Hírlevél – 2017. január-február

HÍREK

Informatorium – Könyvbemutató; márc. 6.

Z. Karvalics László: Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához (Tinta Kiadó, 2017, 533 oldal) – Könyvbemutató és beszélgetés: 2017. március 6., hétfő ,15:00 – Óbudai Egyetem, Pauli konferenciaterem (F09) 1034 Budapest, Bécsi út 96/B

Oknyomozás + Információ a közösségi médiából – MIBE-klub volt

Brückner Gergely volt a MIBE-klub vendége febr. 8-án. A téma: “Igaz, hamis? – információszűrés az oknyomozás során + Információnyerés a közösségi médiából”. Az utóbbi időkben a Figyelőnél való felmondásával a hírekből is ismertté vált oknyomozó újságíró legfontosabb eszköze a háttérbeszélgetés. Ezt támogatja az adatellenőrzés, különböző forrásokból.
F: /oknyomozas-informacio-a-kozossegi-mediabol-mibe-klub-febr-8/ 2017. febr. 8.

Oknyomozás: „Ha nem lenne alapítványi pénz, azonnal fejre állnánk”

A magyar állampolgárok és cégek nagyon szívesen támogatják pénzzel a nyomozó vagy független újságírást, csak ne derüljön ki. Nem festett túl biztató képet a közéleti érdeklődés ellen nem beoltott magyarok bátorságfaktoráról az a beszélgetés, amelyen a közösségi finanszírozás szerepéről osztottak meg tapasztalatokat a többi között olyan nyomozó újságírást folytató oldalak, mint az Átlátszó és a Direkt36 vezetői. (Az eseményt a Független Médiaközpont szervezte.)
Arányaiban az Átlátszó áll a legjobban: az oldalnál már a bevételek több mint fele származik közösségi finanszírozásból. Az 1%-os felajánlások tavaly 18 milliót, a kisadományok 44 milliót tettek ki, és csak 20-30 százalék érkezett Soros „Elvisz, ha rossz gyerek voltál” György alapítványaitól.
A fiatalabb Direkt36 mintegy 50 milliós költségvetésének még fele származik alapítványi finanszírozásból (ejtsd: külföldi érdekek), az 1200 donor 30 százalékot ad össze, és folyik be pénz a cikkeket közlő lapoktól, kutatásokból, külföldi újságírók magyarországi munkájának segítéséből is.
F: Kreatív, 2017. febr. 21.

OSINT – Magyarország orientációjáról

Cikkünkben most azt mutatjuk be egy cseh kockázatelemző cég nyílt forrású hírszerzési módszerrel (Open Source Intelligence, OSINT) készített bigdata-elemzésen keresztül, hogyan jelenik meg Orbán az orosz nyelvű médiában. Abban az orosz nyelvű médiában, amely 90 százalékban – ilyen vagy olyan módon – az orosz államtól függ, és ami a Kreml propagandáját közvetíti. Azt a propagandát, ami az orosz információs hadviselés része, és mint ilyen, az orosz hadsereg és az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) irányítása alatt áll.
F: Index, 2017. febr. 3.

Hírszerzés és szex – Amikor a Moszad szeretőt küld…

Már ősidők óta használják a szexet kompromittálásra vagy információszerzésre. Amit a jól és kevésbé jól összerakott kémfilmekben látunk, nem a képzelet szüleménye. Miért lenne másként az életben, mint például egy James Bond-filmben? A „mézcsapda” kedvenc módszere a világ titkosszolgálatainak. Mata Hari örök „példakép” marad.
F: Magyar Idők, 2017. febr. 19.

A harcos vs. a hírszerző gondolkodásmódja

Ahogyan a harcos gondolkodásmódja is érzelmi gyökerű, ld. védekezés és a törzsi szellem, a felderítőé szintén. Ez másmilyen érzelmeken alapul. Például, a hírszerzők kíváncsiak. Ők inkább mondják, hogy örömet jelent számukra megtudni valami új információt, vagy hogy izgatja őket egy rejtvény. Valószínűbb, hogy kíváncsiak, amikor olyan dologgal szembesülnek, amely ellentmond várakozásaiknak. A hírszerzőknek az értékrendjük is más. Sokkal inkább mondják, hogy erény próbára tenni hiedelmeinket, mint hogy a gyengeség jele lenne megváltoztatni nézeteinket. A hírszerzők mindenekelőtt magabiztosak, ami azt jelenti, van saját értékrendjük, nem presztizskérdés számukra, hogy igazuk van vagy tévednek egy bizonyos témában. Tehát, hihetik, hogy a halálbüntetés visszatartó erejű, de ha a tanulmányok szerint még sincs, akkor képesek azt mondani: “Lehet, hogy tévedtem. Ettől még nem vagyok sem rossz, sem hülye.” Efféle tulajdonságokat találtak a kutatók – és találtam én is szóbeli közlések alapján – amelyek elővetítik a jó döntéseket.
F: TED, 2016.

A big data megoldásszolgáltató Starschema

Tudja, mi az az egyre intelligensebb, tanuló algoritmus? És azt, hogy mire jó? A magyar Starschema egyik alapítójából próbáltuk kiszedni, mivel lehet berobbanni a globális techbizniszbe – merthogy nekik sikerült. A vállalat megbízói között ma olyan óriások vannak, mint az Apple, a Facebook, a Walt Disney vagy éppen a Netflix.
„Amiért a big data ennyire előtérbe került, az részben az, hogy most már minden cég eljutott arra a szintre, hogy az alaprendszerei, amelyekben az ügyfélkapcsolatokat vagy a könyvelést rendben tartják, eléggé letisztultak. Az adatok rendelkezésre állnak, és a cégek valamilyen szinten digitális folyamatokat követnek. A következő lépés, hogy a gyűjtött adatokból hogyan lehet még több értéket előállítani, és milyen olyan adatok vannak, amelyeket még senki nem használt. Mi ebben tudunk segíteni.”
F: HVG, 2017. jan. 5.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Tarnői Gizella-díj – tényfeltárásért

Baksa Roland cikksorozata a jegybankelnök korrupciós ügyeit járta körül. Tarnói Gizella-díjat kapott, írja a 24.hu. Baksa Roland jelenleg a 24.hu újságírója, de a díjat az azóta megszüntetett Népszabadságba írt cikkeiért kapta. Cikksorozatában Matolcsy György és az MNB korrupciós ügyeit tárta fel, erre olvashatók. A hírt a 24.hu-n láttuk.
A Tarnói Gizella-díjat az Élet és Irodalom munkatársai alapítottak 2006-ban elhunyt kollégájuk emlékére. A gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó díjazott százezer forintot és Baksai József műalkotását kapja. Hetedik alkalommal ítélték oda a díjat, amelyről a háromtagú kuratórium, azaz Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva döntöttek.
F: Kreatív, 2017. febr. 17.

Szép summát kér a Budavári Önkormányzat a gyanús lakásbérletek adataiért

Bár a nyilvánosságra tartozik, hogy miért kerül csak havi 45 ezer forintba egy 117 négyzetméteres, műemléképületben található önkormányzati lakás használata a budai Várban, sajnos aránytalanul nagy munkával járna a szerződések kiadása. Ezért csaknem hárommillió forintot kér az önkormányzat a közadatokért.
F: HVG, 2017. jan. 11.

MTVA-s lehallgatás: terelni akart a Fővárosi Főügyészség?

Hajmeresztőnek tűnt a Fővárosi Főügyészség indoklása, amivel megszüntette az eljárást az MTVA vezető tisztségviselőinek titkos lehallgatásának ügyében, ezért Péterfalvi Attila állásfoglalását kértük. Az adatvédelmi hatóság elnöke a hvg.hu számára még példát is hozott arra, amikor az ügyészség mostani döntésével ellentétben látott okot a nyomozása.
Nagyon úgy tűnik, a Fővárosi Főügyészség megpróbálta megvezetni a közvéleményt a jogi szóhasználat–hétköznapi szóhasználat egyezéséből adódó lehetőséggel, hogy elkerülhesse a vádemelést. És továbbra is adósak egy hihető magyarázattal.
F: HVG, 2017. febr. 13.

ADATVÉDELEM

A Facebook többet tud rólunk, mint sejtenénk. Sokkal többet

Általában egy unott vállrándítással reagálunk arra, hogy az ingyenes Facebookon az adatainkkal fizetünk mindenért, mert már túl sokszor hallottuk ezt a semmitmondó figyelmeztetést. Mégis, mit jelent ez? Azt, hogy a Facebook sokkal többet tud rólunk, mint amit a lájkjaink, megosztásaink és a megadott személyes adataink alapján sejtenénk. A közösségi portál többféle módszerrel gyűjti az információkat, akár más cégektől is megszerzi azt, ami hiányzik a gyűjteményéből. Amit pedig már megszerzett, annak a törlését nagyon nehéz elérni.
Erről az egészről a Githubra írt nagyszerű elemzést Vicki Boykis, aki több mint egy évtizede dolgozik adatbázisokkal. Egyik legizgalmasabb megjegyzése, hogy
a Facebook már a bejegyzések közzététele előtt elkezdheti az adatgyűjtést.
F: Index, 2017. febr.16.

INFORMÁCIÓFORRÁSOK

Kedvenc tippek – legújabb üzleti gondolkodástól a digitális vagyonkezelésig

Deb Hunt, az Information Edge vezetője és San Franciscoi Mechanics ‘Institute könyvtárigazgatója mutatja be kedvenc információforrásait a területen
A stratégiai tudás szakembereként a dokumentumokra, digitális eszközökre a vállalati tartalomkezelésre, valamint a stratégiai tervezésre összpontosítok. Kedvenc foglalatosságom, hogy megosszam könyvtáros és információs szakember kollégáimmal a hasznosítható készségeket. Az alább sorolt honlapokon lehetővé teszik, hogy a területen a csúcson maradjunk.
– DAM Guru: több mint 900 digitális vagyonkezelés (DAM) szakember ingyenes globális hálózata. Kapcsolatot teremt a DAM-szakemberek és a területen szaktudást keresők között. Ha tehát munkát keresel, vagy tanácsadói munkát kínálsz? DAM-szakértőt keresel? Itt a helyed. A DAM Guru tanulási forrásokat i kínál: (webináriumok, web-bibliográfiák, honlapok, blogok, konferenciák) – ingyen.
– The Business Source: Ez a forrás tart naprakészen tart engem a legújabb üzleti könyvek terén. Silver plan-re feliratkozva havi két recenziót kapok videóval, szöveggel (web, PDF, Kindle, és további formátumok) és hanggal. A szöveg mintegy 3500 szavas, melyet jól kiegészít a videó és a hanganyag. Kevesebb, mint havi egy óra ráfordítással lépést tarthatok a legjobb olvasnivalókkal, új vezetői készségeket ismerek meg és ha nagyon felcsigáz, el is olvasom az egész könyvet. Különböző szintű szolgáltatáscsomagokat kínál az oldal.
– Gurteen Knowledge Letter: elsőre kicsit furcsa, de oldalán David Gurteen elegyítette széleskörű tudásmenedzsment illetve tudásmegosztás (KMKS) tudásbázisát. Tapasztalatom szerint a havi Knowledge Letter kompakt és gyors áttekintést ad arról, hogy mi történik a KMKS-világban. Elmélyülésre a következő forrás nyújt lehetőséget:
– SMRShare: a tudásszolgáltatások öregapja, Guy St. Clair jegyzi ezt a KMKS-kincsesbányát, mely felbecsülhetetlen segítséget nyújt mind a kezdő és tapasztalt KMKS szakemberek egyaránt. Témakörei a változásmenedzsmenttől a tudás kultúra kiépítéséig szinte mindent felölel, és egyaránt tartalmazva elméleti megfontolásokat és gyakorlati stratégiákat.
És egy cikk, amit a Jinfo forrásban különösen érdekesnek találtam: A könyvtárosok és adattudósok – riválisok, egymást helyettesítő vagy egymást kiegészítő szolgáltatók?” Szerintem Amy Affelt a tökéletes személy volt ennek megírására. MLIS (könyvtári master) diplomája jelentős big data-tapasztalattal párosul, mely nagy haszon munkaadójának. Konkrét stratégiát kínál a könyvtárosoknak: legyenek “algoritmus-hitelesítő szemlézők (“Algorithm Accountability Reviewer”-ek). (ref.: MG)
F: https://web.jinfo.com/go/blog/73775, 2017. jan. 11.

Peekier – anonim kereső

Nem gyűjt információt a böngésző személyről a Peekier kereső.
F: Noupe

Fegyver lehet az elrejtett és buherált közbeszerzések ellen

Assist néven indított közérdekű adatgyűjtő oldalt a Transparency International Magyarország. A honlappal az alkotók célja, hogy egy olyan eszközt adjanak az újságírók – illetve akárki érdeklődő – kezébe, amivel gyorsan és egyszerűen lehet közérdekű adatokat letölteni értelmes formátumban.
F: Kreatív, 2017. febr. 15.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük