Nem több jog kell a titkosszolgálatoknak, hanem több ész

Három dolog történik menetrendszerűen minden nagyobb terrortámadás után. A fél világ megváltoztatja a Facebook-profilképét, a másik fél ezen kiakad, a világ titkosszolgálatai pedig több pénzt és jogot követelnek maguknak, mivel állításuk szerint csak így lehet esélyük megakadályozni a további vérontást.
F: 444 2015. november 17.

Otthon, vagy a haveroknál is lehet a munkahely – hol dolgozhat az infobróker?

Az új őrület: hoffice: Az új munkaforma lényege, hogy az otthonok, nyaralók alkalmanként közösségi munkatérré alakulnak: a hoffice-ozók egy-egy napra megnyitják saját ingatlanjaikat mások előtt azért, hogy ne magányosan, hanem jó hangulatban, másokkal dolgozzanak együtt. Gyakorlatilag bármilyen ingatlan alkalmas erre, ha van benne jó internetkapcsolat – vagy gyors mobilinternet -, olyan helyiség, ahová félre lehet húzódni telefonálni, és hely, ahová egy laptoppal le lehet ülni.
Erejét a kialakuló kapcsolati háló jelenti: a hoffice-okban a hagyományos munkahelyi közösségeknél sokkal színesebb, vegyesebb összetételű gárda verődhet össze. Az ad hoc kialakult csapat tagjai a legkülönbözőbb szakmai területekről érkeznek, és egyedi ismereteikkel segíthetik egymást. A hoffice-ozásnak kialakított rendje van annak érdekében, hogy a munka valóban hatékony legyen: 45 perces szegmensekben folyik, amikor mindenki a saját feladatára fókuszál.
Az egyszerű távmunkásokkal szemben a hoffice-ozók a szünetek alatt megbeszélik egymással, hogy pontosan milyen feladatokat végeznek majd a soron következő háromnegyed órában. Az ötletelés mellé pedig az egyhangúságot megtörő tevékenységeket – például közös kávézást, teázást vagy könnyen elsajátítható relaxációs gyakorlatokat – is beiktatnak a közösen dolgozók.

A profi közösség: coworking. Egymástól függetlenül dolgozó embereknek teremtenek közös munkateret a közösségi, más néven coworking irodák is. Ez esetben azonban nem a vendéglátó jóindulatán múlnak a profi munkakörülmények. A közösségi irodákban a bérleti díjért cserébe a szolgáltató ad minden szükséges irodai berendezést a fénymásolótól a faxig, emellett tárgyalók, adott esetben rendezvénytermek időszaki használatára is lehetőséget teremtenek.
Itt is pluszt jelent a velünk egy térben dolgozókkal kialakítható kapcsolat. Lehet, hogy épp a régóta keresett grafikus vagy programozó ül a szomszéd asztalnál.
– A cikk által vizsgált további lehetőségek: neonomád, megosztott munkahely.
F: Piac és Profit. Nov.

A tömeges megfigyelés a megelőzésben nem, legfeljebb az elemzésben segít

Tömeges megfigyeléssel nem lehet megakadályozni terrortámadásokat, legfeljebb utóbb könnyebb kideríteni, kik és hogy valósítottak meg egy ilyen tettet – érvelt kedden Edward Snowden, amikor egy budapesti rendezvényen Skype-on kapcsolták élőben Moszkvából. Aztán ha már “itt volt”, megemlékezett a magyarországi hatalomról is.
A bátorság hiánya – a CIA kiugrott munkatársa, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nagyipari adatgyűjtését 2013-ban leleplező, a felelősségre vonás elől Moszkvába menekült Edward Snowden szerint ez jellemzi leginkább a politikusokat most, amikor a nyugati világ ennyire közvetlenül érzi a terrorizmus fenyegetését. Ez pedig – folytatta érvelését Skype-on élőben bejelentkezve a Közép-európai Egyetem Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívuma (OSA) keddi rendezvényén – lényegében súlyosabb következményekkel jár, mint maga a terrorizmus.
F: HVG 2015. december 08.

A prediktív és kognitív elemzések segíthetnek az még „láthatatlan” versenytársak stratégiájának felfedésében

A felsővezetők szerint a következő 3–5 évben az iparági konvergencia lesz a legnagyobb üzleti hajtóerő és kihívás, ebben a helyzetben pedig azok a vállalatok teljesítenek majd a legjobban, amelyek mind nagyobb hangsúlyt fektetnek kognitív képességeik javítására. „A versenyképesség szempontjából a cégeknek olyan új kihívásokat kell figyelembe venniük, amelyek többsége csak akkor válik láthatóvá, amikor már túl késő tenni ellenük” – mondta Bridget van Kralingen, az IBM Business Services alelnöke. A kognitív elemzésen alapuló rendszerek képesek értelmezni és megmutatni az előre nem látható eseményekre utaló trendeket. A prediktív és kognitív elemzések segítséget nyújthatnak a várható események nagyobb biztonságú előrejelzésében, az adott pillanatban még „láthatatlan” versenytársak stratégiájának felfedésében.
A hagyományos üzletmenetre a jobb és/vagy olcsóbb szolgáltatást nyújtó, sokszor kívülről érkező versenytársak jelentik a legnagyobb kockázatot. A tradicionális szereplőknek ma már az akár teljesen eltérő üzleti modellel színre lépő kisebb, rugalmasabb működésű szereplőkkel kell felvenniük a versenyt. Az akár naponta megjelenő szolgáltatók kiszorító hatása ráadásul sok esetben egyáltalán nem fokozatos: rövid idő alatt egész iparágakat formálnak újra ezek a cégek, elsodorva szinte bárkit, aki az útjukba áll. „Igazán kockázatossá az teszi a jelenlegi helyzetet, hogy az új szereplők többsége kezdetben nem is azonosítható versenytársként” –hangsúlyozta Piotr Ruszowski, a Mondial Assistance marketingigazgatója.
F: Kreatív 2015. nov. 27.

Keresőeszközzé válik az Időgép (Wayback Machine)

Keresőt fog kapni az Internet Archive – ami így gyakorlatilag időgépként fog működni. Azért van szükség az eszközre – melyhez a fejlesztést egy alapítvány finanszíroz 1,9 millió USD értékben, mert a Google és hasonló keresőeszközök csak a kurrens webet pásztázzák, ami – tudva, hogy a webes tartalmak átlagéletkora 100 nap körül van – csekély merítés a web egészéhez képest. Az időgép 2017-re tervezett átadása esetén tehát a “már nem létező” tartalmak között is fogunk tudni keresni – és persze, a Google is. (ref.: MG)
F: Gizmodo 2015. okt. 27.

Az összetett kérdéseket is megérti a Google hangalapú keresője

Már komplex kérdésekre is válaszol, valamint többek között a dátumokat, illetve a melléknevek felsőfokát is ügyesebben kezeli a Google hangalapú keresője. Az Android és iOS rendszereken elérhető megoldás a felhasználókhoz több lépcsőben érkező frissítést követően lesz okosabb.
Egyre nehezebb lesz kifogni a Google hangalapú keresőjén: a vállalat bejelentette, továbbfejlesztette szolgáltatását, amelynek hamarosan a korábbiaknál jóval bonyolultabb kérdésekbe sem törik majd bele a foga. Bár a keresőn továbbra is lehet fogást találni, az már olyan összetett kérdésekkel is megbirkózik, mint például “Ki volt az Egyesült Államok elnöke, mikor az Angels megnyerte a World Series bajnokságot?” – persze mindezt angolul, a más nyelvet beszélő régiók még jó darabig kénytelenek lesznek a kevésbé komplex kérdésekre szorítkozni.
F: HWSW 2015. nov. 17.

Topik vizualizáció, Ida, nyelvi gráfok és kulcsszó-kinyerés – conTEXT diák (prezentáció)

Témái: Mi az a látens dirichlet allokáció? Hogyan néz ki használata egy nagyjából 10.000-es korpuszon? Hogyan lehet vizualizálni a témákat?
F: Kereső Világ 2015. nov. 17.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Nyílt adatok a Holland Statisztikai Hivataltól

Úgy tűnik, hogy Hollandiában komolyra kezd fordulni a nyílt adatatok ügye. Tegnap egy kormánypárti (VDD – Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért) képviselő a belügyminiszterrel közösen jelentette ki, hogy a VDD szorgalmazza az kormányzati adatok nyílttá tételét. A tevezett “Nemzeti Nyílt Adat Központ” szerepére a Központi Statisztikai Hivatal lenne leginkább hivatott, hiszen a legtöbb kormányzati adat eleve náluk összpontosul, ráadásul tavaly mér léptek is a nyílt adatok irányába: jelenleg 3400 adatbázis 14 milliárd rekordja érhető el nyílt adatként. Számítások szerint pusztán a holland üzleti szektor 200-900 milliót spórolhatna ezzel a lépéssel. A teljes EU-ra vetítve pedig az Európai Bizottság szerint 140 milliárd eurós hatása lenne az adatok megnyitásának. Egy civil szervezet, az Open State Data (http://www.openstate.eu/) azt kifogásolja ugyanakkor, hogy a statisztikai adatok nem fedik le a teljes állami adatvagyont, tehát további lépéseket látnának szükségesnek, és a Statisztikai Hivatalt sem látják ugyanezért ideális jelöltnek az adatközpont vezetésére.
Egy saját (K.P.) megjegyzés: másfél évig tagja voltam én is egy kezdeményezésnek, ami a hágai közadatok nyílttá tételével foglalkozott. Egyik tagtársunk mondogatta szinte minden találkozón: akkor lesz igazi fordulat az nyílt adatok ügyében, ha sikerül ebből politikai issue-t csinálni. Őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy ezt pont a vezető kormánypárt teszi meg, azt meg végképp nem, hogy ilyen hamar. Másfél évvel ezelőtt a hágai önkormányzatnál ezt az ügyet letudták annyival, hogy egy önkéntes egy évig gyakornokoskodhatott ez ügyben, és a felettese munkaidőben néhány órát erre szentelhetett.
F: Király Péter, Facebook 2015. dec. 8.

Komoly problémák a magyar munkahelyeken – ám nem nyilvánosak az adatok

Az elmúlt 4-5 évben folyamatos volt a hanyatlás a munkaügyek, illetve a munkavédelem felügyeletében, legalábbis a szakterületen érintettek tapasztalata szerint. Ám a hivatalos kommunikáció nem tükrözi a negatív trendet – a vonatkozó statisztikák szórványosak, s bizonyos esetekben manipuláltak is.
A munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeit szondázó munkavédelmi ellenőrzésekről szintén rendkívül kevés adat nyerhető ki, a hivatalok honlapjukon nem hozzák nyilvánosságra az erről szóló statisztikákat. Annyi azonban tudható, hogy miközben 2008-ban még mintegy 35 ezer körül volt a munkavédelmi vizsgálatok száma, addig 2014-ben már csak kevesebb, mint 17 ezer ilyen vizsgálatot hajtottak végre idehaza – hívta fel a figyelmet Kéri.
F: Napi 2015, dec, 3.

INFORMÁCIÓBIZTONSÁG

A kémek, akik tényleg kicsinálnák az Iszlám Államot

Az Anonymousnál kevesebben vannak, de egy egészen más stratégiával indulnak a terrorszervezet ellen azok a hackerek, akik állításuk szerint legalább egy terrorcselekményt már meghiúsítottak.
Nem veszik elég komolyan az Iszlám Állam ellen internetes eszközökkel folytatható harcot, ráadásul semmilyen terrorelhárítással kapcsolatos tapasztalatuk nincs az Anonymous tagjainak – így vélekedik a terrorszervezet ellen “totális háborút” hirdető anonim hackerekről egy másik kiberterror-elhárító csoport, a Ghost Security Group vezetője. Ők szintén az Iszlám Államot tekintik célpontjuknak, de alapvetően máshogy állnak a kérdéshez.
A BBC által bemutatott szervezet a Charlie Hebdo elleni támadás után alakult olyan, amerikai, európai és közel-keleti informatikai szakemberekből, akiknek egy része járatos a titkosszolgálatok terrorszervezetekkel kapcsolatos módszereiben is. Ahelyett, hogy az Anonymoust követve dzsihádista weboldalakat tennének elérhetetlenné és átvennék a hatalmat a terroristák közösségi propagandacsatornái felett, a Ghost Security Group tagjai tulajdonképpen online kémkedést hajtanak végre.
Észrevétlenül behatolnak a terroristák és támogatóik felhasználói fiókjaiba, internetes fórumaira és más online kommunikációs csatornáikba, az itt megszerzett információkat pedig eljuttatják az Iszlám Állam ellen harcoló hivatalos állami szerveknek, titkosszolgálatoknak, rendőrségnek stb. A Ghost Security Group tagjai úgy vélik: sokkal hasznosabb, ha nem tesszük/teszik elérhetetlenné teszik az Iszlám Államhoz köthető fórumokat (ahogy az Anonymous tette és teszi), hanem titokban megfigyeljük/megfigyelik azokat.
F: HVG 2015. november 26.

Egy pendrive is nagy veszélyt jelenthet

A legtöbb vállalat találkozott már informatikai veszéllyel. Sokan ugyanakkor még mindig úgy gondolják, hogy velük ez biztosan nem történhet meg. A vállalatok 95 százaléka volt már célpontja rosszindulatú támadásnak, de a legtöbben azt hiszik, hogy ez velük nem fordulhat elő.
Annak demonstrálására, hogy milyen könnyű kijátszani a védelmünket láthatatlan támadásokkal, az Informatikai Biztonsági Napján (ITBN-en) pendrive-okat csempésztek IT szakemberek zsebébe egy bűvész segítségével. A pendrive megnyitásakor pedig az az üzenet fogadta az IT biztonsági szakembereket, hogy akár ez az ismeretlen pendrive is előidézhetett volna egy rendszertámadást.
F: Pénzcentrum 2015. november 17.

Egy rejtélyes “magas rangú magyar köztisztviselő” kérése futott be a Google-hoz

Az Európai Bíróság másfél éve úgy határozott, hogy a magánszemélyeknek jogukban áll a róluk szóló oldalak eltávolítását kérni a keresőkből. A Google minden magánszemély által benyújtott eltávolítási kérelmet megvizsgál, de nem mindnek tesznek eleget: továbbra is megjelenítik az adott weboldalt a keresési eredmények között, ha ehhez közérdek fűződik.
A Google most frissített Átláthatósági jelentésének kormányzati kéréseiről írtunk már, de azóta kiszúrtunk még egy érdekes dolgot a dokumentumban. A jelentés szerint Magyarországról másfél év alatt 3128 kérelem futott be, ezekben az országhoz kötődő magánszemélyek összesen 11 613 webcím eltávolítását kérték a keresőből. A vállalat 2981 URL esetében találta jogosnak a kérést.
Az érdekes dolog nem is a teljesített kérésekben van, hanem a több mint 7 ezer elutasított kérelem egyikében. Ezt tartotta annyira érdekesnek a Google, hogy a nemzetközi összesítésében is kiemelje. “Egy magas rangú köztisztviselő megkért minket, hogy távolítsunk el olyan, a közelmúltban megjelent cikkeket, amelyek egy több évtizedes büntetőítélettel foglalkoznak. A cikkeket nem távolítottuk el a keresési eredményekből” – írják, pontosabb megnevezés nélkül.
F: HVG 2015. november 26.