Hírlevél – 2016. január

Egy kutatásiprojekt-menedzser információs forrásai

Anke Russell szenior kutatásiprojekt-menedzser, egyaránt bír kvantitatív kutatási és összetett stratégiai projektek menedzselésének tapasztalataival. A FreePint szakportálon bemutatja kedvenc online forrásainak egy részét, melyek hasznosak mind a technológiai éllovasok figyelemmel követésére, mind a multinacionális vállalatok kutatására.
Tapasztalt hírszerzőként és piacfigyelő projektmenedzser és tanácsadóként előre kell tudnia, hogy hol várható a következő nagy innováció és / vagy trendfordítás.
A felsorolás természetesen nem teljes, ugyanakkor hasznos ugrópontokat kínál a további kutakodáshoz olyanok feltárására, hogy mely technológiai innováció milyen befektetői hátteret igényel, melyik piacon.

1. TechCrunch http://techcrunch.com/: lépéstartás a technológiai fejlesztésekkel a TechCrunch napi top-főcímek, a TC Week-in-Review, a CrunchBase Daily szolgáltatásokkal, a legújabb startup-finanszírozási bejelentésekkel, az Unicorn Leaderboard stb. A TechCrunch témák szerint szűrhetők: személy, vállalat, termék, téma. A Disrupt London 2015 nyertesei korai betekintést adnak a technológiai horizont várható újdonságairól, és kapcsolódási pontokat adnak Szilícium-völgy technológiai inkubátor közösséghez is.

2. Foreign Direct Investment (FDI) Data from the World Bank http://data.worldbank.org/indicator: az IMF Balance of Payments adatbázis használatára készítették, kiegészítve adatok UNCTAD és a hivatalos nemzeti források adataival. A FDI adatok a kutatás és politikai elemzés nélkülözhetetlen eszközi, melyek felhasználhatók, üzletpolitika kidolgozására, végrehajtására és a politika eredményességének mérésére.

3. Harvard Guides Library http://guides.library.harvard.edu/fdi: ez az egyik arany-sztenderd; megmutatja, hogy egy jól felszerelt egyetemi könyvtár hogyan mutatja be webes forrásait, térítéses adatbázisainak csokrát, mikroszintű adatait és nyomtatott anyagait.
Jól használható ellenőrző listaként, garantálva a kutatási megközelítések teljeskörűségét, ugyanakkor praktikus parancsikonokkal segítve. Az erre kiképzett adatreferensz-könyvtárosok akár meg is válaszolják a mélyreható kérdéseket, akkor is, ha nem vagyunk egyetemi polgárok.
4. Bookwitty https://www.bookwitty.com/: ha besokalltunk az elektronikus forrásokból, a Bookwitty jó alternatívája az Amazonnak. Minden könyvet kínálnak, akármilyen nyelven, a világ bármely pontjáról.

F: FreePint, 2016. jan. 20.

 

Milyenek az abduktív döntések?

„Akár tudatában vannak neki, akár nem, a projektmenedzserek időről időre abduktív döntéseket hoznak” – írja William Ramroth. „Mivel a legtöbb döntést hiányos információs bázison születik, ilyen esetekben egyedül az abdukció a megoldó erejű következtetési mód” (Ramroth, 2006). Csakhogy pusztán azért fordulhat elő, hogy hiányos információk és a múlt tapasztalatai alapján hozott ítéletek, „a tények által sugallt hipotézis elfogadása” is helyesnek bizonyulnak, mert sok esetben – szerencsés módon – elégséges lehet a mikroverzum adott darabkáját ismerni, alacsonyabb szintű sémával közelítve egy alacsonyabb komplexitású problémához.

Az abdukciónak, ha egyszer a helyes és megfelelően részletes modell már felépült, valójában nincs útvonala, az okoskodás nem valahonnan valahová tart, hanem megnyilvánul, megmutatkozik. Ilyenek a mesterdetektívek az esetmegfejtéseikkel, a virtuóz orvosi diagnoszták, a szenior tudósok, a sok csatát látott mesteredzők, az autószerelők doyenjei, a veterán külpolitikai elemzők… és igen, a sztár-befektetők, a vállalatvezető-guruk, az üzleti világ „nagy öregjei” is.

… A merev ragaszkodás a korábban sikeresnek bizonyuló modellekhez (rögzülés, anchoring) egyre szűkülő, egyre inadekvátabb térbe zárja be a szervezeteket (Heiman et al, 2009). Amikor például a tudásmenedzsment üzleti intelligencia rendszereket ajánl, mondjuk versenytárs-figyelést, akkor a mikroverzumot belülről pásztázza. A kiterjesztett környezetletapogatásnak (extended environmental scanning) azonban éppen az a lényege, hogy tudatosan tekint a mikroverzumon túlra: történik-e valami olyan rajta kívül, ami előbb-utóbb befolyásolni fogja belül is? Hiszen a technológiai, társadalmi és gazdasági környezet változása erősen felgyorsult, és ezt a dinamikát a tájékozódás stratégiájának minden irányban követnie kell. Ezt Banerjee (2001) az egészen más tudásfolyamatokkal jellemezhető „belső és külső kamra” (inner and outer chamber) modelljével igyekszik megvilágítani.

F: Az abduktív menedzsmenttől a tudáskormányzásig / Z. Karvalics László. In: Vezetéstudomány 46 (2015) 6 p. 12-21.

 

Big data a tudományban – alapvetővé válik

A konvergencia egyik legfontosabb oka, hogy minden tudományágban kulcsfontosságú lett az óriási mennyiségű adat minél hatékonyabb földolgozása. A tudományban jött el először a big data korszaka. Az adatok feldolgozásának a módszerei rendkívül hasonlók minden területen, az orvostudománytól a csillagászatig. Az iparban is minden vállalat adattudóst (data scientist) keres, hogy a fogyasztók adatait analizálják.

Az oktatási rendszer ezt a változást nagyon nehezen követi le, körülbelül tíz év kell, amire utoléri a trendet.

“Az MIT-n, a Harvardon, a Stanfordon mindig a lineáris algebra, a bevezető fizika voltak a legnagyobb létszámú osztályok, ma már a statisztika és számítógép-tudomány. Ennek az új adattudománynak minden tudományba be kell épülnie a következő évtizedben.”

A Galaxy Zoo egy viszonylag egyszerű népszerű-tudományos projektnek indult. A Sloan távcsövével lefényképezett galaxisok forgási irányáról állított föl egy elméletet egy amerikai tudós. Ezt az elméletet szerették volna megerősíteni vagy cáfolni. A kutatók először saját erőből próbálták osztályozni a galaxisokat: először 5 ezer, majd később 50 ezer galaxisig jutottak, de ez még mindig nevetségesen kicsi minta volt a megfigyelt és adatbázisban rögzített galaxisok számához képest.

Ekkor jött az ötlet, hogy önkéntes galaxisosztályozókat toboroznak, akik hajlandók órákon át galaxisfotókat nézegetni, és egy nagyon egyszerű rendszerben osztályozni őket. Ehhez készítettek egy adatbázist a lefényképezett galaxisokról és egy webfelületet, amin keresztül a felhasználók maguk kategorizálhatták a galaxisokat aszerint, hogy az óramutató járásával megegyező vagy azzal ellentétes irányba forognak.

Megnyerték az ügynek Brian Mayt, a Queen gitárosát, aki asztrofizikából doktorált 2007-ben, és a BBC egyik tudományos műsorában reklámozta a programot, illetve saját webdizájnerét is kölcsönadta a projektbe. A hatás nem maradt el, egyetlen nap alatt 300 ezren regisztráltak önkéntes galaxisosztályozónak.

F: 444, 2016. jan. 6.

 

Még sosem elemezték ki ennyire alaposan Észak-Korea saját operációs rendszerét

A világtól elzárt diktatúra saját operációs rendszerével, a Vörös Csillaggal kapcsolatban régóta rengeteg feltételezés és elmélet keringett, de két német kutató most végre be tudott nézni a forráskódba is, ennek köszönhetően pedig többet tudhattunk meg a programról, mint eddig valaha.

Az állami gyártású Vörös Csillag egyszerre szeretné segíteni a polgárok számítógépezését és összekötését és közben teljes ellenőrzés alatt tartani minden tevékenységüket és gondolatukat. Ez pedig programozás szintjén egyáltalán nem könnyű feladat. Erről beszélt legalábbis Florian Grunow és Niklaus Schiess egy hamburgi hackerkonferencián, ahol összefoglalták tapasztalataikat.

F: 444, 2015. dec. 27.


 

 

ADATNYILVÁNOSSÁG

Milliókat kellene fizetnie az RTL-nek, ha választ akar kapni

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arra hivatkozva kért 3-5 millió forintot az RTL Híradótól annak megismerésére, hogy mire költik a kamarai hozzájárulást, hogy a kérés teljesítéséhez 2-3 munkatárs kéthónapos munkája szükséges, ez pedig éppen ennyibe kerül.

Milliókért mondaná meg az RTL Híradónak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), hogy pontosan mire költik a vállalkozók által befizetett 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást. Az adatokért egy idén módosított törvény alapján kérnének pénzt – számol be az RTL Klub Híradója.

F: HVG, 2015. december 22.

 

A cenzúra kódja: 451

Az új kód akkor jelenik meg a böngészőben, ha hatósági utasításra tiltották le a hozzáférést. Sok ilyen eset van, így a felhasználók is tudni fognak róla.

Az internetes szabványokért felelős testület (IETF) Internet Engineering Steering csoportja (IESG) pénteken bejelentette, hogy új státuszkódot fogadtak el, az „Error 451”-et, mely akkor jelenik meg majd a böngészőkben, ha a felhasználó azért nem ér el egy tartalmat, mert a hozzáférést valamilyen hatóság rendelete alapján tiltották le. Vagyis a felhasználók ezek után az egyéb kódokat (pl. 404: nem található az oldal) akkor látják, ha a hozzáférés megtagadása feltehetően technikai okokból történt, megszűnt az oldal stb., egyéb esetekben az új kód jelenik meg.

A testület azért döntött az új kód bevezetése mellett, mivel az egész világon jellemző, hogy a hatóságok, kormányok mind több hozzáférést tiltanak le törvényességi okokra hivatkozva, és a szakemberek úgy vélik, hogy erről a felhasználóknak joga van értesülni.

A szám egyébként Ray Bradbury klasszikussá vált, 1953-as regényére utal, a Fahrenheit 451-re, mely az állami agymosás és cenzúra máig egyik legjobb ábrázolása – a cím maga az a hőmérsékleti pont, melyen a papír meggyullad.

F: IT Café, 2015. dec. 22.

 

Ha kényes hírt találsz: print screen – ugyanis bejelentés nélkül is megváltozhat

Kovács kormányszóvivő kora délután közölte az MTI-vel a bombahírt: a kormányt annyira felháborított a Telekom lépése, miszerint felmondta a szponzori szerződését Kovács Ákos énekessel, hogy utasítottak minden minisztériumot és háttérintézményt, mondják fel a szerződéseiket a céggel.

Az egész magyar sajtó felbolydult, egyszerre indult el a lázas tényfeltáró telefonálgatás, a korábbi hírek kétségbeesett bányászása és az odacsördítős publicisztikák fogalmazása. Az újságírók sorra érték el kormányzati forrásaikat, akik nem értettek semmit, illetve a Telekom különféle embereit, akik még kevésbé. …

Mindeközben az MTI-ben 15:03-kor megjelent egy frissítés-módosítás az eredeti MTI-hírhez. Ez annyiban módosította a korábbiakat, hogy csak a minisztériumok mobilinternet-előfizetéseiről volt szó. Hát ez egészen más, mint az, amit először mondtak, hogy felbontják a kormány telekomos szerződéseit.

A kormany.hu cikkét minden erre vonatkozó jelzés nélkül módosították az „előfizetői” szó beszúrásával, most is ez a verzió olvasható ott.

F: 444, 2015. dec. 17.


 

 

INFORMÁCIÓBIZTONSÁG

Nemcsak adatokat, életeket is veszíthetünk

Azt már eddig is tudták, hogy a hálózat nyomtatók adatokat szivárogtathatnak ki, ami remek alkalom egy kis ipari kémkedésre. Viszont ha a hekkerek egyenesen a nyomtató firmware-jét támadják, azt is elérhetik, hogy túlhevüljenek a biztosítékai, és pár gombnyomással felgyújthatnak egy egész irodaházat. Az okoshűtőnk meg lehet, hogy tud tejet és tojást rendelni, de ha egy botnet átveszi felette az irányítást, már arra is használhatja a számítási teljesítményét, hogy milliószám küldjön kéretlen leveleket. Mi leszünk a köcsög spammerek, miközben az igazak álmát alusszuk a szomszéd szobában.

Bár ezek az események is szörnyű károkat okozhatnak, ez még nem nevezhető közvetlen életveszélynek. De már az sincs messze. Az orvosi eszközök is egyre okosabbak és egyre sebezhetőbbek lesznek. A testbe ültethető defibrillátorok, az okosított inzulinadagolók és a wifis pacemakerek is tudnak csatlakozni az internethez. Minél több okos eszközt ültetünk az emberi testbe, annál sebezhetőbb lesz a kibertámadásokkal szemben. Na, ez megér majd egy lapot a történelemkönyvben.

De ha ezt tudják a fejlesztők, akkor nyilván lélekszakadva dolgoznak rajta, hogy ezek az eszközök minél biztonságosabbak legyenek, nem? Lehet, hogy így van, de a Hewlett-Packard tanulmánya szerint az okoseszközök 70 százaléka feltörhető; egy kütyünek átlagosan 25 sebezhető pontja van.

F: Index, 2016. jan. 22.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.