Adatvizualizációs workshop, máj. 20.

Nagy, mozgósító ereje is lehet az adatábrázolásnak. Persze, ha hozzáértő szakember műveli, közlendőjéhez megtalálva a megfelelő formát. A MIBE és a KSH Könyvtár tréningjén Bátorfy Attila (újságírás mesteroktató, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Média és Kommunikáció Tanszék, ELTE, Átlátszó) elmondta: több száz adatábrázolási forma létezik, de a napi munka során mindössze egy tucatot használnak. A többi speciális igények esetén kerül elő.

A résztvevők Dieter Rams design-alapelveire, Max Wertheimer Gestalt-törvényeire és Edward Tufte útmutatására – ti. igyekezzünk minél kevesebb festéket használni az információ átadásánál – alapozták ismereteiket. A gondolkodás sorrendje e szakterületen is: 1. az adat megértése, 2. a cél / közlendő megfogalmazása, 3. az eszköz kiválasztása.

Amellett, hogy a workshop hallgatói használták a Flourish és a Tableau célszoftvereket, az előadó bemutatott olyan eszközöket is, mint PlotDB, Kepler, vagy RAWgraphs. Úgy tűnik, hogy a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy a műfaj a nemzetközi élvonalba jusson, amit pl. a Washington Post, Reuters vagy a Die Zeit külön erre a célra fenntartott műhelyei fémjeleznek. További nagy gond, hogy a munkához szükséges állami szervezetek birtokában lévő adatok nagyon gyakran nem férhető hozzá. Így fordulhat elő, hogy a magyar közigazgatási adatokat nem hivatalos, de legális pl. USA-beli forrásokból kénytelenem beszerezni. Maga az adatábrázolási projekt egyébként nem különösebben időigényes folyamat. A nehézségek ellenére az Átlátszó rendszeresen igyekszik beszámolni az adatábrázolás legfrissebb trendjeiről; példákkal. F: MIBE 2020. május 20.

További beszámolók:

A fenntartó és a használó felé kommunikálásban is eredményes lehet az adatvizualizálás

Az utóbbi hónapokban egyre nagyobb szerepet kapott az online világ, aminek következében egyre több ilyen jellegű adat is keletkezett. Ez cégeknek és egyéb intézményeknek is fontos kihívást jelent, hogy alkalmazkodjanak az új igényekhez, új felhasználói szokásokhoz. Ebben nyújtanak nagy segítséget a különböző adatelemzési módszerek, amelynek egyik legjobb formája a vizuális megjelenítés. Ennek elsajátítására adott lehetőséget a 2020. május 20-án a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KSH Könyvtár által szervezett Adatvizualizációs tréning link Bátorfy Attila újságírás mesteroktató vezetésével.

A workshop elején megismerkedhettünk a legfontosabb fogalmakkal, a dizájnok alapelveivel, a leggyakoribb hibákkal és csapdákkal (érvelési hibák átvitele, optikai csalódások stb.), az ábrázolási elemek tulajdonságaival. Az elméleti részek után gyakorlati oktatás következett interaktív formában, ahol kipróbálhattuk előbb a Flourish, majd a Tableau programot. Mintatáblázatok szemléltették a sokszínű beállítási lehetőségeket. Megbeszéltük az egyes alkalmazások előnyeit, hátrányait, melyik milyen célra alkalmasabb. Ezután a geografikus (térképszerű) ábrázolásokra esett a nagyobb hangsúlyt, különös tekintettel a kepler.gl-re. A nap végére egyéb hasznos oldalakat és szemléltető példákat mutatott be az oktató.

Számomra, mint feldolgozó és a statisztikai adatokat kezelő könyvtárosnak különösen a Flourish és a Tableau lesz majd hasznos. Munkám során van, amikor következtetéseket kell az adatokból leszűrnöm (pl. melyik nyitvatartási óra a leglátogatottabb az olvasók által), máskor a már meglévő tapasztalatokat kell közvetítenem a könyvtár használói (pl. legnépszerűbb könyvek) vagy a fenntartó felé (pl. olvasók aktivitása). A tréning csupán bepillantást adott a lehetőségek tárházába, ezek elsajátítására még sok órát kell szánni, de véleményem szerint megéri, mert így tudunk továbbfejlődni mind egyéni mind intézményi szinten. (Dollmayer Bea, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata) F: KIT Hírlevél, 2020. máj. 27.

Vizuális szótár segít az adatábrázolás legjobb eszközének megtalálásában

• Nagyon sokféle módon lehet megjeleníteni adatokat. De honnan tudhatjuk, melyik vizuális ábrázolási eljárást válasszuk ki? A Financial Times a Visual Vocabulary (vizuális szótár) oldalán az ábrázolás céljai szerint rendezte őket, így segítve annak eldöntését, hogy melyik illik leginkább üzenetünkhöz. A lista – mondják szerényen – nem kimerítő és nem mindenható, hanem inkább hasznos kiindulási pont az informatív és értelmes adatmegjelenítéshez. A témakörök:
• Eltérés
• Korreláció
• Időbeni változás
• Rangsorolás
• Terjedés
• Rész-egész viszony
• Nagyságbeli különbségek
• Térbeli elhelyezkedés
• Folyamatábrázolás.

Az oldal példákat hoz az egyes ábrák alkalmazására – a rész-egész viszony ábrázolására pl.: torta, doughnut, Venn, doughnut vízesés, treemap, voronoi stb. -, és kifejti előnyeiket és hátrányaikat is. A kivitelezéshez persze adatvizualizáló célszoftverek kellenek. A MIBE Adatvizualizálás workshopján Bátorfy Attila be is vezette a résztvevőket olyan eszközök használatába, mint a Flourish és a Tableau, de bemutatott olyan segédeszközöket is, mint PlotDB, Kepler, vagy RAWgraph. (MG) F: KIT Hírlevél, 2020. máj. 27.

Informatikus könyvtárosból üzleti elemző? – Így, például (MIBE-klub a weben)

Habók Lilla szólt a könyvtároshallgató és az üzleti elemző feladatkör közötti pályafutásáról a MIBE online megszervezett klubjában. A szakaszok – szavaival:

• Informatikus-könyvtáros, művészettörténész, művészettörténet tanár
• Neveléstudomány PhD (Oktatási Hivatal, ELTE oktatás, EKE tananyagfejlesztés)
• Ezzel párhuzamosan IQSYS gyakornokság, majd T-Systems főállású elemző-tervező
• Kitérő: informatikai újságírás, rendezvényszervezés a HWSW-nél
• Jelenleg kisebb tanácsadócég: Nordconn, ahol üzleti elemzés mellett írok és szervezek is.

A klubban szólt munkájáról, melyből kiderült: tolmács szerepet játszik az üzleti eredményeket elváró megrendelők és az informatikai rendszereket fejlesztő informatikusok között. Azaz olyan pozícióban, ahol az információnak bevételben mérhető üzleti értéke van. A beszélgetés során kiderült, hogy az eredményeket nagyban befolyásolják, hogy a közvetítő mennyire fogja a használók gyakran ki nem mondott, vagy más módon jelzett elvárásai. Ahogyan a könyvtárban is: a használó kimondott igényei, vagy akár a szervezetben betöltött szerepei mögött rejlenek a tényleges elvárások. (MG)

Beszámolójában feltette a feltehetően több könyvtároshallgatót érdeklő kérdést: Hogy lehet bekerülni a pályára informatikus-könyvtáros tanulmányokkal?

• Érdekes: Információmenedzsment “back office”-ban dolgoztam (divízió, ágazat, BO), és könyvtár szakon is egyébként tanítanak információmenedzsmentet, de a kettő nem teljesen párhuzamos
• A helyzet ma már más lehet, mint kezdtem: több lehetőség önfejlesztésre, kereslet BA-kra
• Akkoriban csak hallgatóként lehetett bekerülni gyakorolni, utána vettek fel
• Gyakornoki munka: valós projektek, de általában innovációs és belső projektek
• Nagyon fontos, milyen csapatba kerülsz és ki vállalja fel a mentorálásod!
• Nem értették, miért akarok bölcsész diplomával a cégnél dolgozni: így kerültem az Advise vállalati keresőre hangulatelemzéssel, tudástérképekkel foglalkozni – nem dolgozták be ezeket
• Vezetőváltás: betettek először a belső PM rendszert fejlesztő csapatba (felhasználói kézikönyv, oktatóanyagok, tesztelés)
• Majd piaci projektek, a nagyobb munkáim közül:
• Nemzeti bank statisztikai rendszer tesztelés
• Szállítmányozó rendszer tervezése
• Betétbiztosítási rendszer támogatása és call center modul tervezése
• Jelenlegi munkahelyemen két nagyobb ügyfélnek dolgoztam:
• HR toborzási rendszer, Karrierportál, alap Power BI dahsboard tervezése (6 hónap)
• Azóta ERP rendszer sok kis projekttel, most a számlázás rendszerszintű áttervezésével

Az előadó személyes beszámolója. F: KIT Hírlevél, 2020. máj. 10.

Mindent is megtudhatnak ezután a nemzetbiztonsági szolgálatok az emberekről

Húsz évig akkor is őrzik az adatokat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan.

Egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”.

A törvényben az szerepel, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek (ez lehet bármely önkormányzat, kormányhivatal, de akár maga az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság is) közti kommunikáció tartalmát, ám adatvédelmi szakértők szerint ezt semmi sem garantálja. Vagyis – ha a parlament ma elfogadja a javaslatot – akkor szakértők szerint a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslatot bírálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, aki – Felkai Lászlónak, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében – kifejtette: a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.

A „kommunikáció tartalma nélküli” adatforgalom-figyelés azt jelenti, hogy csak az úgynevezett meta-adatokat, egyéb leíró adatokat vagy esetleg naplóadatokat vizsgálják. Ennek következtében a szakszolgálatnak elvben csak arra lenne jogosultsága, hogy megnézze, folyik-e a szervereken adatforgalom, de azt már nem ismerhetné meg, hogy ennek pontosan mi a tartalma. F: Népszava, 2020. máj. 19.

Nehéz úgy kémkedni, ha mindenki otthon ül a seggén

Nemcsak a tudománytól, de a titkosszolgálatoktól is várnak a kormányok olyan információkat az új koronavírusról és a járványról, amit hivatalos úton nem tudnak megszerezni, mert például más ország titkolózik.

De a kémek munkájára a járvány miatti korlátozások ugyanúgy hatással vannak, egy bezárkózott ország kihalt utcáin senkivel sem könnyű észrevétlenül találkozni, államtitkokat nem lehet hazavinni.

A világ látszólag összefog a közös ellenséggel, a Covid-19-el szemben, de közben javában zajlanak a titkosszolgálati játszmák, a propagandaháborúk, az összeesküvés-elméletek terjesztése – sokszor állami megrendelésekre. F: Index, 2020. máj. 15.

Nem árt fenntartással kezelni a friss magyar statisztikai adatokat

Egyre nagyobb óvatossággal kéretik kezelni a foglalkoztatási, kereseti és inflációs adatokat, az azokat övező bizalmatlansághoz a költségvetés átláthatatlansága is hozzájárul – figyelmeztet a HVG-nek írt elemzésében Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke.

A koronavírus megjelenése óta a társadalom, néhány bizonytalan adattól eltekintve, nem kap tájékoztatást a valós helyzetről – írja Katona Tamás. A KSH volt elnöke szerint ez több okból ered: egyrészt abból, hogy a járvány alapvetően felülírta a társadalmi helyzetet, de a statisztika módszertani sajátosságai is közrejátszanak. Úgy látja azonban, hogy a rendkívüli helyzet a szokásosnál gyorsabb tájékoztatást kívánna meg.

Ehhez képest például a munkaerő-felvételnél a márciusi adatok egy részét még a veszélyhelyzet előtt vették fel, a másik információforrásnak számító Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat pedig jó ideig visszatartotta az aktuális adatokat, az is torzíthatja azonban az adatokat, hogy az ügyfélfogadás is szünetel a munkaügyi hivatalokban. A szakember szerint az átlagkereset, a létminimum vagy a jövedelmi viszonyok más mutatóinak kiszámításánál történt módszertani változások nem megfelelő alkalmazása is bizonytalanná teszi a közölt adatok hitelességét. A legkritikusabb adat a közvélemény szemében azonban a fogyasztóiár-index, ahol a bevett számítási módszer érzékelhetően torzította a mutatót.

A szakember írásában kiemeli: az utóbbi évtizedben az állami tevékenység tényleges megismerése ellehetetlenült, szisztematikus az elhallgatás, mára szinte teljesen megszűnt az átláthatóság. F: HVG; a teljes cikk előfizetőknek: HVG, 2020. máj. 20.

Titkárt és alelnököt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók. A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.