OKNYOMOZÁS

Oknyomozás és Oknyomozó a MIBE-klubban (febr. 21.)

Pethő András (alapító-szerkesztő, Direkt36) oknyomozó újságíró volt a MIBE-klub vendége. A téma Oknyomozás és adatfeldolgozás volt. Részletes beszámoló »

Oknyomozó újságírói fogások a gyakorlatban – Hogy jön ide a futás és a biciklizés?

Tavaly májusban közöltük az első nagyobb cikkünket arról, miként jutnak rejtett módon közpénzhez Orbán Viktor apjának és testvéreinek vállalkozásai. A cikk egy több hónapos nyomozás eredménye volt, amelynek során iratokat gyűjtöttünk, bizalmas forrásokat kutattunk fel, és még kamionokat is követtünk. Itt van a projekt öt legérdekesebb epizódja a két szerzőtől, Pethő Andrástól és Zöldi Blankától

F: direkt36, 2018. febr. 25.

Amikor az újságírók kocsmát vettek, hogy leleplezzék a korrupt ellenőröket

Pontosan 40 éve, 1978 januárjában kezdte el a Chicago Sun-Times azt a 25 részes cikksorozatát, amelyben a lap újságírói korrupt városi ellenőröket buktattak le úgy, hogy megvásároltak egy lelakott, rossz hírű kocsmát, és hónapokig üzemeltették inkognitóban. Kiderült, hogy az ellenőrök kenőpénz fejében a legnyilvánvalóbb törvényszegéseket is elnézték. A sztori két ok miatt érdekes: egyrészt rávilágít, hogy 40 évvel ezelőtt hónapokig dolgozhattak egy anyagon az újságírók (ráadásul még akkoriban is ritkaságszámba ment, hogy mennyire kreatív módon), másrészt viszont felvetette annak kérdését, hogy a titokban végzett újságírás mennyire etikus.

F: kreativ.hu, 2018. febr. 07.

HÍREK

Megújult tartalom a MIBE honlapján

A www.mibeinfo.hu portál jobb oldalán új tartalmak:

– Mary Ellen Bates blogja http://www.librarianoffortune.com/

– Jinfo Nedsletter https://web.jinfo.com/go/newsletter/

– Information Advisors’ – Guide to Internet Research http://www.informationadvisor.com/

– Jinfo https://www.jinfo.com/

Nyílt adatok – közadatok újrahasznosítása

Hatalmas adatvagyont gazdagítanak folyvást az állami szervezetek, élet szinte minden területéről – ahogyan a nagy szolgáltató vállalatok is. Az utóbbiakat azonban költségvetésük rászorítja a minél gyorsabb és teljesebb hasznosításra. Az állami szervezetek adatai akkor válnak nemzeti kinccsé, ha nyílttá tesszük őket (az adatvédelmi rendelkezések betartásával).

A nyilvános adatvagyont (public open data) adatkataszterekben tartják nyilván; Magyarországon pl. (2010-es frissítéssel); az EU szintjén naprakészen: Európai közadat portál

A térítésmentesen elérhető és optimális esetben (kvázi) real time adatok aztán számos innovációt tesznek lehetővé magánvállalkozások számára is. Így sok EU-s országban a piaci kistermelők pultjain elérhető qr-kód alapján visszakereshetők a termelő és a termelés adatai. Magyar példa pedig a meteorológiai előrejelzést kínáló Időkép szolgáltatás, mely szintén állami közadatokra épül.

F: KIT Hírlevél 2018. febr. 28.

Ismerjük meg saját korlátainkat a megismerésben – a hamis hírek ellenében

A valóságnak csak egy meghatározott szeletére alkalmazhatók érvényesen Descartes és Newton kategóriái, Heisenberg óta pedig tudjuk, hogy elméleti határa van bizonyos fizikai mennyiségek egyidejű, teljes pontosságot elérő megismerhetőségének.  További, általános érvényű megállapítás: a megfigyelő is benne van a megfigyelés folyamatában, ami befolyásolja is azt, hogy mit tudhatunk meg. Nem véletlenül beszélhetünk tudományos forradalomról, az igazság szokásos objektív kritériumai pedig kiegészíthetők azzal, hogy az a tudományos elmélet kerekedik felül, amelyik plauzibilis magyarázatra képes. Mai tapasztalatunkkal belátható, hogy az igazságra való törekvés folyamatában a korrespondencia problémája mellett – vagyis hogy ismereteink mennyiben feleltethetők meg a tárgyi valóságnak – jelentőséghez jut az értékek összerendeződését lehetővé tevő koherencia, mint ismereteink gyújtópontja.

A társas kapcsolatok tárgyi valósága mellett legalább olyan fontos az érintetteknek az e viszonyokról szerzett tudása, az tehát, hogy e viszonyok miként tükröződnek a társadalmi szereplők tudatában. Az adott helyzet tudatosulása lényeglátással jár együtt, a lényeg kiemelése következtében pedig jelentőséghez jut a tárgyi világban megfigyelhető rendszerszerű működési mód, közelebbről egy rendszer és környezetének kapcsolata. E kapcsolat felfogása a környezetével dinamikus egyensúlyban lévő, az energiacserét tekintve nyitott, a feldolgozott információt tekintve azonban zárt rendszer önreflexiós, sőt, önszabályozó képességét feltételezi.

F: Mérleg, 2018. febr. 14.

Ha befolyásolás, akkor nem elég a puszta információszolgáltatás

Timothy Shyder, történész, Yale Egyetem: – Az volt a mese, hogy ha információt szolgáltatunk, ha eléggé tájékozottá válik a társadalom, akkor a jó dolgok automatikusan megtörténnek. Ez az összerendeződés-elmélet azonban sajnos téves. Az angolszász politikai újságírásnak ez a hagyománya épp az utóbbi években kapott hatalmas sallert a Brexittel és Trump megválasztásával. A CNN például elmulasztotta az állásfoglalást, és óraszám kínált megnyilatkozási felületet Trumpnak. Valójában ott csináltak belőle republikánus jelöltet és tették meg az Egyesült Államok elnökévé. Ha elfogadjuk, hogy van valamiféle felelősségünk, akkor javaslatokat is kell tennünk. Miközben mindenki más kerülte az iránymutatást, a jobboldal gyarmatosította a normalitást. Végtére is, már kezd úgy tűnni, mintha a normalitás maga jobboldali természetű dolog volna. Az emberek hozzászoktak ehhez a kisajátításhoz, ami megkönnyítette, hogy azt gondolhassák, jót tesznek azzal, ha nem tesznek semmit. Én ezt igyekszem megtörni.

F: HVG (regisztrációval) 2018. febr. 8.

Hogyan támogathatja a közkönyvtár a vállalkozásokat?

Közkönyvtárak számára lehet érdekes a kisvállalkozások támogatását szolgáló könyvtári tevékenységek táblázata, melyet egy amerikai felmérés alapján állítottak össze. A táblázat a LIBRI c. folyóirat (4/2017) számában található, és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár szívesen szolgáltja.

F: Könyvtárosok Dolgozószobája, 2018. febr. 27.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Csak korlátozott betekintést enged a kormány a közpénzekkel való gazdálkodásba

A kormány titkolná a politikailag kényes kiadásokat, és a hiánymutatót is szépíti. Magyarország nem teljesíti a költségvetési átláthatóság minimumkritériumait – állapította meg az USA külügyminisztériumának a közpénzügyi átláthatóságról szóló jelentése. Az indoklás egyebek mellett a költségvetésen kívüli tételeket említi: a letelepedésikötvény-bizniszt és a Magyar Nemzeti Bank alapítványait. Ezekről valóban egyetlen szó sincs a költségvetési törvényben.

Jól lepontozta Magyarországot az International Budget Partnership (IBP) is, amely 149 célzott kérdés alapján az elérhető 100 pontból csupán 46-ot adott a központi költségvetés átláthatóságára.

F: HVG (regisztrációval) 2018. febr. 7.

ADATVÉDELEM

Titkos garázdálkodás: gyanús szorgalommal gyűjt be mindenkiről adatokat az állam

Az e-ügyintézés adatai mellett ügyvédi titkok is bekerülhetnek a január óta működő kormányzati adattrezorba. – Pont úgy néz ki, mint amilyen tartókban hordozzák a katasztrófafilmekben a gonoszok a vegyi fegyvereket: az A4-es méretnél valamivel kisebb, fekete műanyag dobozokban gyűlnek már az állami adattrezorba szánt adatok. Ez év elejétől minden olyan elektronikus adat ide kerül, ami az államigazgatási eljárások, önkormányzati ügyintézés, pereskedések vagy bármilyen közszolgáltatás igénybevétele során keletkezik (lásd ábránkat). A gigantikus mennyiségű információról készült digitális másolatokat az állami informatikai óriás, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) gyűjti össze és tárolja katasztrófabiztos adatbankban. Ezek után jöhet természeti csapás, tűzvész vagy háború, minden adat rekonstruálható lesz.

“Alaptörvény-ellenes, nem rendelkezik olyan világos céllal, ami az adatbiztonságot a hatályos szabályozásnál jobban szolgálná, teljes mértékben nélkülözi a jogállami garanciákat, láthatóan átgondolatlan és elavult technikákban gondolkozik” – fogalmazta meg aggályait Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke tavaly novemberben, aki szerint komoly adatvédelmi aggályokat is felvet, hogy az adatok közé például ügyvédi titkok is bekerülnek.

F: HVG, 2018. febr. 22.