A kevesebb információ jobban használ?
Úgy tűnik az információk mennyisége egy ponton túl kifejezetten gátja a helyes előrejelzésnek: ha megnöveljük az adott információ mennyiségét nem növekszik a pontosság — annyi történik csupán, hogy az önbizalom nő egyre inkább (Overconfidence effect).
Más szóval, az információ mennyiségének növelésével a rugalmasság, a változtatás igénye és képessége párolog el.
F: http://www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=%20940
2013. szept.
Pénzügyi csalókat buktathat le a Facebook
Rendkívül fejlett kapcsolatiháló-felderítő és -azonosító rendszerek állnak ma már rendelkezésre a pénzintézeti ügyfelek pozitív és negatív tulajdonságainak, kockázatainak elemzésére – mutatta be a Pénzügyi IT konferenciánkon Baranyi Szabolcs, az IBM Információ Menedzsment szoftver specialistája.
A kapcsolati hálók elemzésének fő funkciói: 1. ki kicsoda? , 2. ki kit ismer?, 3. ki mit tesz? Az adatok elemzését segíti a vizualizációjuk, amelyhez az IBM-nél akár milliós ügyfélkörök elemzésére is alkalmas hardver infrastruktúrák is elérhetők.
F: http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/penzugyi_csalokat_buktathat_le_a_facebook.189394.html
2013. szeptember 19.
A kiberháború nem vicc: Kína 30 ezer fős kiberhadsereget tart fenn
A kiberbűnözés, a kiberháború létező probléma, amellyel foglalkozni kell — mondta el Keleti Arthur, a T-Systems IT biztonsági stratégája a Portfolio.hu Pénzügyi IT konferenciáján. Kína egyes becslések szerint több mint 30 ezer fős kiberhadsereggel, az Egyesült Államok néhány ezer fős kiber-alakulattal rendelkezik, az ismert sérülékenységek száma pedig több mint 983 millióra tehető, és folyamatosan nő. A pénzintézeteknek is fontos felismerniük, hogy a kibertérből érkező fenyegetések ellen fokozottan kell védekezniük.
2013. szeptember 19.
Nem csak az USA szeme lát mindent: kormányzati kémprogram Magyarországon
Újabb bizonyíték került elő arról, hogy Magyarországon is használják a kormányzati kémprogramként elhíresült Finfisher szoftvercsomagot, amelyet csak titkosszolgálatoknak és bűnüldöző szerveknek, de ezeknek elnyomó rezsimekben is értékesít nyugati gyártója. A kanadai Citizenlab májusi jelentése már felhívta a figyelmet arra, hogy Finfisher szerver üzemel Magyarországon, a Wikileaks pedig szeptember 5-én hozott nyilvánosságra egy szerződést, amelyben piacként említi az országot a lehallgató-technológia gyártója és forgalmazója.
2013. szeptember 16.
Hogyan működik az amerikai kémszoftver? — Az adathalász és a tenger
A Big Data néven az üzleti és a tudományos életben is használatos módszerekkel fürkészi az amerikai hírszerzés, miről leveleznek, miről gondolkoznak a világban.
Keresse meg azokat, akik németül beszélnek Pakisztánban. Vagy általában szűrje ki azokat, akik más nyelven interneteznek, mint amely a tartózkodási helyükön használatos. Vagy ha kell, gyűjtse ki azokat, akik Iránban titkosítással e-maileznek. Ilyen kéréseknek is eleget tud tenni az X-Keyscore számítógépes rendszer, amely a Nemzetbiztonsági Ügynökség (az amerikai hírszerző szolgálatok közül a kémek nélkül, csak technikával dolgozó NSA) lehallgató- és megfigyelőrendszerének egyik alapja. Mióta a szolgálat egyik külső munkatársa, a ma már orosz állampolgárként élő Edward Snowden idén júniusban leleplezte a világméretű kutakodást, sajtóértesülések alapján egyre részletesebb kép bontakozik ki a módszerekről. Pusztán számítástechnikailag az NSA nem csinál nagyon mást, mint amit manapság az üzleti világban vagy a tudományos kutatásban az 1990-es évek óta adatbányászatként, illetve újabban Big Data néven emlegetnek.
F: http://hvg.hu/hvgfriss/2013.35/201335_hogyan_mukodik_az_amerikai_kemszoftver_az_a (regisztrációval)
2013. augusztus 28.
Ipari kémet fogott a nagykanizsai GE
Ipari kémkedés gyanúja miatt bocsátotta el egyik dolgozóját a General Electric Nagykanizsán, az 58 éves férfi ellen rendőrségi feljelentést tettek. Állítólag kelet-európai megbízóknak töltött le adatokat a cég számítógépes rendszeréből.
Ipari kémkedés gyanúja miatt bocsátotta el egyik dolgozóját egy Nagykanizsán tevékenykedő multinacionális cég, és rendőrségi feljelentést tett az eset észlelése után. Az információt közzétevő Kanizsahír portál a cég megnevezése nélkül azt írta: külföldi megbízásból, közvetítő felkérésére folytatott ipari kémkedést a volt dolgozó, akinek ténykedése a belső védelmi rendszernek köszönhetően tűnt fel.
F: http://hvg.hu/kkv/20130912_A_nagykanizsai_GE_ipari_kemkedes_miatt_ru
2013. szeptember 12.
A titkosszolgálatok előtt nincs titok a világhálón
A szoftvergyártókkal és az internetszolgáltatókkal is összejátszott az amerikai NSA és a brit GCHQ, hogy feltörje a netezők által használt titkosítási alkalmazásokat. „Réseket” építettek be a szoftverekbe, hogy hozzáférjenek az ügyfelek adataihoz, akár az érzékeny banki vagy egészségügyi levelezéshez. Edward Snowden szoftverfejlesztő szerint az összes mobilhívást is lefülelik az amerikai hatóságok, a gyártókkal összejátszva.
F: Haszon hírek
2013. szept. 9.
Banki hitelbírálatnál a közösségi adatok is számíthatnak
Egy személy hitelképességének megállapításakor a pénzintézetek megpróbálják összegyűjteni az összes róla fellelhető adatot. Már a Facebookot és más közösségi portálokat is figyelik.
A bankok általában szeretnek jól felkészülni az ügyfeleikből, igyekeznek kideríteni, hogy az illető mennyire hitelképes. Ehhez figyelembe veszik nem csak az állandó jövedelmét, hanem azt is, hogy milyen környezetben él, mennyire pontosan fizeti be a számláit, vannak-e gyermekei és más fontos szempontokat. Egyre többször fordul azonban elő, hogy a közösségi ismertséget is megvizsgálják. A CNN szerint már számos cég foglalkozik a felhasználók közösségi tevékenységének feltérképezésével és a szükséges pénzügyi profilok összeállításával.
F: http://www.sg.hu/cikkek/99436/banki_hitelbiralatnal_a_kozossegi_adatok_is_szamithatnak
2013. augusztus 28.
Internetes nyomainkból készül személyiségrajz
Az interneten található információk értékét hazánkban is egyre több munkáltató ismeri fel: előre készítve személyiségrajzot a potenciális kollégákról. Ezekhez igazodva a tradicionális követelmények helyébe új elvárt tulajdonságok kerültek.
Amióta léteznek munkáltatók és munkavállalók, azóta törekszik mindkét fél a tökéletes találkozásra: arra, amikor az álláskereső megtalálja a rászabott munkakört és környezetet, a cég pedig az ideális dolgozót. A cél nem változott, az eszközök és a hatékonyság azonban rohamosan fejlődnek. Az interneten található információk értékét hazánkban is egyre több munkáltató ismeri fel – ezeket tudatosan használva pedig az álláskeresők is újabb értékes eszközt kapnak a kezükbe.
F: http://www.sg.hu/cikkek/99449/internetes_nyomainkbol_keszul_szemelyisegrajz
2013. augusztus 28.