Tisztelt hírlevél olvasó!

Gyorsan szaladnak a napok, vannak akik már nyaralás után vannak, s élményekkel gazdagodva tértek vissza a munkahelyre, míg mások még a várva várt nyári szabadság előtt állnak. A nyár folyamán kicsit a szerkesztőség is pihent, ám most új, összevont számmal jelentkezünk.
Ehavi hírlevelünk elsősorban a cégadatbázisokkal, néhány jogi forrással és az interneten való kereséssel foglalkozik.

Remélem, hírlevelünk ma is tartalmas olvasmányként szolgál!
Kellemes olvasást és mindenkinek vidám, fürdőzésben és szép pillanatokban gazdag napokat kívánunk,

a főszerkesztő

– Tartalomjegyzék –

1. A Google mint tudományos kereső
2. A Microsoft is beszáll a keresőbizniszbe
3. Kreatívabb kereséshez kevésbe használunk elektronikus adatbázisokat?
4. CompLex adatbázisok DVD-n
5. Külföldi cégadatok már az Optentől is
6. Megújult a Kompass keresőrendszere
7. Nemzetközi cégadatok – Informatikai rendszer Borsodban
8. Magyar nyelvű hozzáférés problémája az EU joganyagához

A Google mint tudományos kereső

A Google nagy lépést tett a tudományos kiadók irányába, amikor egyéves projektet kezdeményezett a CrossRef digitális azonosítójával (DOIs), létrehozva a CrossRef Search-öt. Ennek segítségével a felhasználók a CrossRefben részt vevő 290 kiadó közül kilenc honlapján kereshetnek: American Physical Society, Annual Reviews, Association for Computing Machinery, Blackwell Publishing, Institute of Physics Publishing, International Union of Crystallography, Nature Publishing Group, Oxford University Press, John Wiley & Sons. A módszer lényege egy hagyományos Google-keresés, amit a fenti honlapok tartalmára szűkítenek, kiszűrve ezzel a felesleges találatok jó részét.
A CrossRef Search segítségével a tudományos folyóiratok és a konferenciaanyagok teljes szövege kereshető és érhető el a kiadóknál, amivel a kutatókat is bevonják a Google-felhasználók népes táborába. A kutatókat nem az érdekli elsősorban, hogy melyik kiadónál lelnek rá a kívánt információra, hanem az, hogy megtalálják. Éppen ezért a több kiadónál egyszerre kereső Google/CrossRef módszer sikeres alternatívája lehet az olyan „egykiadós” keresőknek, mint amilyen például az Elsevier Scirusa. A Google szeretné, ha a 2004. végéig tartó, ingyenes próbaidőszak alatt újabb kiadók csatlakoznának a kezdeményezéshez, és további elérést kínálnának az internet „láthatatlan területeihez”. További információ: http://www.crossref.org/crossrefsearch.html.

Forrás: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2004/7., (Information World Review, 202. sz. 2004. május, http://www.iwr.co.uk/IWR/1154972)
(ref.: Zubreczki D.)
(Mikulás G.)

A Microsoft is beszáll a keresőbizniszbe

Komoly kihívással kell szembenéznie a két legnépszerűbb internetes keresőnek, a Google-nek és a Yahoonak. A Microsoft ugyanis pénzt nem kímélve fejleszti napokban bemutatott új keresőjét.

Forrás: FigyelőNet, július. 5., http://www.fn.hu/cikk.php?cid=82992&id=28
(Mikulás G.)

Kreatívabb kereséshez kevésbe használunk elektronikus adatbázisokat?

A tanulmány célja, hogy a szakterületi megközelítésen keresztül magyarázatot találjon az e-folyóiratok és adatbázisok használatára, illetve mellőzésére. A szerzők felvázolják az e-folyóiratok szakterületek szerint eltérő használatát befolyásoló tényezőket, és korlátozott adatkészlettel elvégzik hipotézisük kezdeti tesztelését négy szakterületen (ápolástan, irodalmi/kulturális tudományok, történelem és környezetvédelem). Következtetésük: azokon a szakterületeken használják az elektronikus folyóiratokat és adatbázisokat a legintenzívebben, ahol a fő keresési módszer az ismert adatelemre való közvetlen keresés, és az elsődleges relevancia-szempont a szakterületi relevancia; és olyan területeken használják kevésbé, ahol a fő keresési módszer a böngészés és a forrásokból kiinduló keresés, a fő relevancia-szempont pedig a paradigma-relenvancia. Az eredmények a Bates-féle hipotézist is alátámasztják, amely szerint a szakterület nagysága lényegesen befolyásolja a használt keresési módszert.

Forrás: Talja, Sanna – Maula, Hanni: Reasons for the use and non-use of electronic journals and databases. A domain analytic study in four scholarly disciplines = Journal of Documentation 59 (2003) 6 p. 673-691.
Autoref.: Könyvtári Figyelő, 2004/2.
(Mikulás G.)

CompLex adatbázisok DVD-n

A KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. gondozásában megjelenő – hazánkban piacvezető – Jogtár és Céghírek adatbázisok 2004 júniusától már DVD-n is hozzáférhetőek.

A CompLex DVD Jogtár+ előnyei:

* integrálja a magyar és az európai uniós jog forrásait
* az adatbázisokba rendezett 160.000 dokumentum tartalma egyszerre kereshető
* három CompLex CD-t tartalmaz (Jogtár, Közlönytár, EU Jogtár)
* új és korszerűbb felületet biztosít.

A CompLex DVD Céghírek új szolgáltatásai:

* teljes adatbázis négy nyelven (magyar, angol, német, francia)
* minden adatmezőben végezhető keresés
* tulajdonosi kapcsolatok feltárását a cégmutatóból lehetővé tevő közvetlen funkció
* egyszerűen rendezhető cégmutató.

Forrás: http://www.complex.hu és http://www.ceghirek.hu
(Kiszl P.)

Külföldi cégadatok már az Optentől is

Az Opten Informatikai Kft. 2004. június 15-től – nemzetközi együttműködésben – külföldi cégekről is szolgáltatat adatokat. A külföldi cégekről cégriportok és céglisták rendelhetők. A cégriportok – magyar, angol vagy német nyelven – tartalmazzák az egyes cégek legfontosabb adatait (beleértve a pénzügy adatokat is).

Forrás: http://www.opten.hu
(Kiszl P.)

Megújult a Kompass keresőrendszere

A közel 70 országban jelen lévő, 1,8 millió céget regisztráló, 23 millió terméket és szolgáltatást tartalmazó Kompass (http://www.kompass.com) adatbázisa 2004 júliusától mind CD-ROM-on, mind a weben új arculattal és keresési lehetőségekkel áll a felhasználók rendelkezésére. Jelentős előrelépés az is, hogy már több mint 130 ezer Kompass cégprofilra mutató találat jeleníthető meg a Google keresőrendszerében, így a cégek alapadatainak elérése még szélesebb körűvé vált.

Forrás: Kompass Hírlevél. 2004. június
(Kiszl P.)

Nemzetközi cégadatok – Informatikai rendszer Borsodban

Miskolc, 2004. június 10., csütörtök (MTI) – Magyarországon elsőként Miskolcon indították el azt az informatikai rendszert, amely európai uniós és unión kívüli országokból on-line jelleggel biztosít cégadatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Európai Információs Pontban – mondta a megyei fejlesztési ügynökség igazgatója sajtótájékoztatón csütörtökön Miskolcon.
„Európa vezető gazdasági háttérinformáció-szolgáltatása érhető el a borsodi megyeszékhelyen, amely segítséget nyújt a kis- és középvállalkozások eredményes gazdálkodásához” – közölte Némethi Lajos. Hozzátette: az adatbázis könnyen kezelhető, gyors, pontos és hiteles adatokat biztosít az üzleti partnerekről a vállalkozóknak.
Az informatikai rendszer beindítása után Magyarországról és Európa tizenhat országából azonnal lekérhetők a hatályos cégadatok, pénzügyi információk, fizetőképesség, hitelképesség, sőt egy értékelési táblázat is, amely rangsorolja a vállalkozások működését.
Az on-line jelleggel működő adatbázisból ingyen igényelhető az alapszolgáltatás.
A gazdasági élet fejlesztése Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az északi régió számára kulcsfontosságú, ugyanis így teremthetők új munkahelyek, növelhető a jövedelemtermelő képesség, és emelkedhet a lakosság életszínvonala – hangsúlyozta Némethi Lajos.
Hozzátette: az immár európaivá bővült hazai piacon alapkövetelmény, hogy az együttműködő partnerekről és a versenytársakról megbízható adatokkal rendelkezzenek a vállalkozók.

Forrás: MTI-ECO hír, 2004. június 10., csütörtök
(Nattánné Szamosi M.)

Magyar nyelvű hozzáférés problémája az EU joganyagához

2004. május 1-jén az uniós rendeleteket leképező hazai normák hatályukat vesztették, ám nem léptek helyükbe a közösségi rendeletek, mivel azokat még nem tették közzé magyar nyelven az EU hivatalos lapjában, az Official Journalban. Egyelőre tehát sérül a jogszabályok anyanyelven való megismeréshez fűződő alkotmányos jog.
A teljes uniós joganyag fordítása az Igazságügyi Minisztérium portálján (http://www.im.hu) olvasható magyarul (ez azonban csak a lektorált fordítás, a véglegesítése 2004. december 31-ig is eltarthat, emiatt nem tekinthető hitelesnek). Az EU hivatalos joganyagát közlő adatbázisokban, az EUR-LEX-ben (http://europa.eu.int/eur-lex) és a CELEX-ben (http://europa.eu.int/celex) csak a régi tagállamok nyelvén kereshetjük a jogforrásokat. Mindezek dacára senki sem ismeri be, hogy a szabályszerű közzététel késedelme miatt jogbizonytalanság állhat elő Magyarországon.

Forrás: Cseke Hajnalka: Jogos bizonytalanság. Az uniós normarendszer átvétele. In: Figyelő. 2004. 25. sz. 22-23. p.
(Kiszl P.)