Hírlevél 2018. július-augusztus

2018. júl-aug.
Megjelenik havonta. Archívum: /hirlevel/
—————————————————————————-

Szeminárium a Direkt26-tal

A MIBE által is támogatott Direkt36 oknyomozó portál a MIBE-vel együttműködve szemináriumot szervez 2018. őszére. A rendezvény kereteit a felek a napokban tárgyalják. Ha javaslata, kérdése van, kérjük, mielőbb jelezze: 30 239-2293, Mikulás Gábor

Titkárt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók: /alapszabaly/ . A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.

Hírek

Amatőr az állásra pályázók háttérellenőrzése Magyarországon

Az egyik magyarországi multi minimálbéres távol-keleti „ügynökökkel”, egy másik egy londoni nagynevű magánnyomozó céggel ellenőriztette a felvételi folyamat során az állásra pályázókat. Magyarországon volt rá próbálkozás, de egyelőre nem honosodott meg szolgáltatásként az úgynevezett háttérellenőrzés. Szakértők szerint gyenge színvonalú vagy szükségtelen alkalmazása többet árt, mint használ, míg a profi szolgáltatásnak volna értelme, de az felvevőpiacot igényel, ami egyelőre nem adott nálunk. Nem véletlenül sok az ügyetlenkedés és a fusizás. Van, aki szerint nincs is rá szükség.
Kanadában, vagy az USA-ban komplett iparággá fejlődött a háttérellenőrzés, idehaza pedig az egyetlen szolgáltató sem tudott megélni főállásban ebből a tevékenységből – hasonlítja össze Kelkó Tamás kiválasztási szakértő a nyugati és a magyar helyzetet. Svájcban a referencialevél intézménye is működik, míg idehaza mindenki maga írja a referencialeveleit, amelyeket működési bizonyítványként, az utolsó munkában töltött napon irat alá a főnökével. „Magyarországon túl erős a III/III-as besúgói működés alapján az egész társadalmat átjáró feljelentő-kultúrától való félelem, ami jelentős gyanakvást kelt az emberekben. Nem fogadják azt el, hogy bárki felhívhat bárkit, és állíthat bármit magáról, hogy ezzel egy harmadik személyről adatokat kérhessen. Ez teljesen idegen még a rendszerváltás utáni 28. évben is a hazai működéstől” – mutat rá a hazai helyzetre Kelkó Tamás.
F: HRPortál 2018. aug. 21.

Hatalmas adatbázisa van már a NAV-nak

Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen – akár tíz százalék alá is – csökkenhet az adóelkerülés mértéke – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek.
F: napi.hu, 2017. aug. 17.

Források a mély weben

A tavaly megjelent anyag tisztázza, hogy mi is a mély web. Nevezetesen az a felszíni web „alatt” található 95%-nyi webtartalom, amelyet a keresők crawlerei valamilyen okból nem érnek el. Mivel ez a hatalmas adattömeg nem indexált, ezért hasznos, ha keresésére egy-egy szakterület speciális kutatóját hívjuk segítségül. A cikk fel is sorol jónéhányat közülük, természetesen linkkel. Pl. JSTOR, Library of Congress, Osti.gov, ScienseResearch.gov, IEEE Xlpore Digital Library, VideoLectures.net. (ref.: MG)
F: Comparitech  2017. jún. 2.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Miért osztja meg adatait az Átlátszó?

Az Átlátszó egyik legfontosabb feladata a politikai és gazdasági elit elszámoltatása, átláthatóbbá tétele, ezen túl pedig bizonyos jó vagy rossz társadalmi folyamatok elemzése. Erre a feladatra sokszor és egyre többször használunk adatokat. Azt gondoljuk, hogy a tevékenységünk akkor lesz hitelesebb, ha a cikkeinkhez használt adatok alapján megtett állításaink megmérhetőek és ellenőrizhetőek. Így az adatalapú munkáink során az alábbi alapelvek miatt tesszük elérhetővé az adatbázisainkat változtatás nélkül:

  • hogy a munkánk átláthatóbb legyen
  • hogy az állításaink, eredményeink visszaellenőrizhetőek legyenek
  • hogy az eredményeink mások számára is reprodukálhatóak legyenek
  • hogy ezzel is hozzájáruljunk a közös adatvagyonhoz
  • mert nem gondoljuk, hogy tévedhetetlenek lennénk
  • mert nem gondoljuk, hogy az adott adatokat kizárólag egyféleképpen lehet feldolgozni
  • mert nem gondoljuk, hogy a mi feldolgozásaink a lehető legjobbak lennének, bár nyilván törekszünk rá, hogy jók legyenek
  • mert nincs mit titkolnunk

Emellett törekszünk arra is, hogy a számításaink módszertana szintén ellenőrizhető legyen, így amennyiben a téma bonyolultsága megkívánja, minden egyes esetben leírjuk, hogy milyen számításokat, összevonásokat, egyszerűsítéseket vagy törléseket (pl. személyiségi jogok miatt) végeztünk az adatbázison. Szintén fontos, hogy a legtöbb esetben az általunk készített grafikonok, térképek mindenki számára hasznosíthatók, elvihetők, beágyazhatók legyenek, így azokon az adatok eredeti forrását továbbá az értelmezést segítő megjegyzéseket is feltüntetjük.
F: Átlátszó, 2018. júl. 2.

Oknyomozói adatbázisok (Átlátszó)

Az Átlátszó adatainak nyilvános megosztása a következő területekre vonatkozik:
– az Átlátszó által manuálisan vagy gépi módszerrel gyűjtött adatokra
– az Átlátszó által kiperelt közérdekű adatokra és dokumentumokra
– a másoktól megkapott, felhasználásra és utánközlésre engedélyezett adatokra
– az Átlátszó által megvásárolt, felhasználásra és utánközlésre engedélyezett adatokra
Ezeket az adatokat egyelőre Excel, csv vagy PDF-formátumban lehet elérni.
F: Átlátszó,  2018. júl. 2.

Négy év alatt 96 titkot gyártott az Orbán-kormány

A 2014-2018-as ciklusban csaknem száz, titkos, 3000-es határozatot hozott az Orbán-kormány – valószínűleg sosem tudjuk meg, miről. Május óta pedig újabb kilencet. Ezzel sokkal több döntésüket zárják el a nyilvánosság elől, mint korábban a baloldali kormányok.
Orbán Viktoron és kormányának tagjain kívül legfeljebb néhány tucat ember tudja, mi az a 96 fontos döntés az elmúlt négy évből, amit annyira titokban kell tartani, hogy semmilyen módon nem nyilvános, úgynevezett 3000-es kormányhatározatban kellett rögzíteni.
Ezek lehetnek akár tízmilliárdnyi közpénzt felemésztő döntések éppúgy, mint a lakosság életét alapvetően befolyásoló intézkedések – mégsem tudhat róluk szinte senki.
F: zoom.hu, 2018. aug. 22.

A minisztérium szerint pánikkeltő, ha kiderül a kórházi fertőzések száma

Hiába nyert pert a Társaság a Szabadságjogokért, a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatok továbbra sem nyilvánosak.
Áprilisban mondta ki a Kúria, hogy ki kell adni a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat, azonban ezt még mindig nem tette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A pert indító Társaság a Szabadságjogokért közleménye szerint az Emmi az időhúzást választotta, a bírósági döntés felülvizsgálatát kezdeményezte azzal a kéréssel, hogy az új döntésig ne kelljen kiadni az adatokat. Emiatt most még pár hónap eltelik, mire nyilvánosságra kerülnek az adatok. A TASZ azt is elképzelhetőnek tartja, hogy újra perelnie kell. A jogvédők szerint gyenge lábakon áll a minisztérium jogi érvelése, arra hivatkozva kértek felülvizsgálatot, hogy a kért adatok személyes adatnak minősíthetők.
“Ez nyilvánvalóan alaptalan, hiszen ezek összesített, statisztikai adatok, amikből nem lehet visszakövetkeztetni az egyes betegekre” – érvel a TASZ. Az Emmi azzal is érvelt, hogy “nem releváns, helytelen, megtévesztő, félrevezető és pánikkeltő lenne”, ha a kért adatok nyilvánosságra kerülnének. A minisztérium minden bizonnyal arra céloz, hogy nyers adatokról van szó, amelyeket még értelmezni kell. A TASZ erre is felkészült, van egy orvosszakértő-adatelemző csapata, amely hetek óta készen áll a feladatra.
Kásler Miklós miniszter szerint amúgy a kórházi fertőzések számának csökkentése az egyik legfontosabb feladat – bár elődje igyekezett a problémát elhallgatni –, a terveket nemrég hozták nyilvánosságra.
F: hvg.hu,  2018. júl. 19.

Nekünk nem válaszolnak, de önt fosztják meg a tájékozottságtól a minisztériumok

Mit szólna a főnöke, ha hetekig (hónapokig) nem válaszolna a leveleire? Mivel járna, ha nem reagálna egy hivataltól / hatóságtól érkező megkeresésre? Na, és milyen következménye van, ha egy minisztérium nem válaszol egy újságíró kérdéseire? A tőlünk nyugatra elképzelhetetlen helyzet még az adatvédelmi biztos szerint sincs rendben.
Lassan (sajnos) teljesen megszokott, hogy vezető kormánypárti politikusok nem állnak szóba egyes, nem kormánypárti orgánumok képviselőivel. Most nem is arról beszélünk, hogy a miniszterelnök „Fake news-nak nem nyilatkozom”-alapon levegőnek nézi a (szerdáig) Simicska Lajos médiacsoportjához tartozó szerkesztőségek újságíróit, és nem válaszol még azokra a kérdéseikre sem, amelyekre más orgánumoknak igen (bár már szinte kizárólag csak a húsz másodperces műfajban, kormánykritikus lapnak ugyanis 12(!) éve nem adott például interjút). Nem is arról, hogy vezető fideszes politikusok azzal a feltétellel hajlandók nyilatkozni, ha egy orgánum „megtér” és rendesen viselkedik (ergo nem tesz fel kritikus kérdéseket), és még csak nem is arról, hogy sajtótájékoztatókon (párt)szimpátia alapon adnak (pontosabban nem adnak) szót az „ellenséges” = nem lakájmédia képviselőinek (vagy ha adnak is szót, illetve választ, abban nincs sok köszönet).
F: hvg.hu, 2018. júl. 6.

ADATVÉDELEM

Adatlopás-ellenőrző integrációval bővül a Firefox

Az adatlopás-ellenőrzés első körben tesztfunkcióként élesedik, ám amennyiben pozitívak lesznek a felhasználói visszajelzések, a stabil verzióba is eljuthat majd.
Beépítené Firefox böngészőjének fegyvertárába a Troy Hunt nevével fémjelzett HaveIBeenPwned.com (HIBP) képességeit a Mozilla – a megoldás a különböző online adatlopások során kiszivárgott személyes információk ellenőrzését már a böngészőből lehetővé teszi, igaz egyelőre csak egy aránylag szűk tesztelőbázis számára. Ha a funkció elnyeri a felhasználók tetszését, később a Firefox stabil verzióiba is bekerülhet.
F: HWSW Online Informatikai Hírmagazin , 2018. jún. 26.

Szerkesztette: Mikulás Gábor mikulasg@gmconsulting.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük