Megkeresések adatos projektekben – Dmlab-tapasztalatok

Nagy szabadságfokunk van a projektjeinkben és manapság már sokkal jellemzőbb, hogy a megkereséseink annyival konkrétabbak, hogy valamilyen üzleti probléma kapcsán találnak meg minket leggyakrabban. Vegyük a logisztikát vagy a szállítmányozást. Dolgoztunk korábban a DPD csomagküldő cég francia központjával. Rengeteg adatot gyűjtenek arról, hogy merre járnak a csomagszállítóik és szerettek volna ezekkel valamit kezdeni, de nem tudták, hogy mit. Ez a Big Data hype hajnalán volt, amikor elkezdtek hinni abban, hogy ők felülhetnek a hullámra, de nem tudták, hogy hogyan kezdjenek neki. Odaadták az adatokat, és azt kérték, hogy mondjuk meg, hogy ezekből mit lehet kihozni. Ennek a projektnek a végét úgy kell elképzelni, hogy amikor visszamentünk hozzájuk 28 darab üzleti ötlettel, hogy ezekkel lehetne valamit kezdeni, akkor volt belőle 4, amibe olyannyira szerelmesek lettek, hogy azokon el is kezdtünk dolgozni.

Mondok az iparágból egy másik példát is. Dolgoztunk együtt a Waberers-sel, akit egy konkrét üzleti probléma érdekelt. Az volt a kérdésük, hogy hogyan lehetne a szállítmányozási költségüket csökkenteni, hogyan lehetne, hogy kevesebb üzemanyagot fogyasszanak a kamionsofőrjeik. Építettünk nekik egy olyan rendszert, ami sofőr szinten megmondta, hogy az adott sofőr, adott útvonalon, adott szállítmányt víve, mi az, amit elrontott, hogyan fogyaszthatott volna kevesebbet. Itt nem az volt, hogy kezdjünk valamit az adatokkal, hanem egy konkrét üzleti problémát mondtak el, amit az adataikkal megoldottunk teljesen szabadon. A végén az érdekelte csak őket, hogy a megoldás stabil legyen, elég pontosan mondja meg, hogy mennyi üzemanyagot használnak el a sofőrök, és üzleti szempontból adjon jól kiértékelhető megoldást. F: Digikult 2020. júl. 15.

Egy szerves kémiai beadandó dolgozat könyvtári költségeinek becsült végösszege

Egy szerves kémia kurzuson a főszakos vegyészhallgatók egy beadandó dolgozat megírását kapták vizsgafeladatul. A beadandó befejezése előtt a hallgatók részt vehettek egy könyvtári használóképzésen, amely a releváns adatbázisokkal és forrásokkal foglalkozott. A dolgozatok beérkeztével 53 hallgató bibliográfiáját gyűjtötték össze. Számításokat végeztek, hogy megkíséreljék holisztikusan összesíteni a beadvány elkészítéséhez kapcsolódó költségeket. A folyóiratok, az adatbázisok és a könyvtárosok munkaidejének költségeit mint tényezőket egyaránt beépítették a becsült végösszegbe, amely így erre az egyetlen beadandóra vonatkozóan 7189,22 dollárra rúgott. (Autoref.) F: Humanus adatbázis 2019.

Perrel tesznek lakatot az újságírók szájára

Négy különböző nemzetiségű újságíró arra hívja fel a figyelmet a Politico hírportálon, hogy új veszély leselkedik a sajtószabadságra: legújabban bírósági ítéletekkel némítják el az oknyomozó újságírókat, miután a vaskos bírság miatt oda lehet a megélhetésük, de még a lakásuk is.

A szerzők közt van egy brit sajtómunkás, a berlini művészeti egyetem egyik professzora, az 5. legjobb angliai egyetem egyik tanára, továbbá az amerikai Aspen Intézet Közép-Európával foglalkozó folyóiratának főszerkesztője. Az köti össze őket, hogy valamennyien tagjai a Prágában működő Szerkesztőségi Függetlenség Bizottságnak.

Mint rámutatnak, a média önállósága nemcsak olyan helyeken van bajban, mint Hongkong és Fehéroroszország, hanem az EU-ban is, leginkább Magyarországon és Lengyelországban. Ugyanis mostanság jogi eszközökkel igyekeznek nyomást gyakorolni rá, mármint hogy elhallgattassák még azt is, ami megmaradt a szabad sajtóból. Példa erre, hogy a Hell energiaital gyártó pár hónapja visszavonatta az újságosstandokról a Forbes listáját a leggazdagabb magyarokról, mondván, hogy a kiadvány megsértette a magánszférájukat, megszegte az unió adatvédelmi szabályait.

Gazdag felperesek fegyverként használják a GDPR-t a média megfélemlítésére és ez riasztó. Amikor a szabályozás megszületett, bizonyosan nem ez volt a jogalkotók célja. Vagy ott van a példa a lengyeleknél, ahol a PiS folyamatosan bírósággal fenyegeti a Gazeta Wyborczát, az ország legfontosabb független lapját. Azaz látható, hogy az üzleti élet egyes képviselői és  kormányok visszaélnek a joggal, nehogy tényfeltáró újságírók beleüthessék az orrukat a dolgaikba. F: HVG (előfizetéssel) 2020. aug. 26.

Hídember kerestetik

Gáspár Csaba, Dmlab: Nagyon sokáig azt vallottuk, hogy a cégek azért nem használják ki az adataikat, mert hiányzik náluk egy szereplő. Ezt a szereplőt mi “hídember”-nek neveztük el a saját szakzsargonunkban. Ez egy olyan típusú ember, aki nagyon érti azt a domaint, amiben a cége működik, legyen az olajipar, média, logisztika, stb., de emellett ahhoz is ért, hogy az adatokat hogyan lehet felhasználni. Ha azt mondom neki, hogy egy prediktív megoldást fogok építeni, akkor el tudja helyezni a fejében azt, hogy ez mit is jelent, nem keveri össze a kristálygömbbel, nem gondolja azt, hogy ez egy doboz, amit bedug a konnektorba és pénzt nyomtat a végén, hanem tudunk vele az adatok nyelvén beszélni. Illetve ami még nagyon fontos, hogy ha odaviszek neki egy adatelemzési eredményt mint data scientist, akkor azt üzleti szempontból is tudja értékelni.

2018-ban a McKinsey csinált egy óriási felmérést, ahol azt nézték meg, hogy a cégek hogyan állnak az adatvezéreltségben. A felmérés vége az lett, hogy azt mondták, hogy az a cég, aki nem áll jól, az azért nem áll jól, mert hiányzik egy olyan szereplő, akit ők translater-nek hívnak, az az egy olyan fordító aki összetudja kötni az üzleti oldalt az adatos oldallal.

A velünk való munka olyan koprodukció, ahol ha megkapjuk az adataikat és hozunk 100 összefüggést,

• amiből 50-re azt fogják mondani, hogy ez trivialitás, eddig is tudtuk. Ez idáig csak egy vélemény volt, amiben erősen hittetek, de most megerősítettem.
• A maradék 20-30 olyan szokott lenni, amit kétségbe vonnak. Lehet, hogy az adatokban ez van, de a valóság nem így működik.
• A maradék 10-20 % olyan dolog, amire felvonják a szemöldöküket, amin elkezdünk közösen gondolkodni, hogy az miért van az adataikban, és az mit jelenthet az ő nyelvükön.

Szeretem elmondani ezt mindig előre, mert elébe szaladok annak, hogy ez pazarlásnak tűnjön, mert erre nem így kell tekinteni. Nagyon sokszor azt kapjuk vissza az ügyfeleinktől, hogy out of the box tudunk rátekinteni a problémára és az a 10 dolog azért lesz a végén nagyon érdekes, mert nekik az biztos, hogy soha az életben eszükbe se jutott volna. Mivel nekünk nincs kapcsolatunk a területtel nem vezetnek meg minket intuíciók, azok a dolgok, amiket az iparágban több éve-évtizede dolgozók már tudnak. F: Digikult 2020. júl. 15.

BKLYN divatakadémia, avagy hogyan támogatja egy közkönyvtári program a divatipari vállalkozókat?

Ez az esettanulmány egy olyan közkönyvtári projekt tervezését és megvalósítását ismerteti, amelynek célja a kezdő divatipari vállalkozók támogatása volt. A résztvevők egy ingyenes 12 hetes intenzív program után – amelynek során megfelelő eszközöket is kaptak a divattervezéshez – kis kollekciókat készítettek, és alkotásaikat a kifutón igazi show keretében mutathatták be. A könyvtár külső intézményekkel is együttműködött: azon kívül, hogy a könyvtári forrásokat az érdeklődők rendelkezésére bocsátotta, mentorálást és technikai segítséget nyújtott a számukra ahhoz, hogy megalkothassák saját brandjüket, majd népszerűsíthessék és eladhassák termékeiket. F: Humanus adatbázis 2019.

Miért költött ennyit a hírszerzés a metaforákra?

2011. május 20-án az Egyesült Államok kormánya által létrehozott hírszerzési kiválósági kutatási projekt kezdeményezés (Intelligence Advanced Research Projects Activity, IARPA) nyílt kutatási pályázatot írt ki Metafora-program néven magáncégek, egyetemek és közintézmények számára. Az öt évre tervezett kutatás első szakaszában a sikeres pályázók feladata egy négynyelvű (amerikai angol, mexikói spanyol, iráni farszi, orosz) metaforaértelmező szótár elkészítése volt, amelyet a hírszerző ügynökségek használni tudnak az általuk begyűjtött hatalmas corpusok számítógépes elemzése során.

A döntéshozóknak ahhoz, hogy képesek legyenek hatékony globális kommunikációra és együttműködésre, érteniük kell más kultúrák tagjainak közös világnézetét és fogalmait. A pályázati kiírás arra is utal, hogy idegen kulturális normák értelmezése rendszerint erős kihívást jelent a szakemberek számára, mivel azok gyakran rejtett értékekben, hitekben gyökeredznek. Nemritkán csak akkor figyelünk fel rájuk, amikor azok más kultúrákkal és normákkal konfliktusba kerülnek. Ilyen különbségek komoly nehézségeket, frusztrációt okozhatnak, téves magyarázatokhoz vezethetnek, amikor mások valódi indítékait és motivációit kívánjuk megérteni. F: Qubit 2020. aug. 16.

Pethő András az oknyomozásról, az Index előre látott sorsáról

Pálinkás-Szüts Róbert beszélgetőtársa Pethő András, a Direkt 36 újságírója, akivel a hazai oknyomozó újságírásról, valamint a független média helyzetéről cseréltek eszmét. F: Klubrádió 2020. aug. 14.

Titkárt és alelnököt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók. A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.

Szerkesztette: Mikulás Gábor mikulasg@gmconsulting.hu