Hírlevél – 2016. szeptember

Oknyomozás-konferencia, 2016. okt. 20.

A MIBE-konferencia oldala jelentkezési lehetőséggel »
A témára való felkészüléshez a meghívóban is kínálunk olvasmányt, s e hírlevél is hoz alant néhányat, olvasásra illetve megnézésre.


Spotlight-film – egy kényes társadalmi kérdés feltárásának lépései

A Spotlight sikere azonban legalább akkora dolog a világ újságírói számára, mint a Saul fia Magyarország számára.
A Spotlight varázsütésre hozta vissza sokaknak a ma egyre kevésbé megbecsült szakma becsületébe és jövőjébe vetett hitét. Ahogy a film – és persze az alapjául szolgáló valódi történet – egyik főszereplője, Marty Baron (akkor a Boston Globe, azóta már a Washington Post főszerkesztője, a filmben Liev Schreiber alakítja) írja a filmről írott cikkében, a film hatására lapok megerősítették oknyomozó csapataikat, vagy a megmaradtak legalább rövid távon megmenekültek a bezárástól. De a legjellemzőbb részlet talán ez: egy riporter, aki a családjával együtt nézte meg a filmet, úgy érezte, a gyerekei most először tartják őt igazán cool-nak.
A Spotlight valóban szinte minden korábbi filmnél pontosabban mutatja be az újságírás mindennapjait. Nem csak a sikert, a szagot fogó riporter izgalmát, a hivatali Góliátot legyőző egyszerű újságírót, hanem a frusztrációt, a lassú időszakokat, a megrekedő nyomozást, a megingó hitet az egész értelmében, a megvilágosodás pillanatait, az esetlegességeket, amelyek továbblendítik vagy zsákutcába terelik a munkát és a kevéssé költői apróságokat, az utolsó jelzőbe még belekötő szerkesztőt, a hosszú listák végeláthatatlan böngészését, az egzisztenciális kilátástalanság pillanatait is.
F: Direkt36, 2016. márc. 29.

A valóság nyomában – Az oknyomozó újságírás eszközei és módszerei (Ószabó Attila, Vajda Éva)

Az alábbi írás röviden áttekinti az oknyomozó újságírás társadalmi-politikai hátterét és a fogalom eredetét. A szerzők bevezetik az olvasót az oknyomozás leggyakoribb nehézségeibe, saját, magyarországi tapasztalataikkal illusztrálva azokat. Végül leírják az oknyomozó újságíró eszköztárát a forrásokkal való bánásmód alapszabályaitól a különböző trükkök alkalmazásáig.
F: Médiakutató, 2001. nyár

A zsarolást is elbénázta a magyar titkosszolgálat, vizsgálat indul az újságíró beszervezése miatt

A Belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el, miután kiderült, hogy a titkosszolgálat zsarolással akart beszervezni egy újságírót. Belügyminisztériumi forrásaink szerint a tárca kivizsgáltatja a sajtóban G.-ként emlegetett újságíró esetét. Mint lapunk is beszámolt róla, tavaly decemberben magánéletének intim titkairól készült kép- és hangfelvételekkel próbált megzsarolni az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egy magyar újságírót. Azzal keresték meg, hogy „valakik” ártó szándékkal adatokat gyűjtöttek a magánéletéről titkosszolgálati módszerekkel.
Felajánlották neki a védelmüket, cserébe – mintha csak azt akarnák kideríteni, hogy az ártó szándékú ismeretlenek miért gyűjtenek G.-ről olyan adatokat, amelyekkel később esetleg megzsarolhatják – azt kérték, írja össze nekik, milyen témákkal foglalkozott az utóbbi időben, és kik segítették információval a cikkei megírását. Mivel a beszélgetés attól kezdve már szinte csak arról folyt, hogy honnan vannak G.-nek az információi, egyre inkább meggyőződésévé vált: azok akarnak ártani neki, akik védelmet ígértek az ártó szándékú idegenekkel szemben. G.-nek meggyőződése, hogy nem léteznek ártó szándékú ismeretlenek, hanem maga az AH gyűjtötte róla a megzsarolásához szükségesnek vélt adatokat. Titkait megosztotta otthon, magánéletében nagy árat fizetett ezért.
F: NOL, 2016. szept. 12.

Máris cenzúráz a Mediaworks? Pedig még ott sincs Mészáros

Nem hosszabbította meg a próbaidő lejárta után a Világgazdaság című napilap Máriás Leonárd újságíró szerződését. Formailag a döntésnek nincsen köze ahhoz, hogy értesüléseink szerint a Soma- és Tarnói Gizella-díjas tényfeltáró riporter pár napja konfliktusba keveredett a szerkesztőivel azon: megírhatja-e a Magyar Nemzeti Kereskedőház gigantikus veszteségéről szóló hírt. Ezt a lapot (is) Mészáros Lőrincnek szánják.
F: Átlátszó, 2016. szept. 3.

Paparazzók magyarországi alkalmazása

Ugyanazzal az olasz fotóssal figyeltették Vonát, mint Spédert. – Spéder Zoltán és Volner János után Vona Gábor került a kormányközeli revolvermédia célkeresztjébe – derül ki a politikus mai Facebook-posztjából. Vona kisfia, néhány szülőtársa és az iskolarendőr segítségével olasz paparazzót fogott a fiú sulijánál. Amikor a TV2 és a Ripost Spéder Zoltánra utazott, egy ismert olasz lesifotós, Andrea Belmonte készítette róla azt az „inkrimináló” képet, amelyen az üzletember rövidnadrágban beszélget üzlettársával az utcán. Most ugyanő követte a Jobbik elnökét.
Vonáról is hasonlóan szenzációs leleplezés született, az olasz fotósok akkor buktak le, amikor iskolába vette kisfiát. „Apa, valaki fényképez bennünket” – mutatott az ATV tegnapi esti műsorában néhány képkocka erejéig látható gyerek egy autó felé. Sofőrje pechére egy zsákutcába menekült, és amikor kiszállt, azt állította, hogy egy olasz ügynökségnek dolgozik, amelynek egy magyar megrendelő fizet, majd szabadkozott, hogy neki is van gyermeke, de hát mit lehet tenni, a lesifotózás a munkája. Közben két szülőtárs egy másik olasz riportert is talált, akinek autóját Vona munkatársa már korábban is látta a politikus házánál. Amit úgy találtak meg, hogy múlt pénteken parlamenttől odáig követték. Legalábbis ezt állították, mert Vona saját bevallása szerint akkor nem is járt az Országházban.
F: Válasz, 2016. szept. 22.


HÍREK

Egy a jövő technológiáit kutató szakember eszközei

Kevin Curran, aki régóta fanatikusa a technológiának, otthonában és munkahelyén egyaránt, a számítástudomány szakirodalmát olvassa az Ulsteri Egyetemem, bemutatja néhány kedvenc forrásait a könnyebb mobilról PC-re file-transzerektől a trendfigyelő forrásokig.
Tehát íme, néhány hetente használt forrás:
Buffer: sok interjút adok, és meg is osztom őket a közösségi oldalakon. Egyesével, kézzel sok időt venne el. A Buffer viszont segít a terjesztésben, a Twitter, Facebook, Instagram, Google+, LinkedIn és Pinterest felületein, illetve a hatás mérésében, a kattintások, retweet, repin, lájkok, megosztások és említések számlálásában. Lehetséges a közreadások ütemezése is.
AirDroid: főként Android telefont használok a napi munkában és gyakran kell fájlokat pakolásznom rá. Ezt a böngészőbe integrált felületet használom hozzá, nem kábelt. Távvezérelt és biztonságos átvitelt biztosít.
Bitly: linkek megosztására a legtöbbször nincs elég hely pl. a Twitteren, ezért jól jön egy linkrövidítő alkalmazás. Csak be kell másolni a hosszú linket aztán „hey presto” felkiáltás (no meg az Enter lenyomása) után már ott is a rövidebb link. Akkor is használom, ha Dropbox-linket kell megosztanom a hallgatókkal.
Today I Found Out: Gyakran látogatom, hogy ne csak technológiai információkhoz jussak. Úgy érzem, mindig egy kicsit okosabban hagyom ott ezt az oldalt. Bárki tanulhat abból, ha megtudja, miért nem kell útlevél az angol királynőnek. – Nos, mert az ő nevében állítják ki az összeset, illetve mert ő nem vonható büntetőeljárás alá.
Digg: ehhez nem munka, hanem szórakozás céljából fordulok. A Digg hírgyűjtő felület, amely az internet közössége számára választ ki a történeteteket pl. a tudomány, politikai trendek, és internetes vírus témaköreiben. Vannak más keresőoldalak is, de a Digghez fordulok elsőként. (ref.: MG)
F: Jinfo, 2016. szept. 7.

Az otthon / irodában végzett munka különbségei – rajzokon

A független információs tanácsadó jellemzően otthon, saját kis irodájában végzi munkját – annak előnyeivel és hátrányaival. A különbségeket ábrák mutatják be.
F: Bright Side, 2016. szept. 21.

Hogyan működnek az „okosabb” keresők?

Jóföldi Endre: – A prediktív keresés során a keresési szándékot az emberek kollektív és egyéni keresései, kontextuális jellemzők és egyéb adatforrások (például email, social media) alapján próbálják előre jelezni, prediktálni. Mikor elkezdünk gépelni valamit a Google-ben, rögtön felugrik pár javaslat, amik nagyon hasznosnak tudnak bizonyulni, de néha szürreális kiegészítésekkel is találkozhatunk. Ezek mind lenyomatai annak, ahogyan az emberek keresnek és gondolkodnak. Így nem csoda, ha például bizonyos társadalmi csoportok megkülönböztetése tükröződik vissza egy-egy javaslatból vagy ha kiderül, hogy az internet népét az a gondolat foglalkoztatja manapság leginkább, hogy mi történt Hodorral.
– Értem, de az üzletben hogyan használhatjuk fel ezt?
J.E.: A prediktív analitikai módszerekkel megbecsülhetjük ügyfeleink, felhasználóink viselkedését, felismerhetjük a trendeket, mintázatokat vagy az adatainkban rejlő összefüggéseket. Keresési adatokkal például becsléseket tehetünk a közeljövőre, hogy mely termékek iránt látszik emelkedni a piaci kereslet; vagy épp hatékonyabbá tehetjük egy oldal keresőjét szemantikus logelemzés segítségével.
F: Digital Hungary, 2016. szept. 18.

Kémvezérrel, katonai elhárítóval, TEK-es harci kiképzővel erősített Matolcsy

Teljesen tipikus karrierútnak számít ma Magyarországon, ha egy leszerelt vagy nyugdíjas titkosszolga egy állami vállalat vagy egy bank biztonsági osztályán helyezkedik el. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) titkosszolgálati igazolásainak mértéke mégis meglepőnek tűnik, ugyanis nem akármilyen exkémeket, valamint exkommandóst igazolt le. Ott dolgozik már az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), azaz a polgári kémelhárítás három volt magas rangú vezetője, illetve a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik legjobbnak tartott harci kiképzője is.
F: Index, 2016. aug. 8.


ADATNYILVÁNOSSÁG

Heffernan: Merjünk nem egyetérteni!

A legtöbb óriási katasztrófa, melyeknek szemtanúi voltunk, ritkán származik rejtett, ill. titkos információkból. Olyan információkból származik, melyek szabadon rendelkezésre állnak és nyilvánosak, ám akaratlagosan vakok vagyunk rájuk, mivel vagy nem tudjuk, vagy nem akarjuk kezelni az általuk gerjesztett konfliktust! Ám amikor meg merjük törni ezt a csöndet, vagy merjük meglátni, és merünk konfliktust gerjeszteni, teret adunk magunknak és a körülöttünk lévőknek, hogy a legjobb gondolatokat hozhassuk ki magunkból!
A nyílt információ fantasztikus, a nyílt hálózatok nélkülözhetetlenek. Ám az igazság nem fog felszabadítani bennünket, amíg ki nem fejlesztjük a készségeket, a szokást, a tehetséget, valamint a morális bátorságot, hogy fel is használjuk! A nyitottság nem a végcél. Hanem a kezdet.
F: TED, 2012.

Döntött a NAIH: nyilvánosságra kell hozni minden KEHI-jelentést

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a közpénzek felhasználását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési és tanácsadó szerv. De ma még titok, hogy amikor ezt a feladatot ellátja, akkor milyen javaslatokat fogalmaz meg. Az Adatvédelmi Hatóság viszont az atlatszo.hu panasza alapján felszólította a KEHI-t a jelentései nyilvánosságra hozatalára.
F : Átlátszó, 2016. szept. 16.


ADATVÉDELEM

Külföldi magyarok címadatai az állampolgárok adatait kezelő hivatalból

A miniszterelnök népszavazásra buzdító levelet küldött a külföldre költözött magyaroknak. A lépésben csak az egyik érdekesség, hogy épp azt a csoportot, a Magyarországon született, külföldre költözött magyarokat próbálja Orbán szavazásra bírni, amelyiket jogszabályokkal megpróbálnak távol tartani a szavazástól. Míg ugyanis a határon túliak levélben is szavazhatnak, a külföldre költözött, a kormánnyal minden bizonnyal kritikusabb magyaroknak személyesen kell elmenniük a követségekre.
A miniszterelnök sajtósa a Kormányzati Tájékoztatási Központon keresztül válaszolt: A külföldön élő nagykorú magyar állampolgárok név- és lakcímadatait a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától igényelte a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján. A küldeményeket a KEKKH útján a Magyar Posta Zrt. állítja össze és juttatja el a címzetteknek. Ez azt is jelenti, hogy a tájékoztató levelek kiküldésében a külképviseletek nem működnek közre.
Ha valakit érthetően megzavarna a körülményes, és a lényeget elfedő hivatali bikkfanyelv, a válasz röviden annyi: a magyar állampolgárok adatait kezelő hivatalban megvannak a külföldi magyar állampolgárok címei, és a miniszterelnök stábja tőlük kapta meg azokat.
F: Index, 2016. szept. 17.

Két MTVA-s vezető felmondott a lehallgatási botrány miatt

Májusban bukkantak a megbízott vezérigazgató tárgyalójában lehallgatókészülékekre, a biztonsági kamera felvételén az üzemeltetési igazgató a szerelőkkel látható. Az ügynek két gyanúsítottja van.
Két MTVA-s vezető, Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgató-helyettes kérte felmentését a lehallgatási botrány miatt, kérelmüket Vaszily Miklós megbízott vezérigazgató elfogadta – írja a 444.hu az MTVA közlése alapján. A lapnak korábban MTVA-s források azt mondták, néhány hete gyanúsítottként hallgatták ki Vast és Enyedit, akik nem akartak vallomást tenni. A rendőrség csak annyit erősített meg, hogy két gyanúsítottat kihallgatott, azonban nevüket nem árulta el.
F: HVG, 2016. szept. 14.

Szabadabban kémkedne Ön után is a terrorelhárítás

Kiss Álmos Péter, a Magyar Honvédség Kiképzési és Doktrinális Központ vezető kutatója szerint elkerülhetetlen, hogy az állam hozzányúljon a szabadságjogokhoz a terrorizmus elleni harc során.
F: Napi, 2016. aug. 20.

INFORMÁCIÓFORRÁSOK

Mostantól könnyen böngészheti Orbán útjait

Mennyi volt a napidíj, mennyit költöttek reprezentációra – egészen aprólékosan megismerheti Orbán Viktor miniszterelnök és delegációjának külföldi útjait.
Az elmúlt két évben több mint 1 milliárd forintba kerültek Orbán Viktor miniszterelnök és delegációjának hivatalos külföldi útjai – írta korábban a Népszabadság az Együtt politikusa, Hajdu Nóra által kikért adatok alapján. Most ugyanazekből az adatokból a K-Monitor egy jól kereshető adatbázist csinált az adatok alapján, erről pedig az Index számolt be.
F: HVG, 2016. aug. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.