Hírek

Oknyomozás-workshop

Február 1-jén lesz a MIBE és a Direkt36 közös workshopja. ELTE Egyetemi Könyvtár, Budapest, Ferenciek tere 6. 09:00-15.15. Előadók:  Pethő András és Zöldi Blanka. A MIBE rendezvényein a térítéses információt nyújtó szakemberek és a téma iránt érdeklődők megismerhetik a rokon területek tevékenységét, módszereit, lehetőségeit, és szakértőikkel kapcsolatba kerülve együtt is működhetnek velük. A résztvevők száma korlátozott. Részvételi szándékodat január 25-ig jelezd itt: http://bit.ly/oknyomozas-2019. Hasznos olvasnivalók a témában: https://www.facebook.com/events/2202422936486408/?active_tab=discussion

Egyszerűsíts, egyszerűsíts, egyszerűsíts!

Az információs tanácsadót azért bízzék meg, hogy választ találjon egy bizonyos kérdésre, megkönnyítse, leegyszerűsítse a döntéshozatalt ezáltal. Minél magasabb szinten álló döntéshozó kéri a segítséget, annál kevesebb az ideje a terjengősebb válaszokat kibogarászni. Ezért a lehető leginkább desztillált választ szeretné megkapni. Mary Elen Bates 4 pontot javasol a témában:
– desztillálj, desztillálj, desztillálj
– tartsad röviden a választ, mely a kérdésre és csak a kérdésre válaszol
– hagyjál nagy üres teret
– a pontokba szedés a barátunk.
F: https://www.batesinfo.com/reluctant-entrepreneur/simplify-simplify-simplify/ 2019. jan. 2.

Finkelstein – jól meglátta a mintákat; és azt is tudta, mit keressen

Finkelstein, aki eredetileg programozóként dolgozott a pénzügyi szektorban, közvélemény-kutatóként a lakosság életkora, lakhelye, kedvenc induló jelöltje, politikai hozzáállása és templomba járási szokásai között keresett összefüggéseket. Tehetsége abban rejlett, hogy felismerte a mintázatokat. Mint például: melyek azok a központi témák, amelyek az embereket leginkább érdeklik? És melyik okoz közülük a leginkább fájdalmat? Finkelstein gyorsan észrevette, hogy ezek a témák gyakran ugyanazok. „Drogok, bűnözés és a bőrszín” – ezek a választópontok, írta 1972-ben Richard Nixonnak egy jegyzetében. Finkelstein célja az volt, hogy a választópolgárokat a végletekig megossza, és egymás ellen hergelje. Az ehhez használt üzemanyag a félelem volt. „Úgy kell tenni, mintha balról jönne a veszély” – tanácsolta Nixonnak, akinek aztán azokról a témákról kellett beszélnie, melyektől a lakosságnak félnie kellett.
F: https://hu.euronews.com/2019/01/23/a-finkelstein-formula 2019. jan. 23.

A hálózatkutatás eredményei… a titkosszolgálatoknál

Mérhető-e a művészi teljesítmény, hogyan állíthatók meg a járványok, felrajzolható-e egy ország korrupciós térképe, milyen folyamatok zajlanak egy sejtben, mekkora az internet átmérője? Mindezekre a kérdésekre választ ad a komplex hálózatkutatás, amely a nagy hálózatok matematikai szabályszerűségeit vizsgálja. A legújabb tudományág úttörőjével, Barabási Albert-Lászlóval beszélgetünk arról, hogy van-e korhatára a sikernek, megjósolható-e, ki kapja a Nobel-díjat, és mennyit lehet spórolni, ha az ember hálózatkutatási alapokon választ iskolát a gyerekének. …
– Érezte már úgy, hogy az Önök kutatási eredményei rossz kezekbe kerültek?
BAL: Például, amikor az emberi mozgásokról szóló eredményeinket hárombetűs intézmények használják… hát nem feltétlenül örülök neki.
– Mármint annak, hogy különféle titkosszolgálati szervek használják őket követésre, megfigyelésre?
BAL: Igen. Már sokszor végiggondoltam, hogy mi a tudós felelőssége. Én úgy látom, hogy a tudományt megállítani nem lehet. Minden tudományos felfedezésnek vannak pozitív, de mindig vannak negatív hatásai is. Az atomenergia nagyon jó nekünk, az atombomba nem annyira. A génsebészet nagyon jó nekünk, de a genetikailag módosított őslények már nem annyira. A tudósnak az a kötelessége, hogy a várható negatív hatásokra felhívja a közönség figyelmét, és megadjuk a lehetőséget a társadalomnak arra, hogy lépjenek, valamilyen módon állítsák meg a visszaélést.
F: http://hrpwr.hu/future/cikk/miert_vegyunk_lottoszelvenyt_eletunk_vegeig 2018. dec. 24.

Kémkedés miatt letartóztatták a Huawei egyik kínai emberét Lengyelországban

A kémelhárítás helyettes főnöke jelentette be, hogy a kínai állampolgár mellett egy lengyelt is őrizetbe vettek. Három hónapot töltenek majd vizsgálati fogságban. Maciej Wasik csak annyit közölt az üggyel kapcsolatban, hogy a Huawei lengyelországi irodáiban házkutatásokat tartanak.

A lengyel szereplőről annyit lehet tudni, hogy az informatikai iparágban számított fontos személyiségnek. Az AFP hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Huawei örökösnőjét, aki az óriás pénzügyi igazgatója, Kanadában vették őrizetbe. Meng Vanzsou asszony ugyan szabadlábon védekezik, mert hatalmas óvadék ellenében kiengedték a börtönből, de 24 órás megfigyelés alatt áll. Az a veszély fenyegeti, hogy kiadják az Egyesült Államoknak. Washington azzal vádolja a Huaweit, hogy megsértette az Irán elleni szankciókat. Arra már nemigen emlékeznek Washingtonban, hogy korábban ők kérték meg a Huaweit, hogy építse ki Afganisztán telekommunikációs hálózatát, miután ott a tálibok átvették a hatalmat. Most az USA azzal gyanúsítja a Huaweit, hogy kémkedést folytat külföldön, olyan chipeket épít be a rendszerbe, melyek információkat továbbítanak Pekingbe is.
F: https://hvg.hu/kkv/20190111_Ez_mar_kozel_van_kemkedes_miatt_letartoztattak_a_Huawei_egyik_kinai_emberet_Lengyelorszagban 2019. jan. 11.

Ha adatvizualizációval szeretnél foglalkozni, ezekből a könyvekből érdemes párat elolvasnod

A statisztikától a történeti összefoglalásokon keresztül a gyakorlati kézikönyvekig bezárólag bemutatunk két tucat könyvet. Ezt a gyűjtést már régóta meg kellett volna írnom, de mindig ott volt bennem, hogy aki adatvizualizációval foglalkozik, az úgy is tudhat angolul és biztosan utánanézett néhány “Best Books on Data Visualization”-szerű cikknek, blogposztnak. Mivel ez a cikk most elkészült, a továbbiakban az olvasóra bízom annak elképzelését, hogy milyen tapasztalatok vezettek a megírásához. Az alábbi ismeretterjesztés egy szubjektív lista lesz azokból a kézikönyvekből és történeti művekből, amelyekből a legtöbbet tanultam, vagy amelyeket a leghasznosabbnak gondolok. Biztosan lehet ezek nélkül is kiváló adatvizualizációkat készíteni, én viszont biztosan tudom, hogy ezek nélkül rosszabbakat készítettem korábban, ha nem egyenesen borzalmasakat.
F: https://adatujsagiras.atlatszo.hu/2019/01/03/ha-adatvizualizacioval-szeretnel-foglalkozni-ezekbol-a-konyvekbol-erdemes-parat-elolvasnod 2019. jan. 3.

Megmutatta a munkát, amit kevesen ismernek – Günter Wallraff nyomában, Csehországban

Egy cseh újságíró hat hónapig végzett fizikai munkát, az ebből forgatott megrázó dokumentumfilm most magyar felirattal, egészében elérhető.
Saša Uhlová újságíró hat hónapig dolgozott a legrosszabbul fizetett állásokban, hogy megmutassa, milyen munkakörülmények között foglalkoztatnak embereket. Olyan helyeken volt, ahol a munkáltató megszegi a munka törvénykönyvét. Melózott kórházi mosodában, csirkefeldolgozóban, szemétfeldolgozó üzemben. Ebből forgatott megrázó dokumentumfilmet Apolena Rychlíková.
A film nagy erővel mutatja be azoknak az életét, akik idejük meghatározó részét a munkában töltik, munkásszállón laknak, dönteniük kell, hogy tömegközlekedésre vagy ételre költsenek, gyermekeiket szinte alig látják. A művet a szakma is elismerte: 2017-ben elnyerte a Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál díját és a közönségdíját. Ám ennél az alkotói szándék szerint is fontosabb, hogy A munka korlátai című film társadalmi üggyé tette az elfeledettek munkakörülményeit Csehországban.
F: https://24.hu/kozelet/2018/12/03/munkakorulmenyek-fes-a-munka-korlatai/ 2018. dec. 03.

ADATNYILVÁNOSSÁG

A közmédia nem érzi kötelességének, hogy válaszoljon a kérdésekre

Telefonon azt mondják, csak írásban lehet kérdezni, írásban pedig nem jön semmire sem válasz. A közmédia szabályzata tiltja, hogy olyan közleményt hozzon le, amely sérti a jó hírét és üzleti érdekeit
Szakmai körökben szinte közhely, hogy a NER közmédiája, az MTVA sajtóosztálya nem válaszol a szervezeti működését érintő újságírói kérdésekre, pedig kötelessége lenne. Vagy ha igen, akkor azt arrogánsan teszi, valódi információértékkel pedig nem bír.
Szalay Dániel, a 24.hu korábbi média rovatvezetője azt mondta a Kreatívnak, hogy idén májusig, amikor még Kobza Miklós volt a sajtófőnök, néha még sikerült választ kicsikarnia tőlük a kérdéseire, ami talán annak is köszönhető, hogy régóta személyesen ismerték egymást Kobzával. Azóta viszont semmilyen válasz nem érkezett a sajómegkereséseire. „Telefonon azt mondják, csak írásban lehet kérdezni, írásban pedig nem jön semmire sem válasz” – mondta Szalay a Kreatívnak. Hozzátette, hogy Vaszily Miklós vezérigazgató távozását megelőzően néha személyesen Vaszily válaszolt neki. De Szalay azt is hozzátette, hogy Kobzáék alatt sem kapott minden kérdésére választ, és ekkor is jellemző volt egy erős arrogancia az MTVA sajtóosztályára. (Szalay egyik alkalommal kénytelen is volt az adatvédelmi hatósághoz fordulni, amikor például az MTVA nem adta ki az UEFA-szerződést, annak ellenére, hogy az közérdekű adatnak minősül.)
F: http://kreativ.hu/cikk/a_kozmedia_nem_erzi_kotelessegenek__hogy_valaszoljon_a_kerdesekre 2018. dec. 17.

Nyilvános, de a használhatóság határán – Több ezren haltak meg 2017-ben kórházi fertőzésekben

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vette észre nemrég, hogy a kormány  közzétette az ÁNTSZ honlapján a féltve őrzött 2017-es kórházi fertőzések adatait, ami persze a lehető legnagyobb titokban történt, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül. A TASZ szerint a kormány folyamatosan trükközik az adatok nyilvánosságra hozásával, ami most sem volt másképp: ugyan már az is nagy szó, hogy végre nyilvánosságra hozták a tavalyi kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatokat, annak ellenére érthetetlen a jelentés a laikusok számára, hogy a tisztifőorvos azt ígérte, törekszenek a közérthetőségre.
„Aki arra keresi a választ, hogy 2017-ben hányan fertőződtek és haltak meg a fertőzések miatt, nem fogja könnyen megtalálni a vonatkozó adatokat. Nem vitatjuk, hogy fontos a szakemberek, a szakmai közvélemény tájékoztatása, de ezt el kell választani a közvélemény számára közzétett adatoktól. Ezeknek egyértelműeknek, a laikusok számára is érthetőknek kellene lenniük” – fejtette ki korábban Asbóth Márton, a TASZ munkatársa a jelentéssel kapcsolatban. Mindeközben a TASZ jelenleg is perben áll az EMMI-vel, mert a minisztérium továbbra sem hajlandó a kórházi fertőzések számának kórházankénti bontását kiadni, jelenleg a Kúria döntését várják az ügyben.
„Amíg ilyen ködösítés zajlik, mint amit a jelentés közzététele körül látunk, és amíg olyan érthetetlen a jelentés, mint az idei is, addig különösen aktuális az átlátható egészségügy követelése” – mondta Asbóth.
F: https://merce.hu/2018/12/05/a-tasz-osszegezte-a-2017-es-korhazi-fertozesek-adatait/ 2018. dec. 5.

ADATVÉDELEM

Idén már a Nagy testvér is figyeli, hogy hol üdülnek a magyarok

Az idei évtől kezd élesben működni a turizmus törvény novemberben elfogadott módosítása, amelynek eredményeként napra pontosan nyomon lehet követni az emberek mozgását, ha szálláshely-szolgáltatást vesznek igénybe. Szeptember 1-től jön egy további módosítás is, ami kutakodásban még tágabbra nyitja az ajtót a hatóságok előtt.
F: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nagytestver-turizmus-figyel-adatszolgaltatas-udul-magyar-torveny.677129.html 2019. jan. 19.

A NER-testvér hamarosan mindent lát

Több tízmilliárdból építik ki a Belügyminisztérium központi figyelőrendszerét, amely alkalmas lesz arra, hogy a hatóságok másodpercek alatt kiderítsék egy-egy keresett személyről vagy járműről, hogy éppen benne van-e  valamelyik kamerájának látóterében, illetve merre járt korábban.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bírálatából tudható, hogy a projektben 35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban. A 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené.
A 24.hu által kérdezett szakértők szerint a Szitakötő projekt ennél jóval többe kerülhet, mivel a megfelelő minőségű kamerák beszerzési költsége önmagában megközelítheti a 40 milliárd forintot. Ehhez jön a hardver és a szoftver költsége és majd az üzemeltetés.
Az elmúlt évtizedekben már óriási pénzeket költöttek az önkormányzatoknál térfigyelő hálózatok kiépítésére; a kamerák nagy része valóban elavult, rossz minőségű képeket készít, ráadásul az önkormányzati rendszerek egymással sem kompatibilisek.
F: https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nagy-testver-hamarosan-mindent-lat-116326 2019. jan. 7.

Megmutatjuk, konkrétan mennyit tud Önről a Google

Legendák szólnak arról, hogy a Google mindent tud. Meg tudjuk nézni, hogy pontosan mi is az a „minden”. Sőt, némileg még szabályozni is képesek vagyunk. Jelentkezz a szépségversenyre! 3 millió forintért, 3 fordulóban versenyeznek a Tündérszépek – várjuk a hölgyek jelentkezését!
Kicsit rémítő lesz az elénk táruló adattömeg, meg sok időbe telik majd letölteni, de megéri, mert nem csak láthatjuk, hanem el is menthetjük az egész dossziét, amit a Google szerverei tárolnak rólunk.
Nyilvánvaló, hogy az információtömeghez, amit a Google kezel (s amiből, vagyis a kérve-kéretlen az arcunkba tolt reklámokkal óriásvállalatként megél), ahhoz sok adatot kell gyűjtenie.
F: https://www.beol.hu/digitalia/megmutatjuk-konkretan-mennyit-tud-onrol-a-google-1678672/ 2018. dec. 25.

Nincs itt semmi látnivaló, csak a Facebook még a privát üzeneteid is eladta

A Facebook a felhasználói privát üzeneteibe is hagyott bekukkantani más cégeket, derült ki a New York Times cikkéből. A lap szerint a Facebook üzleti partnereinek olyan szintű hozzáférést engedett saját felhasználóik adataihoz, amit a cég szabályzata tiltott volna. A Facebook korábban tagadta, hogy bármi ilyen történt volna.
A NYT cikke szerint több száz oldalnyi belső Facebook-feljegyzésük van az ügyről, de ezeket nem hozták nyilvánosságra. Annyit viszont elárultak, hogy a Facebook többek közt a Microsoftnak engedélyezte, hogy keresőjük, a Bing lássa minden Facebook-felhasználó barátainak listáját, a Sony és a Netflix pedig egyszerűen elolvashatták a Facebook-felhasználók üzeneteit. Pedig a felhasználók egyikhez sem adták a beleegyezésüket.
Mindennek természetesen az volt a célja, hogy a kiváltságos cégek olyan adatokhoz jussanak, amelyek segítségével hatékonyabban tudtak reklámozni, termékeket eladni a Facebook felhasználóinak. Az érintett cégek a New York Timesnak azt állították, hogy nem éltek vissza a Facebooktól szerzett felhasználói adatokkal, de ennek részleteire nem tértek ki.
Az újabb botrányra a Facebook szokás szerint csak semmitmondó közleményekkel válaszolt, amelyekben azt taglalták, hogy igyekeznek mindent megtenni azért, hogy felhasználóik bízzanak bennük. (Ars Technica)
F: https://444.hu/2018/12/19/nincs-itt-semmi-latnivalo-csak-a-facebook-meg-a-privat-uzeneteid-is-eladta 2018. dec. 19.

Magyar kormányzati oldalakat és szervereket is vírussal fertőztek meg, sok adatot ellophattak

A Group-IB nevű orosz kiberbiztonsági elemzőcég legfrissebb jelentése szerint 30 ország kormányzati oldalairól és szervereiről lophattak adatokat a hackerek, és ebben Magyarország is érintett.
Másfél év leforgása alatt több mint 40 ezer kompromittálódott kormányzati hozzáférést talált a neten egy orosz kibervédelmi cég, a Group-IB – szúrta ki a jelentést a Kiberblog. Az adatok 30 országból származnak, amelyek között Románia, Bulgária, Lengyelország, Svájc vagy épp Olaszország mellett a magyar kormányzati szervek és kormányzati oldalak is érintettek.
A beszámoló szerint a hackerek olyan malware/spyware vírusokkal dolgoztak (AZORult, Pony, Qbot), amelyek közvetlenül a számítógépekről szerzik meg a szükséges információt – ebben az esetben a bejelentkezési adatokat. A vírusok figyelik, hogy a megfertőzött eszközön mikor jelentkezik be a felhasználó, és automatikusan rögzíti a billentyűk leütését, a kitöltött bejelentkezési formokat. Emellett fontos fájlokat tudnak ellopni a gépről, de a “klasszikus” módszerrel, a munkamenet átirányításával is operálnak. Ilyenkor a felhasználót egy, az általa felkeresni kívánt oldalhoz nagyon hasonló oldalra irnyítja át a vírus, így szerezve meg a bejelentkezési adatokat.
F: https://hvg.hu/tudomany/20181213_group_ib_hacker_kibertamadas_magyar_kormanyzati_oldalak_szerverek_malware_spyware 2018. dec. 13.