MIBE-konferencia: 2018. jún. 6. Mesterséges intelligencia az információkeresésben és –feldolgozásban
Néhány napon belül véglegessé válik a MIBE 2018. évi konferenciának programja. Az előadók – többek között a Budapest AI, ELTE, Precognox Kft, a SpeechTex Kft, Talk-a-bot – részéről szólnak azokról a lehetőségekről, amelyek az információkereső szakember számára eszközt és / vagy al- és fővállalkozói kapcsolatot jelenthetnek. A rendezvény támogatói: T Systems, Infodok Kft, KIT Hírlevél.
Beszédfelismerés – mi, hogyan és kinek éri meg?
A 2018. évi MIBE-konferencia előadója lesz többek között Fegyó Tibor (SpeechTex Kft.), akinek korábbi, alább linkelt előadása bepillantást enged a mesterséges intelligencia magyar élőszöveg-felismerésének lehetőségeibe. Az információkereső szakember számára lehetőség, hogy az alkalmazás nagyban megkönnyíti jelentősebb mennyiségű – pl. interjú- – írott szöveges rögzítését és feldolgozását. A linkelt előadás főként technikai oldalról közelít. A konferenciaelőadásban lesz szó arról is, hogy a szolgáltatás kinek, milyen célra, milyen konstrukcióban lehet jól használható eszköz. (MG)
F: Docplayer
Alelnököt és titkárt keres a MIBE
Habók Lilla és Kazinczy Barbara lemondásával megüresedett a két pozíció. A két feladatkörök részletezése a MIBE alapszabályában olvasható: /alapszabaly/ . A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület természetesen téríti. További információ: 30 239-2293.
Információszerzés workshop és támogatási megállapodás a Direkt36-tal
A MIBE rendezvényein részt velők a közelmúltban találkozhattak a Direkt36 oknyomozóival, Vorák Anitával a 2017. évi konferencián, és Pethő Andrással a MIBE-klubban (2018. febr. 21.). Mindkét alkalommal kiderült, hogy az oknyomozó újságírók több olyan technikával rendelkeznek, amelyek érdekesek a térítéses információkeresésben érdekelt szakemberek számára. A felek közötti megállapodás értelmében
– MIBE 2018-ban 30.000 Ft-tal támogatja a Direkt36-ot (vö.: https://www.direkt36.hu/tamogass-minket/), melynek keretében a kapott támogatói hírlevelekben található információt a MIBE-hírlevél a tagság számára továbbadja
– a Direkt36 2018 őszén workshopot ad a MIBE számára, ahol részletesen, gyakorlatközpontúan számolnak be szakmai fogásaikról.
Hogyan tedd magadat nélkülözhetetlenné?
Ahhoz, hogy valaki nélkülözhetetlen legyen, mindig különböznie kell – nyitott Mary Elen Bates ápr. 21-i előadásán egy Coco Chanel-idézettel. Kezdetnek írd le – javasolja –, hogy mit becsülsz saját teljesítményedben a leginkább. Majd vesd azt valóságellenőrzés alá, azaz: ezekből mit kívánnak, értékelnek és fizetnek meg ügyfeleid. [József Attila ismeretében mondhatta volna: hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat J ] A kép pontosítása érdekében gondold át, melyek ügyfeleid kimondott illetve feltételezett, nem kimondott igényei. Ezekhez úgy nőjél fel, hogy nem áradat mérsékeled, hanem szolgáltatásodat teszed értékesebbé, illetve megkeresve a kaliberednek megfelelő ügyfeleket.
A Johari-ablakot tekintve tárd fel vakfoltjaidat; kitapintva, hogy mely pontokon kell hitelességedet megbízhatóvá tenned, a várható feladatokból és nem a múlt tapasztalataiból (volt kollégák, kapcsolatok stb.) kiindulva – hacsak nem azok visznek közelebb megcélzott ügyfeleidhez. A fejlesztés ügyében legjobb ügyfeleiddel beszélj.
Tervezd meg következő három interjúdat – melyek nem az értékesítést, hanem a tájékozódást fogják célozni, hiszen még azt sem tudod, mit kellene eladnod nekik. Legyen élő, spontán párbeszéd; melynek 75%-ában hallgatsz, tanácsadóként (nem magoldás-értékesítőként) a piaci réseket kutatva. Figyelj arra, hogy az illető mely igényt nem fogalmazta még meg. Nem irányítva, hanem terelgetve a beszélgetést hagyd, hogy kifejtse: miért és hogyan dönt(ött) az egyes helyzetekben. Kérheted, hogy az elhangzottakat fejtse ki részletesebben. Óvakodj a korábbi tapasztalaton alapuló megerősítő elfogultságtól. Találd meg fájdalompontjait, (a SWOT-elemzésre gondolva) a W-ket és a T-ket. Találd meg még el nem ért céljai, az O-kat. Kérdezd meg: mennyit érne neki, ha sikerülne elérnie ezeket?
Néhány nyitó kérdés: Mi aggaszt manapság leginkább? Mi lepte meg leginkább az iparágat ebben az évben? Mi a legnagyobb célod ez évben? Mi a legnagyobb akadály a cél eléréséhez?
Meglévő ügyfél esetében: Hogyan írnál le engem egy kollégádnak? Azért vesszük igénybe [az én nevem] szolgáltatásait, mert…
Felkészülésként írj le 2 nyitott végű (kifejtendő) kérdést.
Ne feledd, hogy céljaid: a világot a partner szemével látni, kipuhatolni fizetési hallandóságának tárgyát és mértékét, és hogy te legyél az, akitől okkal várhatja céljai teljesülését. Tudd meg, melyek ügyfeled igényei, mit értékel, miért hajlandó fizetni. (ref.: MG)
F: Batesinfo, 2018. ápr. 16.
Miért kell nagyobb összeget kérni munkádért, mint amekkorának saját értékedet gondolod?
Az egyik legnagyobb kihívás a szabadúszók, vállalkozók, független tanácsadók számára, hogy mennyire becsüljék fel saját szolgáltatásuk értékét. Mi lesz, ha alacsonyabb értékűnek gondolnak? Vagy hogy munka nélkül maradok? Íme, néhány szempont:
- Rossz üzenete van az alulárazásnak. – A megrendelő számára azt jelentheti, hogy a kínált szolgáltatásod gyenge, vagy bizonytalan minőségű.
- Legyen hálózatod megbízható kollégákból. – Ha alacsony áron dolgozol, és ez ki is derül számodra – praktikusan, hogy mások ugyanazért a teljesítésért többet kapnak -, akkor csalódás lehet belőle. Ezért érdemes kiismerni a hozzád hasonló szolgáltatók árait.
- Nem gondolhatod, hogy kényelmes az utad; munkára fel! – Az egyszer megállapodott árat emelni szolgáltatóként nem egyszerű, de az esetenkénti 10% eredményes lehet.
- Lassan felméred a piaci viszonyokat. – Előfordulhat, hogy egy ügyfélnek pl. hagyományból jóval ár alatt szolgáltatsz, de jellemzően a vállalási árral (és szolgáltatási szinttel) lassan felfele lépkedve kitapogathatód vevőid rugalmasságának korlátját. Ilyenkor dönthetsz az ár óvatos csökkentéséről vagy befagyasztásáról addig, amíg nem találsz más, teljesítményedet jobban elismerő bevételforrást.
Szolgáltatási árad meghatározása az egyik legstresszesebb szakmai döntés. Közvetlenül befolyásolja, milyen képet alakítasz ki megrendelődben, illetve hogy milyen életminőséget alapozol meg magadnak. Ráadásul alapvetően befolyásolja szakmai énképünket: Mi adja szolgáltatásaim specialitását? Tényleg megéri szolgáltatásom azt az összeget?
F: hbr, 2017. okt. 16.
Videóblog a szabadalmi információról
A német Datenbank Informationsdienst információszolgáltató szervezet videóblogot indított, amelyen sorra veszi a szabadalmi információ különböző megközelítéseit. A 3. résznél tartó, most közzétett sorozatot további epizódok követik.
F: Youtube, 2018. ápr. 23.
Hogyan épülhet be a könyvtár az üzleti vállalkozásba?
A szerző közkönyvtárosoknak szóló könyve (Embedded business librarianship for the public librarian, ALA Editions, 2016.) keresztmetszetét adja a cikkben. Az üzleti vállalkozásokat segítő, beépített könyvtáros jóval többet nyújt annál, mint hogy pusztán propagálja a könyvtár szolgáltatásait. Szinte részévé válik az üzleti közösségnek: részt vesz különböző megbeszéléseken, bizottságok munkájában abból a célból, hogy megismerje és megértse az általa kiszolgált közösség tevékenységét.
A beépített üzleti könyvtárosi munka, bármilyen furcsán hangzik is, fontos feladata a közkönyvtáraknak. Az USA-ban több millió kisvállalkozás működik; 2012-ben a használók 36%-a vette igénybe a könyvtárat álláskeresés során, és egy felmérés szerint a 16 évesnél idősebbek 52%-a tartja fontosnak, hogy a könyvtárak törődjenek a helyi vállalkozásokkal és vállalkozókkal. Az üzleti közösség tehát igényli a könyvtári szolgáltatásokat (lehetnek üzleti szemináriumok a könyvtárban, a nekik szánt programokat népszerűsítheti a közösségi média, forrásokat és technológiai lehetőségeket kínálnak). Ezek népszerűsítésén túl energiát kell fordítani arra, hogy értelmes kapcsolatrendszer épüljön ki és működjön a könyvtár és az üzleti vállalkozások között, sőt e kapcsolatrendszernek be kell kerülnie a közkönyvtár legfontosabb funkciói közé. A könyvtár és az üzleti vállalkozások mint használók egymást kölcsönösen támogatják, egymásért lobbiznak. (Hogyan épülhet be a könyvtár az üzleti vállalkozásba?, ref.: Hegyközi I.)
F: Humanus, Könyvtári Figyelő 2017/4
ADATNYILVÁNOSSÁG
Adatgyűjtéseket listázó magyar startup nyert egy New York-i versenyen
Egy magyar startup, a Revealu nyerte a Global Legal Hackathlon New York-i döntőjét – írja a Portfolio.hu.
Több mint 300 induló közül 14 csapat jutott be a jog és a technológia együttműködéséről szóló startup-verseny döntőjébe, a résztvevőknek olyan megoldásokat kellett készíteni, amelyek a jogi szektort forradalmasítják. Mivel egyes országok jogrendszere néhol jelentősen eltér, különösen nehéz volt a startupoknak egy olyan megoldást fejlesztenie, amely nemzetközileg is működik – olvasható a Portfolión.
A Revealu fejlesztése abból áll, hogy a felhasználók egyszerűen ellenőrizhetik, hogy a nagy techcégek milyen adatokat tárolnak róluk. „Az applikáció chartokkal, kimutatásokkal egyszerűen értelmezhetővé teszi ráadásul az így lekért big datát, majd miután az elemzés elkészült, egy gombnyomással törölhetjük is.” – írja a Portfolio.
A versenyen két kategóriában hirdettek két-két győztest, a Revealu a Private Benefit kategóriában nyert. A Revealu tagjai négy fejlesztő (Bihary Gergely, Elődi Márton, Lakatos Péter és Nagy Kristóf) egy jogász (Bihary Dániel) és egy közgazdász (Danóczy Bálint).
A versenyt egyébként olyan cégek támogatják, mint az IBM, a Microsoft, az American Express vagy a Reuters.
F: Kreatív Online, 2018. ápr. 23.
ADATVÉDELEM
Megvéd-e minket a GDPR a Cambridge Analyticától?
Röviden összefoglalva semennyire. A GDPR még mindig ugyanannak a gondolkodásnak a terméke, ami az elmúlt évtizedek adatvédelmi törvényeit is jellemezte. Általánosságban az adatkezelés jogszerűségéhez továbbra is két feltételt szab: a személyes hozzájárulást és a célhoz kötöttséget[2], amelyhez különös esetként pár felmentés csatlakozik. Ez azonban csak az olyan egyértelmű jogsértéseket bünteti, ami a Cambridge Analytica botránynak is csak részeleme. Itt a kérdőívet kitöltők ismerősei adatainak kinyerésére gondolok, ugyanis ők nyilvánvalóan nem járultak hozzá az adatok kezeléséhez, valamint arra, hogy a jelek szerint a Cambridge Analyticához mint harmadik félhez kerültek hozzá az adatok, miközben a kérdőívek kitöltői Kogannek, egy egyetemi kutatónak adtak hozzájárulást az adataik kezeléséhez. Ezek viszont már nagyon régóta szabálytalannak minősülnek, nem is véletlen, hogy pert indítottak többen a botrány kirobbanása után.
F: MTA, 2018. ápr. 10.
Adatszivárgás – kutatón keresztül
Az adatbányászat elharapózását és a személyes információk jogosulatlan felhasználásáról érkező panaszok áradatát látva a Facebook 2015-ben szigorított a feltételeken. És a botrányt kirobbantó egykori CA-adatguru, a kanadai Christopher Wylie közlése szerint akkor szembesült azzal is, hogy a CA-nak dolgozó Aleksandr Kogan professzor visszaélt a felhasználóktól szerzett információkkal. Az orosz származású Kogan a Cambridge-i Egyetemen tanít – de ő és Bannon is csak a nagyobb hitelességért használta a pszichológiai profilalkotás módszerét kifejlesztő intézmény nevét -, és azt állította, csak tudományos célokra szánja a 2014-ben begyűjtött adathalmazt. És erre is csak 270 ezer Facebook-felhasználótól kapott engedélyt, ám Kogan a számára nyitott résen keresztül az ő ismerőseik azonosítóit, bejegyzéseit és kedveléseit is kiszivattyúzta. Mivel egy Facebook-felhasználónak átlagosan 190 ismerőse van, így jött ki a botrányos profilépítésben érintettek bő ötvenmilliós száma. A Facebook Kogant és a CA-t felszólította, hogy semmisítse meg a jogosulatlanul szerzett adatokat, ám Wylie szerint semmit sem tett annak ellenőrzésére, hogy ez megtörtént-e.
F: HVG (regisztrációval), 2018. márc. 29.
Erről tudjon: akkor is leköveti önt a Facebook, ha soha nem is regisztrált – mutatjuk, hol lehet kikapcsolni
A napokban kipattant Cambridge Analytica-botrány hatására sokan döntöttek úgy, hogy végleg búcsút intenek a Facebooknak. Csakhogy a törlés önmagában nem elég, a közösségi oldal ugyanis a böngészőkbe épített, a felhasználók online aktivitását követni képes funkciókkal akkor is begyűjti az adatokat, ha az illető már megszüntette a fiókját – sőt a leskelődés azokat is érinti, akik soha nem is használták a Facebookot.
F: HVG, 2018. márc. 28.