MIBE-klub, dec. 8. – Szakember-utánpótlás – Az Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék tapasztalatai, tervei 

2016. dec. 8-án Dobó Mátyás (Magyar Telekom) lesz a MIBE-klub vendége a Ficzak kávézóban (Budapest, Mikszáth K. tér 2.), 17.00-tól. A kb. másfél órás kötetlen beszélgetés témája a berlini Műszaki Egyetemmel együttműködésben, az ELTE Informatikai Karán szeptemberben indult Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék tapasztalatai és tervei. A klubba szeretettel várjuk a MIBEtevékenysége iránt érdeklődőket. – Jelentkezési szándékát kérjük, az info@mibeinfo.hu emailen jelezze.

HÍREK

Nem nyilvános, hogy milyen algoritmus szerint mossa a Facebook az agyunkat

Érdekes kettősség figyelhető meg a Facebook kommunikációjában a saját befolyására vonatkozóan. Míg a cégek körében azzal népszerűsíti hirdetési megoldását a közösségi óriás, hogy nagy pontossággal tudja befolyásolni a felhasználók döntéseit, addig Zuckerberg cáfolja, hogy az oldalnak hatása lenne a politikai nézetekre, a félrevezető politikai hírekre, és így a közelmúltban lezajlott amerikai választásra. …

Buborék: mindenkinek van egy saját, külön bejáratú online információs világa, amelyben a tartalmakat a felhasználó korábbi tevékenységei alapján egy algoritmus választja ki. Egy olyan kényelmes hely, ahol csak azok az információk szerepelnek, amelyekre az adott felhasználó szívesen rákattintana.

A Facebook már korábban tisztában volt a hamis hírek problémájával és házon belül el is készítette azt a szűrőt, amely a félretájékoztatásra szakosodott oldalakkal leszámolna – de a Facebook vezetése végül elvetette azt és nem élesítette az oldalon. A döntést az indokolhatta, hogy ez elsősorban a konzervatív oldalakat sújtotta volna, a cég pedig nem akarta magára haragítani a republikánus oldalt. …

Az ideális az lenne, hogy a szűrő algoritmusok ne csak a relevanciát vegyék figyelembe számításkor, hanem a kényelmetlen, provokatív, fontos vagy más nézőpontokat bemutató gondolatokat is. Az algoritmus viszont nem nyilvános, ezért jelenleg egyáltalán nem tudjuk, mi alapján látja a felhasználó a hírfolyamban az adott tartalmakat és hogyan tudná ezt alakítani. Vagyis nincs lehetőség jelenleg arra, hogy a Facebook-fogyasztó (akár szándékosan) bővíteni tudja horizontját, bezártsága pedig kizárólag a fejlesztők szeszélyének függvénye.

F: HWSW, 2016. nov. 16.

Több külföldi titkosszolgálat is kapcsolatokat tart fenn Budapesten 

Az ötvenes-hatvanas korosztályban vannak a legjobban beágyazva, elsősorban az oroszok. A mai napig folynak a beszervezések.

Már korábban is elmondtam, hogy valóban aktívan működnek külföldi titkosszolgálatok Magyarországon, de ez szinte természetes, tekintettel az ország fekvésére és múltjára – idézte fel sok-sok hónappal ezelőtti beszélgetésünket a Figyelő nemzetbiztonsági ügyekben jártas forrása. Azért kerestük meg ismét, mert Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke pár hete azt nyilatkozta, 600-800 KGB-s ügynök tevékenykedik jelenleg is nálunk.

Magyarország mindig a kelet és nyugat ütközőzónájában feküdt, ezért a hírszerzéssel, titkosszolgálati akciókkal foglalkozó ügynökök rendszeres vendégek voltak a budapesti szállodákban. Még csak azt sem lehet állítani, hogy a magyar ügyek kötötték, illetve kötnék le a figyelmüket, több esetben arról van szó, hogy két másik ország közti viszonyok kezelése céljából keresik fel a magyar fővárost. Elmondhatjuk, hogy a turisták mellett a kémek is jó célpontnak tekintik hazánkat, a megfelelő adottságai miatt.

F: Figyelő, 2016. okt. 9.

Hírszerző ügynöknek várják a fiatalokat

Nem árult el titkokat a bőnyi rendőrgyilkosságról és a Pharaon-ügyről a polgári hírszerző szolgálat oktatási igazgatója Szegeden. Simon Csaba az egyetem jogi karán tartott előadást az Információs Hivatal munkájáról, amelybe hírszerzőnek várják a fiatalokat.

– Az Információs Hivatal a klasszikus értelemben vett hírszerző szolgálat, amelynek a kormány a gazdája – mondta Simon Csaba, akiről kiderült, a szegedi jogi karon végzett, és a rendszerváltáskor csatlakozott a szolgálathoz. Az oktatási igazgatótól megtudtuk, ő felelős többek között a személyzetért és az utánpótlásért. Noha előadása elején elmondta, az utóbbi években próbálnak egyre nyitottabbak lenni, és fellebbenteni a fátylat a titkosszolgálati munkáról, nagyon meg kell gondolnia, mit oszthat meg a hallgatóságával, mi számít minősített adatnak.

Azt megtudtuk, hogy a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyelte Információs Hivatal elsődlegesen az országhatáron kívül dolgozik.

F: Délmagyar, 2016. nov. 20.

ADATNYILVÁNOSSŰG

Elkészült a törvény, amellyel könnyebb lesz majd eltitkolni a gigaprojektek adatait

Seszták Miklós a parlament elé terjesztett egy törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a közforgalmú vasúti járművek műszaki adatai titkosíthatóak legyenek. Ez azért aggályos, mert a HÉV, a metrók, a MÁV, a GYSEV és a kisvasutak helyzetéről sokkal nehezebb lesz adatokat szerezni.

F: HVG, 2016. nov. 6.

ADATVÉDELEM

Személyazonosságot is ellenőriz a kalauz

Mostantól bármely belföldi vonaton okostelefonon, tableten vagy laptopon – kinyomtatás nélkül is – bemutatható az elektronikusan megváltott és az otthon nyomtatható vasúti jegy.

Az kalauz a jegy sorszámát, az utas személyazonosságát, a megfelelő utazási viszonylatot, a megfelelő kedvezményre való jogosultságot, az igénybe vett kocsiosztályt, valamint az érvényességi időszakot, a kinyomtatott jegy formátumát ellenőrzi, valamint vonatra szóló jegy esetén a vonalkód segítségével azt is, hogy a megfelelő vonatot veszi-e igénybe az utas.

F: Pénzcentrum, 2016. nov. 11.

Szöveghamisításra is alkalmas az Adobe új programja

A VoCo hangszerkesztővel új szavakat szúrhatunk a beszélő szövegébe. – A hangszerkesztés Photoshopján dolgozik az Adobe, árulta el a cég egyik fejlesztője, Zeyu Jin a San Diego-i Adobe MAX konferencián. A szoftver a Project VoCo kódnéven fut, és egyelőre nem tudni, mikor készül el. Ami biztos: segítségével olyan szavakat adhatunk a hangfájlhoz, amiket a beszélő soha nem mondott.

Az Adobe Research és a Princeton University közös projektjének célja egy olyan csúcsszintű hangszerkesztő megalkotása, amely a hagyományos minőségjavító és zajcsökkentő funkciókon kívül azt is lehetővé teszi, hogy a beszélő hangmintája alapján új szavakat állítsunk elő. Húsz percnyi rögzített anyag elég lesz a programnak ahhoz, hogy tökéletesen leutánozza a beszélőt.

F: Computerworld, 2016. nov. 7.

Erőszak és fenyegetés az online térben 

„A modern erőszak egy jó része ma már az online térben zajlik, a bűnözők jelentős része áttette a székhelyét az internetre” – fogalmaz Keleti Arthur biztonsági szakértő, aki szerint a darkneten, azaz a sötét interneten ma már nagyobb forgalom zajlik, mint az web legális csatornáin – a bűnözők itt teljes anonimitásban vásárolhatnak fegyvereket, drogokat, jelszavakat, hozzáféréseket. Az informatikai támadások 400 milliárd dolláros kárt okoznak a világnak, többet, mint a drogkereskedelem.

A szakember szerint a kormányok, vállalatok által tárolt és felhasznált érzékeny adatok mennyisége olyan elképesztő ütemben nő, hogy egy idő után már nem lesznek képesek megvédeni őket. E kitettség a veszélyeknek a terrorizmus hadszínterein is egyre meghatározóbb. Ahogy a sorozatból kiderül, az iszlamista terrorszervezetek, mint például az ISIS, már most is előszeretettel kutatnak fel potenciális támogatókat és híveket a közösségi médiában elejtett posztok vagy hátrahagyott nyomok alapján, az online térben pedig mindeközben felépült egy komplett kiberkalifátus. A terroristák profin használják a digitális eszközöket akció közben is: egyes feltételezések szerint a merényletek elkövetői akár videójátékon keresztül kommunikálhatnak egymással.

F: HVG, 2016. nov. 2.