Tisztelt hírlevél olvasó!

Itt van az ősz, itt van újra…, ám mi nyáron sem tétlenkedtünk, ugyanis a Magyar Információbrókerek Egyesületének tagjai számára hírlevelet készítettünk, melyet kizárólag elektronikus formában, havonta jelentetünk meg. Ehavi hírlevelünk elsősorban a technológiabrókerséggel, az információmegosztási technikákkal és a versenytársfigyelés nyereségessé tételével foglalkozik.
Külön felhívnám figyelmüket a 2003. október 8-án tartandó közgyűléssel egybekötött konferenciánkra, ahová minden érdeklődőt tisztelettel várunk.
Reméljük sok hasznos olvasmánnyal szolgálunk.
Kellemes olvasást kíván,

a főszerkesztő

– Tartalomjegyzék –

1. A technológiabrókerek tevékenysége
2. Peer-to-peer – belső információáramláshoz is
3. CI túlélés: kifizetődő CI
4. “Mi az, amit tudunk?”
5. Blog-szolgáltatás, mint üzleti modell
6. The British Library – The world’s knowledge
7. Elektronikus adatnyilvánosság – városok portáljai
8. 3. MIBE-konferencia: Infobróker-jövő; piaci kihívások és EU
9. Infobróker melléklet az októberi BOSS-ban

A technológiabrókerek tevékenysége

Andrew Hargadon szerint a technológiabrókerek – vehetjük őket speciális infobrókereknek – tevékenysége négy szakaszra oszlik, úgymint jó ötletek generálása, az ötletek életben tartása, új használók és régi ötletek párosítása végül az ígéretes koncepciók tesztelése.

1. A jó ötletek generálása. Mivel a technológia-brókerek több piacon, iparágban, fizikai helyszínen tevékenykednek, folyamatosan látják a különféle helyen használt technológiát, termékeket és üzleti gyakorlatot. Ezek a régebbi, megvalósult ötletek jelentik számukra a legfőbb nyersanyagot új ötleteikhez, még akkor is, ha egyelőre nem is tudják, miként lehet majd azokat egy új környezetben felhasználni. Amikor egy adott gyakorlattal találkoznak, nem csak egyszerűen elraktározzák őket. Fejükben eljátszanak vele – ha lehetséges, például tárgyak esetén kézbe is fogják őket – megpróbálnak rájönni, hogyan és miért működik, értékelik, hogy melyek lehetnek jó és gyenge pontjaik, és persze elkezdenek arról fantáziálni, hogy milyen új módon lehetne felhasználni azt. Edison úgy fogalmazott: a feltaláláshoz nagy képzelőerő és egy halom ócskaság szükséges.
2. Az ötletek életben tartása. Kognitív pszichológusok tapasztalata, hogy az innovációban nem az érintettek ellenállása szokott lenni a legnagyobb akadály, hanem az, hogy az embereknek nem jut eszébe a szükséges információ a megfelelő helyen és időben, függetlenül attól, hogy korábban már elsajátították a szükséges információt. A “ki mit tud” információ szétsugárzása hatékony módszer az ötletek életben tartására. Edison híres volt arról, hogy emlékezett rá; korábbi ötleteket ki hogyan használt fel. Ezt figyelembe véve az IDEO tervezőcég legelismertebb emberei részben “raktárosok” (akiknek jelentős anyagaik vannak felhalmozva), részben könyvtárosok (akik tudják, hogy ki mit tud) és részben irgalmas szamaritánusok (akik tudásukat megosztva segítenek másokon).
3. Új használók és meglévő ötletek párosítása. Az ötletek néha kézenfekvőek. Edison csapatában a villanykörte készítésekor a búra mindig kiesett a foglalatból. Mígnem az egyik technikus rá nem jött arra, hogy a régóta kezük ügyében lévő kerozinos palack pontosan záródó menetes kupakja megfelelő lehet az izzószál tartására. Kipróbálták – és működött. Azóta is ezt a formát használják. Meglévő ötletek nagyszerű megoldásokat hozhatnak, ha a technológiabróker képes ilyen analógiák meglátására.
4. Az ígéretes koncepció tesztelése. A technológiabróker ötletekkel kapcsolatos attitűdje: könnyen jönnek, könnyen mennek.

Gyakran fordulnak szakemberekhez, akik segítenek a problémamegoldásban és az ötletek tesztelésében. A be nem vált ötleteket nem dobják el, hiszen az később más célra hasznos lehet.

Forrás: ‘The Best Practices of Technology Brokers’ / Andrew Hargadon. In: Harvard Business School Working Knowledge (Aug. 4. 2003)
hbswk.hbs.edu/pubitem.jhtml?id=3613&t=innovation (ref.: Mikulás G.)

Peer-to-peer – belső információáramláshoz is

Joel Silver, az információmegosztási technikákkal foglalkozó kanadai OpenCola cég alelnökének írása jelent meg a SCIP.online egyik áprilisi számában. Az írás felhívja a figyelmet a Peer-to-Peer (P2P) technikák cégen belüli információmegosztást támogató alkalmazásának lehetőségére.
(A P2P egyenrangú, hálózatbak kapcsolt, egymás erőforrásait használó számítógépek együttműködése. Leglátványosabb használata az Internetes fájlcserélők: volt Napster, Kazaa)

A szerző szerint a hagyományos információ- és tudásmegosztási technikák (adatbázisok, dokumentum-, tartalommenedzsment rendszerek, Intranet és humán hálózatok) kiegészítése számos előnnyel jár. A P2P alkalmazásával minden hálózathoz kapcsolódó felhasználó könnyen, nagyon gyorsan, olcsón és mindenki által kontrolláltan – harmadik, közvetítő fél beavatkozása nélkül is tud információkat megosztani és megtalálni.

Forrás: ‘Peer-to-Peer technology helps identify internal information’ / Joel Silver In: SCIP.online, 29. szám, 2003. április 9. (ref.: Bodony J.

CI túlélés: kifizetődő CI

A vállalatok évek óta létesítenek CI (Competitive Intelligence, versenyfigyelő) részlegeket a külső környezet figyelésére. Céljuk, hogy időben felhívják a figyelmet a veszélyekre és lehetőségekre. Miközben ezek létrehozása a gyors változások korában időszerűbb, mint valaha, sok ilyen részleget építenek le a költségcsökkentés és átszervezés folytán, mások nem hozzák azt az eredményt, melyet létrehozóik reméltek.

Az intelligence (hírszerző, felderítő) részlegek sikertelenségének gyakori oka, hogy soha nem is voltak felderítő részlegek, inkább adatgyűjtő csoportok. A különbség több mint szemantikai. Egy szervezetben szinte bárki tud adatot gyűjteni, és ezért ez nem túlságosan magasra értékelt készség. Másrészt a felderítés jóval nagyobb hasznot hoz, mint amekkora befektetés egy CI csapat kialakításához szükséges.

A felderítés jövőbelátó és döntésközpontú. A kialakuló tendenciák korai elemzését kínálja, így a menedzsment azelőtt léphet, mielőtt az események kényszerítenék rá. A felderítés ahelyett, hogy olyan adatközpontú kérdésekre válaszolna, mint “Milyen a versenytársunk árképzési rendszere?” olyan kérdésekre válaszol, mint “Hogy fog kinézni a versenykörnyezet, amikor két éven belül piacra dobjuk új termékünket?”

A sikeres és sikertelen CI csapatok közötti különbség a felső menedzsmenttel a soron következő döntésekről folytatott folyamatos dialógus létesítésének képességében rejlik. Azok a CI-csapatok, melyek nem alakítják ki ezt a párbeszédet, találgatniuk kell a döntéseket, melyekkel menedzsment szembesül, és nem meglepő, hogy oda nem illő vagy haszontalan információt szolgáltatnak. Ezért a párbeszédért mindkét felet felelősség terheli. Ha egy vállalat CI-részlege mélyen el van ásva a szervezeten belül – a könyvtárban, vagy hasonló területen – kicsi az esélye, hogy valaha is ki tudja alakítani ezt a fajta párbeszédet felhasználóival.

Tippek a túléléshez:

1. Azt a kérdést tegyük fel, hogy milyen jövőbeli döntéseket fog támogatni a részleg, és nem azt, hogy milyen információkat kell gyűjtenie. A döntésközpontúság kritikus a részleg túlélése szempontjából.
2. Olyan helyre tegyük a részleget, ahol könnyen elérheti a döntéshozókat, akiket támogatni fog.
3. Olyan gyakorlott szakembereket alkalmazzon a részleg, akik az információ-felhasználókkal azonos szinten tevékenykedhetnek.
4. Ne csak publikált információk, vagy máshol könnyen beszerezhető adatok gyűjtésével bízzuk meg a részleget.

Akik betartják e szabályokat, nagyban hozzájárulnak CI-részlegük fennmaradásához, kézzelfogható értéket nyújtanak a befektetés megtérüléséhez. Akik nem tartják be, akadályozzák részlegük hosszú távú túlélését.

A cikk szerzője Bill Fiora, a Boston-környéki Outward Insights www.outwardinsights.com stratégiai és CI tanácsadó cég elnöke. Gyakran ad elő stratégiai témákban és a Competitive Intelligence Magazin Best Practices (legjobb alkalmazások) rovatának szerzője.

Forrás: ‘CI is not paying off for many companies’ In: SCIP.online, 22. szám, 2003. január 8. (ref.: Nattánné Sz. M.)

“Mi az, amit tudunk?”

Mary Ellen Bates (Bates Information Services, www.BatesInfo.com) szerint amit nyújtunk, az esetenként a tudás, a szükséges információ forrásának ismerete. Ez az a képesség, hogy akár egy nem szokványos témának a szaktekintélyét is megtudjuk-e találni. Hol található például egy szélenergia-piacot ismerő, vagy az Ausztrál szőlészethez értő szakember?
Az információkeresésnek ugyanúgy megvannak a fogásai és alapanyagai, mint egy jó receptnek. A szerző elsősorban olyan tematikus fórumokat használ forrásként, mint a http://groups.google.com vagy a http://groups.yahoo.com, amikor valakit keres. Személyek keresésénél a kulcsszavas keresést leszűkíti Powerpoint prezentációkra. Hiszen, aki előadást tart egy témában, nagy valószínűséggel publikálja azt a site-ján.

A 2003. áprilisi “Tip of the Month” (Hónap tippje) rovatában leírja, hogyan szűkíti a keresést dokumentum típusonként. Jó tipp, érdemes elolvasni.

Mary Ellen Bates kedvelt forrásai az egyetemek honlapjai, melyeken az egyetemi könyvtárosok gyakran külön honlapot nyitnak a kutatóknak. Független szakértők keresése esetén, a kormányportálokon keresztül kutatja azokat a testületeket és ügynökségeket, amelyek az adott iparágat szabályoznak. Így hamar eljut a specialisták, elemzők összefoglaló anyagaihoz. Ők azok, akik nagy valószínűséggel ismerik a piaci trendeket, az iparági híreket és tudják milyen kihívással kell szembenéznie az iparágnak a jövőben. Végezetül léteznek “ask-an-expert” (kérdésére-szakember-válaszol) site-ok (www.vrd.org/locator/, dmoz.org/Reference/Ask_an_Expert/). Mivel ezeket általában önjelölt válaszadók vezetik, a szakemberek hitelességének ellenőrzése mindenképpen javasolt.

Forrás: www.batesinfo.com/tip.html#April2003. (ref.: Sárváry K.)

Blog-szolgáltatás, mint üzleti modell

A blogok készítői – szubjektív webes naplóírók – üzleti modellel jelentkeztek. Legalábbis Christopher Allbritton 320 előfizető pénzén jár Irakban, és a www.back-to-iraq.com felületen tájékoztatja őket a fejleményektől. Megbízói emailben kapják a napi jelentéseket, riportokat és fotókat. A támogatók – megrendelők válaszolnak is a híradásokra; ötleteket adnak, kérdeznek: mintegy szerkesztőként befolyásolják az újságíró munkáját. A példán felbuzdulva David Appel, a cukoripar viselt dolgairól írandó riportjához gyűjt pénzt. További példa, üzleti modell a dél-koreai OhmyNews.com online újság.

Forrás: Magánpénzért magánújságírók : Az interneten szedik össze munkabérüket. In: Napi Gazdaság, 2003. aug. 27. p. 8. (ref.: Mikulás G.)

The British Library – The world’s knowledge

Az 1753-ban alapított brit nemzeti könyvtár üzleti információs szolgálata (Business Information Service) a világ különböző pontjain dolgozó információbrókereknek is hasznos segítőtársa lehet, hiszen a “világ tudását” őrző bibliotéka helyben használható hagyományos dokumentumai és elektronikus adatbázisai mellett a business információs szolgálat weblapján értékes kiindulópontokat találhatunk a gazdasági, piaci információforrásokhoz, adattárakhoz.
A részleg népszerű szolgáltatása az internetes üzleti tájékoztatás, mely elektronikus kérdőív kitöltésével kezdeményezhető; a válasz pedig ugyancsak digitálisan, e-mail formájában érkezik az érdeklődő postafiókjába.

Forrás: www.bl.uk/services/information/business.html#bc (ref.: Kiszl P.)

Elektronikus adatnyilvánosság – városok portáljai

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet azt vizsgálta, mennyire alkalmasak a nagyvárosok honlapjai ügyintézésre, miként élnek az internet adta lehetőségekkel az egyes települések. Az információbrókerek számára e portálok – amennyiben részletesek, naprakészek és pontosak – sok keresési időt takaríthatnak meg.

Forrás: Magyar Hírlap, 2003. 08. 05.
www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=70389

3. MIBE-konferencia: Infobróker-jövő; piaci kihívások és EU

(a májusban elmaradt konferencia helyett)
Helyszín: TIT Stúdió, 1113 Budapest, Zsombolyai u. 6.
Időpont: 2003. október 8., szerda 10.45

A konferencia előtt 9.30 órai kezdettel a MIBE közgyűlést tart. Ezen mód van új tagok felvételére, ezért érdeklődőket is szívesen látunk. A programról a tagok értesítést kapnak a levelezőlistán!

A program:

10.45-11.30 Az európai uniós joganyag elérhetősége magyar nyelven (előadó: Somssich Réka, osztályvezető, Igazságügyi Minisztérium)
11.30-12.15 A hazai tartalomipar fejlődési irányai és piaci kilátásai (előadó: Dr. Mlinarics József, elnök, Magyar Tartalomipari Szövetség)
12.15-13.00 Integráció és információ; információforrások az EU-ról
13.00-14.00 Büfé, szünet
14.00-14.45 Kormányzati tartalomszolgáltatás (előadó: Szakmáry Ákos, főtanácsadó, Miniszterelnöki Hivatal)
14.45-15.15 Magyar vállalatok információs igényei – infobróker-lehetőségek (előadó: Bíró Szabolcs, informatikus-könyvtáros, Neumann-ház)
15.15-15.25 Zárszó

A szakmai nap részvételi díja 8.000, a MIBE tagjainak 3.000 forint.
A részvételi díjat a helyszínen lehet befizetni. Részvételi szándékát a hrivnak.andrea@chello.hu e-mail címen vagy telefonon (30 984-8421, 30 239-2293) , nevének és postacímének, esetlegesen telefonszámának megadásával legkésőbb 2003. szeptember 25-ig szíveskedjen jelezni!

Tisztelettel várják a rendezők:
A Magyar Információbrókerek Egyesülete és az Általános Vállalkozási Főiskola

Infobróker melléklet az októberi BOSS-ban

A melléklet harmadszorra jelenik meg, az előző két évben a novemberi számok szóltak információbrókerségről (a cikkek elérhetőek a MIBE honlapjáról).
Az idei évi melléklet tervezett tartalma (egyelőre):

1. Magyar vállalatok információs igényei (Bíró Szabolcs)
2. Gondolatvadászat – Rejtett információk írott szövegekben (Galuska László Pál)
3. Információ az Európai Unióról, a csatlakozásról (Kovácsné Koreny Ágnes)
4. Szövegbányászat – Tudásmenedzsment szoftvertechnológiák az üzleti információszerzésben és konkurenciaelemzésben (Aszalós Péter)