A mellékhatások tekintetében… – máshogyan gondolkodva keresik az információt

A vegyészmérnökök helyett az informatikusok lehetnek a jövőben a gyógyszergyárak nagyágyúi. Legalábbis ebben reménykedik Atul Butte, a Stanford Egyetem adatbányásza és biológus felesége. A házaspár rendhagyó módon igyekszik rábukkanni a hatékony és jól jövedelmező gyógyszerhatóanyagokra. Már forgalomban lévő – vagy éppen korábbi kísérletekben leszerepelt – szerek nyilvánosan hozzáférhető adatait vetik egybe ismert betegségek működési mechanizmusával. Annak eldöntéséhez, hogy egy molekula hatékony lehet-e egy adott kórral szemben, a szokásoktól eltérően nem veszik figyelembe sem a tüneteket, sem a hatóanyag eredetileg feltételezett hatását. Kizárólag azt értékelik, hogy amit a szerről tudni lehet, annak mennyi köze van a betegség során lezajló molekuláris folyamatokhoz. Így jöttek rá, hogy az antidepresszánsok egy csoportja gyógyíthatja a tüdőtumorok legvégzetesebb (kissejtes) formáját. A módszerrel nemcsak időt, pénzt is megtakarítanak, hiszen az így megtalált hatóanyagok már átestek az előírt állat- és emberkísérletek egy részén. A Butte házaspár számítógépesíti azt, amire korábban inkább véletlenül volt példa. A Pfizer gyógyszergyár például az eredetileg szívgyógyszerként tesztelt hatóanyagot, a sildenafilt a világ legismertebb potencianövelőjeként, Viagra néven dobta piacra 2005-ben. Egy angol gyógyszergyár pedig a figyelemhiányos hiperaktivitás ellen engedélyezett készítményt készül mostanában egy egészen más betegséggel, a kényszeres evéssel szemben bevetni.
F: http://hvg.hu/hvgfriss/2013.47/201347_hatasvadaszat 2013. november 20.

Döntés: ösztönösen vagy elemezve hatékonyabb?
Előző lapszámunkban volt szó arról, hogy az információbróker megrendelőjének döntés-előkészítés céllal szolgáltat információt. A siker feltétele tehát az ügyfél döntés-előkészítéssel kapcsolatos attitűdje, illetve, hogy a kapott információ tényleg növeli-e a döntés minőségét. Nos, nem feltétlenül. Sót! Erről is szól egy múlt év derekán megjelent cikk példája.
— Arcfelidézés-kísérlete: Egy kísérlet résztvevőinek emberi arcokat kellett felidézni. Ez egyik csoport csak látás után emlékezett vissza, a másik meg is fogalmazta a látott arcok jellemzőit. Meglepetésre az előbbiek voltak hatékonyabbak. — A tudatos felidézés (a látottak megfogalmazása) olyan agyterületeket mozgat meg (a logikus, strukturált gondolkodást) amelyek aktivitása felerősödik és így elhalványítja az egyébként kiválóan működő ösztönös felismerést. Ha megpróbáljuk szóban megfogalmazni a látottakat, azaz a logikánkat is igénybe vesszük az ösztöneink mellett – romlik a teljesítményünk.
F: http://w.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=926 2013. máj.

Az igazságügyi nyelvészet…
… az 1960-as években indult el angolszász területen és kisvártatva Magyarországon is. hazánkban elsősorban az akkori Belügyminisztérium alá tartozott, és főként a lehallgatások és a rezsimet támadó röpiratok miatt volt hangsúlyos szerepe.
Angolul forensic linguistics, amit Jan Svartvik nyelvészprofesszor adott a fiatal tudományágnak 1986-ban. magyar fordítása igazságügyi vagy törvényszéki nyelvészet.
Az igazságügyi nyelvészet nemzetközi szervezete az International Association of Forensic Linguists. ez a szervezet adja ki az International Journal of Speech, Language and the Law című folyóiratot 1994 óta.
Az igazságügyi nyelvészek feladatai:
– a jogi nyelv vizsgálata (jogi dokumentumok, a bíróságok, a rendőrség és a börtönök nyelvhasználata)
– bírósági fordítások és tolmácsolások
– a nyelvi hátrány enyhítése a polgári és a büntetőjogi eljárások során
– professzionális nyelvészszakértői vélemények készítés
– nyelvészeti támogatás a jogszabályok és a hivatalos dokumentumok megalkotásakor, azaz pontosabb, érthetőbb jogi szövegek megfogalmazása
F: http://grannatik.wordpress.com/2013/12/05/palyaorientacios-percek-nem-nyelveszeknek-az-igazsagugyi-nyelvesz/ 2013. dec. 5.

Csak nyílt forrásból (a MIBE 13. konferenciájáról)

Sok mítosz övezi a titkosszolgálati, de még az üzleti-gazdasági hírszerzés eszközeit is. Kevés igaz közülük. Nyilvános forrásokból, legális eszközökkel is rendkívül sokat megtudhatunk.
Egy olyan világban, ahol az információ az egyik legfőbb érték, a minél több és minél pontosabb információ begyűjtése alapvető feladat. Márpedig a mai üzleti világban komoly versenyelőnyt jelenthet, ha egy cég minél többet tud konkurenseiről, azok vezetőiről, terveiről, a piacról, a piaci trendekről. Sokféle módon hozzá lehet jutni ehhez a tudáshoz – de a legszebb az egészben, hogy az adatok nagy része nyilvános forrásból is elérhető, nem kell törvénytelen módszereket alkalmazni. Még a hírszerző szervezetek által felhasznált adatok 80–90 százaléka is nyilvános forrásból származik, mondott egy meglepő adatot Arno Reuser holland információs szakértő egy szakmai konferencián.
F: http://www.itbusiness.hu/Fooldal/hetilap/tech/Csak_nyilt_forrasbol.html 2013. dec. 5.

Törölte a múltat a Híradó
Elérhetetlenné tette 2013. november 5. előtt megjelent összes anyagát a Híradó.hu. A Google-ben sem találtuk meg a cikkeket. “Megállapíthatjuk, hogy a közmédia internet-szolgáltatásában tárolt hírek alapján tavaly november 5. előtt semmi nem történt. Sem itthon, sem külföldön” – olvasható a Közmédiablogon. A blog beszámolója szerint az önmagát “Magyarország hírportáljaként” aposztrofáló híroldalon a legrégebben megjelent cikk 2013. november 5-i dátumú, az összes többi korábbi anyagot elérhetetlenné tették.
F: hvg.hu/tudomany/20140106_torolte_a_multat_a_hirado 2014. jan. 06.

K-portál: osztályoztuk a pártok honlapjait
Minden párt szereti hangsúlyozni, hogy mennyire fontosnak tartja az állam átláthatóságát. Ez üdvözölendő, de nem csak a kormányon bizonyíthatják a pártok, hogy mennyire fontos számukra a transzparencia. A K-Monitor most megnézte, hogy 2014-es választásokon induló nagyobb pártok és szövetségek mennyi információt közölnek önmagukról és működésükről a saját honlapjaikon. Ez ugyanis az a felület, ahol a pártok közvetlenül tájékoztatják a választókat programjukról, álláspontjukról, a párt politikusairól és a párt működéséről.
Négy szempontot vizsgáltunk. Megnéztük, hogy mennyi információ érhető el a párt felső és középvezetőiről, képviselőiről. Értékeltük a szervezeti adatok meglétét is: hogyan épül fel a párt, milyen helyi-területi, szakmai, felügyeleti egységei vannak, milyen mélységben érhető el információ ezekről. Megvizsgáltuk azt, hogy fel vannak-e töltve a legfontosabb dokumentumok, például a párt alapszabálya, beszámolók, szakmai anyagok, pártprogram, etikai és működési szabályzat. Végül megnéztük a pártok pénzügyi átláthatóságát is, megtudjuk-e, hogy mennyi pénzből gazdálkodnak, mire  költenek, van-e esetleg nyilvános számlájuk, hogyan számolnak be a pártalapítványok. Az egyes szempontokat 0-tól 5-ig pontoztuk. Az eredményekkel nem igazán voltunk elégedettek.
F: http://k.blog.hu/2014/01/02/fokuszban_osztalyoztuk_a_partok_honlapjait 2014.jan.02.

Így tudnak meg rólunk mindent a vállalatok
Buzzword vagy a jövő? Egyelőre nem lehet tudni biztosan, de a Big Data jelenség, és az óriási adathalmazok elemzéséből nyerhető üzleti előny a világ nagyvállalatainak szinte mindegyikét foglalkoztatja. A cégek marketing, értékesítési, brandépítési és csalásmegelőzési célokon túl például a döntés-előkészítésre és a kockázatkezelési modelljeik csiszolására is használhatják a Big Data elemzés eszköztárát. Széles körű elterjedésének legnagyobb korlátozója talán az, hogy a hatalmas adathalmazok elemzésére alkalmas eszközök egyelőre meglehetősen drágák, így sokszor csak beszélnek róla a cégvezérek.
F: www.portfolio.hu/vallalatok/it/igy_tudnak_meg_rolunk_mindent_a_vallalatok.193294.html 2014. jan. 3.

Újabb megdöbbentő hír a titkos megfigyelésről
SMS-ek százmilliót is figyelte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), amely az elfogott üzenetekből adatbázisokat épített ki a küldők és a címzettek kapcsolatrendszeréről – írta legújabb feltáró riportjában a The Guardian.
F: http://www.mmonline.hu/cikk/ujabb_megdobbento_hir_a_titkos_megfigyelesrol 2014. jan. 17.

Biztonsági prognózis — kémkedő vállalatok
A Kaspersky Lab szakemberei közzétették a következő évre vonatkozó előrejelzéseiket, amelyekről kiderül, hogy sok esetben szorosan kapcsolódni fognak Edward Snowden kinyilatkoztatásaihoz. Érdekes az is, hogy nemzeti szegmensekre bomlik a net, legalábbis az IT-biztonsági cég szakemberei szerint.
A Snowden által kiszivárgotatott információk bebizonyították, hogy az államok közötti kiberkémkedés egyik célja gazdasági támogatás nyújtása a ‘barátságos’ vállalatok számára. Ez a tényező lerombolta az etikai akadályokat, amelyek egy visszafogott üzleti hagyományt követtek. Újabban a vállalkozások már megfontolják azt a lehetőséget, hogy ezt a fajta új tevékenységet folytassák a saját maguk javára. A vállalatok kiberzsoldosokat, szervezett csoportként működő kiberbűnözőket alkalmaznak, akik testre szabott kémkedési szolgáltatásokat kínálnak számukra.
F: http://www.mmonline.hu/cikk/nemzeti_szegmensekre_bomlik_a_net 2013. dec. 19.

Context is King : A kontextus mindent visz

A kontextus már ma is sokszor elérhető és pontosítható, használatával pedig minőségibb mobilos szolgáltatásokat lehet építeni. Léteznek eszközök, kezdjétek el használni őket, még ha pontosan nem is látszik először, hogyan lehetne őket hasznosítani! Ahogy Tony Stark mondta, Sometimes you gotta run before you can walk! Nézzük pár példát a kontextus használatára!
F: http://kereses.blog.hu/2014/01/17/context_is_king_a_kontextus_mindent_visz 2014. jan. 17.

Fogyasztói hangulat mérése online szövegekre alapozva
A gazdasági élet szereplőit izgatja a jövő, hiszen szeretnek előre tervezni. Ezért rendkívül népszerűek, az olyan viszonylag egyszerű jelentések, melyek a vásárlói hangulatot (szentiment néven is szokták ezt emlegetni, de nem tévesztendő össze a nyelvtechnológiában használatos szentimentelemzéssel!) vizsgálják, hiszen ez egész jól leképezi a potenciális vásárlók költési szándékait. Az automatikus pénzügyi kereskedelmi platformokba is gyakran építik be ezeket. Eddig bevett gyakorlat volt, hogy a tréderek fizettek, hogy a hivatalos közzététel előtt kapják meg ezen adatokat, azonban a New York-i bíróság ítéletében eltörölte ennek lehetőségét. Ezért a szakma most keresi annak lehetőségét, hogy hasonló indexeket állítson elő online szövegekre és a közösségi médiában található tartalmakra alapozva. Ebben a posztban megvizsgáljuk, hogy mennyire lehetséges ez és milyen kihívásokkal kell szembesülnie annak, aki hasonló indexek előállítására adja a fejét.
F: http://kereses.blog.hu/2013/07/25/fogyasztoi_hangulat_merese_online_szovegekre_alapozva 2013.07.25.

Ha akarja, a Facebook azt is kiderítheti, mi az, amit a felhasználói végül mégsem posztoltak
Érdekes tanulmányt jelentetett meg a Facebook két alkalmazottja. Sauvik Das és Adam Kramer azt vizsgálták, hogyan cenzúrázzák önmagukat a felhasználók. Alapvetően ez elég bonyolult kutatási téma lenne, mivel azt kutatja, mi az, amit a felhasználó végül nem publikált. De Dasnak és Kramernek valójában nagyon is könnyű dolga volt. A Facebook azokat a posztokat is tárolja, amiket a felhasználói nem is publikáltak.
F: http://444.hu/2013/12/15/ha-akarja-a-facebook-azt-is-kideritheti-mi-az-amit-a-felhasznaloi-vegul-megsem-posztoltak/2013. dec. 15.

Így lehet lehallgathatatlan a mobilja
Egy magyar csapat legújabb fejlesztése azt ígéri: telefonunk közel teljesen lehallgathatatlan lesz. Bár feltörhetetlen rendszer nem valószínű, hogy létezik, de a fejlesztők szerint a CryptTalk töréséhez egy kvantillió év kellene.
F: http://hvg.hu/tudomany/20131211_igy_lehet_lehallgathatatlan_a_mobilja 2013. december 11.

Elkezdett normálisabban működni a hashtagokat kereső eszköz
Az alábbi forrásokban keres: Twitter, Facebook, Vimeo, Instagram, Tumblr, Flickr.  http://hshtags.com/

Elektronikus közokiratként is lekérdezhető a cégkivonat
Elektronikus közokiratként is lekérdezhető a cégkivonat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium online céginformációs rendszeréből, így ezért nem kell már cégbíróságra menni – közölte a szolgáltatás informatikai hátterét biztosító Microsec Zrt. az MTI-vel csütörtökön.
F: http://hirek.prim.hu/cikk-proxy/101796/ 2013. dec. 5.