Hírlevél – 2018. június

Alelnököt és titkárt keres a MIBE

A két feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók: /alapszabaly/ . A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.

 


A Mesterséges intelligencia konferencia adatai

Sikeresen lezajlott a MIBE Mesterséges intelligencia az információkeresésben és -feldolgozásban c. konferenciája 2018. június 6-án. A prezentációk többsége, emlékképek és összefoglaló szöveg elérhető a /mesterseges-intelligencia-az-informaciokeresesben-es-feldolgozasban-2018-junius-6-an/ oldalunkon.

Mesterséges intelligencia – mire is jó valójában? – Szabados Levente

Mi az a deeplearning? – Varjú Zoltán

Az adatbányászat és gépi tanulás automatizálása – de hogyan? – Dr. Tomáš Horváth

Gondolatok a könyvtári intelligens rendszerek fejlődési lehetőségeiről – rokonság az üzleti intelligencia rendszerekkel – Horváth Zoltánné

Egy jó chatbot intelligencia-szintje;adatgyűjtés automatizált interjúkészítéssel – Deliága Ákos

– Tű a szénakazalban, sales lead generation mesterséges intelligencia segítségével – Jóföldi Endre

Beszédfelismerés – mi, hogyan, és kinek éri meg? – Fegyó Tibor.

A rendezvényről két közlemény is megjelent, melyek szintén elérhetők a MIBE oldalán. A témát előkészítő Facebook konferencia-oldal: https://www.facebook.com/events/726317167492603/

 


Ne hagyd magad leértékelni

Twitter-csatornáján Mary Ellen Bates ajánlotta a Harvard Business Review egy 2013-as anyagát (Don’t let them underestimate you), mely rámutat arra a helyzetre, amikor egy általunk megkeresett személy – akár információforrás, akár remélt üzleti partner – nincs tisztában a mi képességeinkkel, és akarva-akaratlanul lekezel bennünket. [Ugyan a helyzetnek lehetnek olyan feloldásai, amikor a célszemélyt közösségben szembesíthetjük kvalitásainkkal, de nem biztos, hogy e kellemetlenség okozása a célunk. – szerk.] A kiindulóhelyzet persze az, hogy a valóságban jelentősebb a teljesítményünk, mint imázsunk szerint. Tehát ha csak az önimázsunk szerint nagyobb, akkor az nem az itt vázolt kategória. A cikk szerzője, Dorie Clark három megoldást javasol:

  1. Bizonyosodjunk meg afelől, hogy célszemélyünk ismeri kvalitásunkat. Erre akár bemutatkozó levelünkben is felhívhatjuk a figyelmet: „Készülök csütörtöki, X témában folytatott megbeszélésünkre, mely területen eddigi tapasztalataim és hátterem a következők…” Ezt a szöveget azonban takarékosan használjuk, elkerülve a magamutogató imázst.
  2. A találkozás ideje alatt számos anekdota, történet, példa hangozhat el, melyekkel körvonalazódik tapasztalatunk természete, kiterjedtsége.
  3. Ha a találkozó után úgy tűnik, nem voltink elég meggyőzők, hosszabb távú meggyőzésre kell berendezkednünk. A kapcsolat további részében rendszeres üzeneteket küldhetünk, melyekből kiderülhet indirekt módon tapasztalatunk, pl.: Gondoltam Önre, mikor az YXZ konferencián előadtam…”. Az imázsépítő-akcióba akár közös ismerősötöket is bevonhatod, hogy szóljon érdekedben.

F: HBR

 

A kritikus / kritikai olvasás területei 35. – Deepfake – szemednek nem hihetsz; fontosabb a forráskritika

A mesterséges intelligencia (AI) alapú videomanipuláció jelensége a reddites fórumok nyomán deepfake néven terjedt el, ami a deep learning (mély tanulás) és a fake (ál-, hamis) szavakból áll össze. Bár már az amerikai hadsereg is felvette a harcot ellene, a jó célokra is használható, de tömegmanipulációra és kicsinyes bosszúkra egyaránt alkalmas deepfake megállíthatatlannak tűnik: az álhírek és a poszt-igazság (post-truth, a 2016-os év szava az Oxford Dictionariesnél) korszakának legnagyobb fegyvere lehet, amely végső soron az általunk értelmezett valóság végét jelentheti.

Renee DiResta dezinformációs szakértő elmondta, még ha nem is következik be a tömeges álvideó-gyártás, az egyszerű hamisítási technológia puszta léte is elég ahhoz, hogy minden digitális tartalom elveszítse a hitelességét. “Nem kell konkrétan elkészíteni a hamisított videót, hogy a technikának komoly hatása legyen.”

Egy hamis emlék akkor épül be a legkönnyebben az agyunkba, ha az egyezik a jelenlegi politikai világnézetünkkel, ha ismétlődően találkozunk vele, ha megbízunk az információ forrásában, és ha ezt hozzánk hasonló gondolkodású emberek is megerősítik. Így nem is létezhetne a hamis emlékek generálásának kedvezőbb környezet a közösségi médiánál, ahol az írott álhírek és a manipulált fotók már most nagy gondot okoznak – talán mondani sem kell, mennyivel komolyabb veszélyt rejtenek a deepfake videók ezen a téren.

A deepfake veszélyeivel való szembenézésre a törvényhozók egyelőre nem állnak készen, és kérdéses, hogy egyáltalán milyen jogi kategóriában lehetne felelősségre vonni az álvideók alkotóit. Németh Kornél szerint a deepfake rosszindulatú felhasználásával szembeni küzdelem leghatékonyabb módja “az emberek figyelmének felhívása a kritikus gondolkodás, az információkeresés és felhasználás fontosságára, valamint erre nevelni, edukálni őket. Nem véletlen, hogy a diktatórikus berendezkedésű társadalmakban ez nem prioritás, sőt.”

F: 2018. jún. 13.

 

Számítógépes nyelvészettel támogatott lustaság (IVSZ DIGITALL 2018)

Hogyan lehet automatikus szöveg- és véleményelemzéssel a mindennapi vállalati folyamatokat gyorsabbá és hatékonyabbá tenni, hogy ne kelljen olyan feladatokat manuálisan végezni, amikre már elérhető automatikus, emberi pontosságú gépi nyelvészeti megoldások elérhetőek.

F: YouTube, 2018. máj. 29.

 


ADATNYILVÁNOSSÁG

 

Így csúszott le Magyarország a sajtószabadság-rangsorokban

Magyarország egykor éltanuló volt a sajtószabadságot értékelő különféle rangsorokban, most két interaktív grafikonon mutatjuk meg, hogy hogyan szerepelt az ország a Freedom House Freedom of the Press és a Reporters Sans Frontiéres rangsoraiban.

Az talán már nem meglepetés, hogy Magyarország évről-évre egyre rosszabbul teljesít a sajtószabadság teljesülését vizsgáló rangsorokban, ahogy az sem, hogy az új, rosszabb eredményekre a magyar kormány általában úgy reagál, hogy a felmérést “Soros-szervezetek” végezték, vagy egyenesen maga Soros György rendelte meg, miközben 2010 előtt az akkor ellenzékben lévő Fidesz még lobogtatta ezeket a jelentéseket, ha valami negatívat írtak Magyarországról. Érdemes megfigyelni azt is, hogy mely országok utasítják el ezeket az eredményeket akár diplomáciai szinten is: Magyarországon kívül Oroszország, Azerbajdzsán, Törökország, Fehérororszország, újabban pedig Lengyelország, Bulgária, Macedónia.

F: Átlátszó, 2018. máj. 27.

 

TASZ: Három nyertes perünk után mások is könnyebben juthatnak közérdekű adatokhoz!

Három közérdekű adatigénylési ügyben is nyertünk a közelmúltban. A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is arra kötelezték a bíróságok, hogy ingyen adják ki a kért adatokat ügyfeleinknek, a katonai eszközök értékesítésével is foglalkozó HM Arzenál Zrt.-nek pedig előírták, hogy árulja el, milyen feltételek mellett adtak el állományból kivont (hatástalanított) harci helikoptereket. A bíróságok mindhárom esetben a közérdekű adatok megszerzését mások számára is megkönnyítő döntést hoztak.

A közérdekű adatokat gyakran azzal tartják vissza az igénylőtől, hogy irreálisan magas költségtérítést kérnek az adatok kiadásáért. Egészen elrettentő összegekről lehet szó: akár többmilliós számlát is benyújthatnak az igénylőnek. Ez csak nagyon ritkán lehet jogszerű. Az adatkezelő vélhető célja szinte mindig az, hogy ezzel elvegye a kedvét az újságírónak vagy „akadékoskodó” állampolgárnak a politikailag érzékeny, kínos adatok utáni „szaglászástól”.

Első ügyfelünk nem hagyta magát: a Közlekedő Tömeg Egyesület (aki honlapján és a Facebookon is rendszeresen tesz közzé a közösségi közlekedésről szóló megállapításokat, javaslatokat, gyakran kritikusan) alelnöke indított pert több, a BKK által üzemeltett buszjárat utasforgalmi (utasszámlálási) adatainak ingyenes kiadásáért. Ez azért fontos az egyesületnek, mert ezen adatokra is szüksége van ahhoz, hogy szakmailag korrekt véleményeket fogalmazhasson meg. A cég több mint 1 millió Forint + ÁFA áron adta volna csak át ezeket.

Már itt jogsértés történt, mivel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint ÁFA nem számolható el a közérdekű adatigény teljesítéséért. A közérdekű adat kiadása ugyanis nem üzleti szolgáltatás, hanem alkotmányos kötelezettség teljesítése.

F: A TASZ jelenti, 2018. máj. 23.

 


ADATVÉDELEM

 

A szellem kiszabadult a palackból – mi lesz most?

Az interneten hagyott nyomainkat, rólunk gyűjtött adatokat egészen ijesztő dolgokra is fel lehet használni. A big data máris ellopta volna a jövőnket? Így látták a Brain Baron felszólaló szakértők az előttünk álló időszakot az adatvezérelte innováció árnyékában.

F: Napi, 2018. jún. 3.

 

Jön az új büntetőeljárási törvény: mindenki gyanús, aki csak él?  

Júliustól eljárást lehet indítani titokban bárkivel szemben, aki bűncselekmény gyanúsítottjaként szóba jöhet. Ehhez elég lehet egy első körben megalapozatlannak minősített feljelentés, illetve a hatóságok birtokába jutott, jogsértésre utaló bizonytalan információ is. Mi jöhet még?

F: Magyar ügyvéd, 2018. máj. 28.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.