Ősszel lesz a marketing-konferencia

Elmaradt a MIBE 2019. júniusára tervezett Marketing a térítéses információszolgáltatásokban c. konferencia. Lényegében változatlan tartalommal ehelyett ősszel, nov. 27-én jelentkezik.

Itt a neurális háló, ami észreveszi, ha valakit photoshopoltak

A szépséghibák eltüntetésétől mára eljutottunk addig, hogy a deepfake technológiának köszönhetően bárki bárkinek a bőrébe belebújhat. Az egyik leggyakrabban használt képszerkesztő szoftver, a Photoshop gyártója az Adobe pedig elérkezettnek látta az időt, hogy fellépjen a kamu felvételek ellen, hogy bemutassa nem minden az, aminek látszik.

Az Adobe és a Kalifornia Egyetem kutatói létrehoztak egy olyan mesterséges intelligenciát, ami nemcsak azt mutatja meg, hogy az adott képen végeztek módosításokat, hanem azt is, hogyan lehet azokat visszacsinálni – írja a CNET. Egy gond van csak vele, csak az Adobe termékével manipulált képeken veszi ezt észre, és főleg akkor, ha a Face Aware Liquify eszközzel nyúltak bele.

Az emberek az esetek 53 százalékban találják el , hogy egy képet retusálták, a neurális háló viszont 99 százalékban eltalálja, hogy mely felvételeket másították meg. Persze még bőven van hova fejlődni, hiszen ahogyan írtuk, ennek a programnak egyelőre megvannak a maga korlátai.

Egyelőre még csak álmodozhatunk egy olyan varázslatos gombról, ami minden digitális módosítást semmissé tesz. A mai világban egyre kevésbé bízhatunk meg a digitális információkban, de alig várom, hogy folytathassuk a kutatásokat ezen a területen – nyilatkozta az Adobe részéről Richard Zhang. F: https://index.hu/techtud/2019/06/15/photoshop_retus_neuralis_halo 2019. jún. 6.

Home office – tanácsok

Te is szívesen dolgoznál otthonról? Nem is annyira könny, mit elsőre gondolnád, hiszen ha produktív akarsz maradni, rengeteg mindenre oda kell figyelni, az időbeosztástól kezdve egészen az íróasztal méretéig és elhelyezkedéséig. Összeszedtük a legfontosabb pontokat, amik nélkül nem lehet sikeres a home office.

“Óriási kihívást jelentett számomra a home office első éve: szinte egész nap csapongtam, félbehagytam a feladataimat, majd belekezdtem egy másikba, volt hogy a nap közepén felálltam, és csak késő éjszaka ültem oda újra géphez. Borzalmasan fárasztó és kimerítő volt, nem is haladtam úgy a dolgaimmal, mint kellett volna.” Steven 9 év tapasztalatát osztotta meg az olvasókkal, hogy mindenki okulhasson belőle. F: https://www.penzcentrum.hu/karrier/oriasi-bukas-lehet-az-alommelo-vege-sok-magyar-feladta.1079265.html 2019. jún. 12.

Kiberhadviselés – A trendek

– 2018-ban jelentősen megugrott a világban az állami támogatású kibertámadások száma.

– A legnagyobb visszhangot kiváltott akciók Oroszországhoz köthetők, de Kína a legaktívabb a kiberháborúban. Irán egyre jelentősebb tényező, de Észak-Korea is okoz kellemetlen perceket. A legkevesebbet az amerikai hekkerekről tudjuk, pedig valószínűleg ők a legveszélyesebbek.

– A kémkedés a leggyakoribb kibertámadási forma, de a drasztikusabb rombolás se ritka, és egyre gyakoribbak a konkrét fizikai következménnyel járó szabotázsakciók is.

– Minden aktív kiberhatalom elit hekkercsapatokat tart fenn, amelyek az anyaország külpolitikai érdekei szerint végzik a kibertámadásokat.

– Valódi következmény, nyilvános válaszlépés csak a legritkább esetben történik, ami világszerte még vonzóbbá teszi a kiberhadviselést.

– Az elmúlt 15 év adatai és a legfontosabb támadások alapján mutatjuk be a kiber-világháború legfontosabb szereplőit és trendjeit.

A kiberműveleti adatbázist https://www.cfr.org/interactive/cyber-operations a Council on Foreign Relations (CFR) nevű amerikai külpolitikai think tank működteti a digitális és kiberpolitikai programja keretében. Ez 2005 óta gyűjti azokat a nyilvánosságra került kibertámadásokat, amelyek mögött vélhetően valamelyik állam állt. Ehhez különféle nyilvános forrásokból (biztonsági cégek kutatásaiból, kormányzati és médiajelentésekből) összesíti és köti össze az elérhető információkat. Az értelmezéshez azonban nem árt tisztázni néhány dolgot.

– Defacement (elcsúfítás): a legprimitívebb támadási forma, amikor a támadó megváltoztatja egy oldal megjelenését, általában azért, hogy így fejezze ki a (politikai) véleményét.

– Doxing: az áldozatról megszerzett személyes adatok, érzékeny információk nyilvánosságra hozása lejáratás, megszégyenítés vagy zaklatás céljából.

– DDoS (elosztott túlterheléses támadás): a támadók több gépről egyszerre rengeteg kéréssel árasztanak el egy oldalt, amivel úgy megdolgoztatják a szervert, hogy megroppan a kezelhetetlen méretű forgalomtól és elérhetetlenné válik.

– Adatmegsemmisítés: ennek a támadási formának a célja a puszta rombolás, például hogy a támadó anyagi kárt okozzon az áldozatnak vagy értékes adatok törlésével hátráltassa.

– Kémkedés: a támadó titokban jut be a célpont hálózatára, hogy onnan bizalmas információt (például üzleti vagy politikai titkokat) lopjon. Együtt járhat szivárogtatással mint dezinformációs támadással.

– Szabotázs: az áldozat működésének megzavarása, például a kritikus infrastruktúra megbénítása vagy egy gyár működésének ellehetetlenítése.

F: https://index.hu/techtud/2019/06/06/kiberhaboru_kiberbiztonsag_kibertamadas_vilaghaboru_hekkerek_kemkedes_szabotazs 2019. jún. 6.

A fejvadászat: mélyebbre ásás és értékelés

A fejvadászat azonban a módszertanában is megmaradt alapvetően konzultatív tevékenységnek. Hatással volt rá a digitalizáció, mert például akármilyen jól hárítja a főnöke megkeresését a titkárnője, a LinkedInen el tudom érni bármelyik szóba jöhető jelöltet. De a digitalizáció toborzásban használható előnyei itt nem igazán működnek. Magyarországon túl kicsi lett a vezetői piac. Ez azt is jelenti, hogy a digitális lábnyom keresésére hagyatkozásnál és analizálásnál eredményesebb, ha tudom a jelöltről, hogy reggelente ő is a Dérynében ül. A fejvadászat ráadásul főként a mélyebbre ásásról szól, és akkor már a különböző vezetői értékelés (assessment) során elemezzük az agilitást, a vezetői készségeket. Ez sokféle munkafolyamatot és azok összerendezését jelenti, emiatt a mesterséges intelligencia nehezebben tud kiváltani engem, mint egy toborzási szakembert. F: https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/arthur-hunt-gombas-eva-munkaeropiac-allaspiac-fejvadasz-alfahim.683526.html 2019. máj. 6.

ELTE Médiás siker: adatújságírós cikkünk a világ 10 legjobbja között

A GIJN (globális tényfeltáró újságírói hálózat) minden héten kiválogatja a világ összes adatvizualizációs, adatújságírós projektje közül a legjobb 10-et, és ezen a héten a legértékesebbek közé választották Bajtai Dorka mesterszakos hallgatónk és Bátorfy Attila, az ELTE Médián adatújságírást oktató, Átlátszó-újságíró közös projektjét.

Az ELTE Média adatújságírás kurzusán készült közös munkában Bajtai Dorka és Bátorfy Attila azt vizsgálták, hogy miként változott az évek során a 100 leggazdagabb magyar rangsora és vagyona.

Az Átlátszón megjelent cikket és az adatokat, azaz a világ legprominensebb oknyomozó szervezete által is nagyra értékelt munkát itt https://atlatszo.hu/2019/05/22/hogyan-valtozott-az-evek-soran-a-100-leggazdagabb-magyar-rangsora-es-vagyona/ találja. F: http://media.elte.hu/blog/2019/05/31/elte-medias-siker-adatujsagiros-cikkunk-a-vilag-10-legjobbja-kozott 2019. máj. 31.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Örökre titkossá tett kormányzat – unokáink sem fogják tudni

Ahogy arról korábban beszámoltunk, annak ellenére, hogy erre törvény kötelezte a kormányt, 2010 és 2018 között nem készült hangfelvétel a kormányülésekről, ezért 2018. december 4-én közérdekű adattal visszaélés vétségének elkövetése miatt feljelentést tettünk, amelyet az ügyészség, téves indoklással, 2018. december 10-én elutasított. Mivel a jogállami normák semmibe vétele az, ha a törvény parancsa ellenére 2010 óta nem készült hangfelvétel a kormányülésekről, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) 2019. február 6-án panaszt nyújtott be a Központi Nyomozó Főügyészséghez. A Legfőbb Ügyészség elutasította panaszunkat, így még csak nyomozás sem indult a kormányülések dokumentációjának törvényellenes megtagadása miatt. – F: http://ekint.org/az-allam-atlathatosaga-informacioszabadsag/2019-06-13/vissza-a-18-szazadba-orokre-titkossa-tett-kormanyzat-unokaink-sem-fogjak-tudni 2019. jún. 13.

A kormány olyat rejtett a salátatörvénybe, ami alapján fizetősek lesznek a cégadatok

Az üzleti transzparencia kevés magyarországi biztosítékainak egyike, hogy az országban működő gazdasági társaságok adatainak viszonylag széles körét lehet korlátlanul megismerni. Így bárki tájékozódhat üzleti partnereinek viszonyairól, megtudhatja, kik az adott cég ügyvezetői, tulajdonosai, milyen alaptőkével és mikor alapították a céget, és a többi, mindezt néhány nyilvános online felületen (cégközlöny http://www.cegkozlony.hu/, e-cégjegyzék https://www.e-cegjegyzek.hu/, e-beszámoló https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap).

Ez nem csak az üzletembereknek segítség, hanem a fogyasztóknak és az adatokat ellenőrizni kívánó, összefüggések után kutató újságíróknak is. Ezért a politikával összefonódott, vagy bármi más miatt problémás üzleti körök régóta morgolódtak a nagy átláthatóságot biztosító rendszer miatt. Bár a könnyen megszerezhető adatok eddig is korlátozottak voltak – többféle dokumentum megtekintéséhez eddig is be kellett menni a cégbíróságra, és többféle szervezet, például az ügyvédi irodák és az egyházak teljes mértékben mentesülnek az elvárások alól -, de több nyugati országgal összehasonlítva Magyarországon az üzleti átláthatóság viszonylag erős.

A kormány most változtatna ezen. A kedd este benyújtott költségvetési salátatörvény (hivatalos nevén “Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról”, itt lehet olvasni pdf-ben: https://www.parlament.hu/irom41/06361/06361.pdf) a hagyományoknak megfelelően rengeteg kérdés szabályozását önti össze egy vályúba, és mint korábban, most is megbújik köztük néhány erős változtatás.

F: https://g7.hu/kozelet/20190605/a-kormany-olyat-rejtett-a-salatatorvenybe-ami-alapjan-fizetosek-lesznek-a-cegadatok/ 2019. jún. 6.

Intézményre bontva is nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait!

Majdnem két évig tartott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert a Kúria mai döntése értelmében át kell adnia a kórházi fertőzések adatait a TASZ-nak.

Magyarországon – nyugat-európai és más fejlett országokkal ellentétben – ma nem lehet megismerni, hogy az egyes kórházakban hányan fertőződnek és halnak meg kórházi fertőzésben. A titkolózó gyakorlatot megelégeltük és közérdekűadat-igénylésben kértük ki a számokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint azonban az adatok nem tartoznak a nyilvánosságra, így majdnem két évig tartó pereskedés vette kezdetét, ami a mai napon zárult le a Kúria döntésével, közli a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). F: http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/intezmenyre_bontva_is_nyilvanossagra_kell_hozni_a_korhazi_fertozesek_adatait 2015. jún. 5.

Dugdossák, de ott van

Az ÁKK honlapján nehezen, de meg lehet találni azt a táblázatot http://akk.hu/uploads/qwyZXln6.xls, amely tartalmazza a letelepedési kötvények adatait is. Ebből kiderül, hogy az idén és a következő években mekkora állomány jár le, a tavaly lejárt állományt azonban már nem tartalmazza az adatsor. A kötvények lejártakor az állam a közvetítő cégeknek fizeti ki a névértéket – ezek diszkont kötvények, vagyis a futamidő elején a névértéknél alacsonyabb áron vásárolhatják meg a befektetők. A közvetítő cégek adják végül vissza a lejárt kötvények árát a vásárlóknak. F: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/letelepedesi-allamkotveny-fizetes-offshore.684993.html.684993.html 2019. máj. 28.