kirajzolódik az infóbróker elődjének, a piackutatónak a képe, az infóbróker és a marketing, valamint az üzlettel való kapcsolata. A harmadik egyben legrövidebb fejezet a szakma jogi és etikai feltételét fejtegeti. A negyedik és talán (szakmabeliek számára) legfontosabb fejezet az infóbróker munkájának feladatát, folyamatát, munkaeszközeit, azok működési elvét és a köztük lévő kapcsolatokat tárja szemünk elé.
A kötet gyenge pontjaként is nevezhető, hogy vannak olyan cikkek, amelyek szemlátomásra sem helyezhető a fejezetcím által meghatározott homogén csoportba. Van olyan cikk is, amely angol nyelven került bele a gyűjteménybe, s nem biztos, hogy így a kívánt funkcióját be tudja tölteni. Mementója még, hogy számos tanulmány nem rendelkezik a továbbtájékozódást segítő hivatkozásokkal vagy felhasznált forrásokkal. Az is észrevehető, hogy az egyes tanulmányok tartalmi mélysége között nagyságrendnyi eltérések vannak. Több szerző, különböző időben (a legrégibb és a legújabb cikk között 11 év van) született anyaga került egy csokorba. Szinte lehetetlen minden elvárásnak megfelelni. A könyv (ahogyan saját felhasználási területéről tájékoztat) elsősorban a felsőoktatási intézményekbe szánt tankönyv és a szakma tájékoztatására szolgáló eszköz. Abban a tekintetben viszont, hogy ez meg is valósulhasson, és valóban kézikönyvként tudják forgatni a hallgatók, még fejlődnie kell. A mű e tekintetben „csak” hiánypótló; hogy meddig azt nem lehet tudni. Kicsit hasonlít a demokráciára, mely nem tökéletes ugyan, de még nem találtak ki jobbat. Mégis nagy előrelépésnek számít, amely egy mérföldköve a szakma elismertségének és hirdetésének. Haszonnal forgathatják gazdasági szakemberek, könyvtárosok, üzleti szférában dolgozók, vezetők, tanárok, s mindenki, aki látni akarja, és ismerni akarja annak az embernek a tevékenységét, aki összekötő kapcsot fog teremteni az információs és a tudás társadalom között, s aki mentőövet nyújt annak az információtengerbe fulladónak, aki tudásra halászik: az információbrókerét.

Molnár Csaba és Matolcsi Zoltán, hallgatók
Eszterházy Károly Főiskola, Eger

2006-08-23, Kiszl P.