Közösségimédia-trendek és gyakorlatok – MIBE-klub
A Magyar Információbrókerek Egyesülete klubjának Szabó Edit Ditte, digitális marketing szakértő volt a vendége (jan. 17.). Néhány érdekes megállapítás:
1. Használói tábor sorrendjében a közösségi platformok, világviszonylatban: Facebook, YouTube, Whatsapp, Instagram, Wechat, TikTok. Gyorsan növekedik: Pinterest, LinkedIn.
2. A közösségi média használatának legfőbb oka a személyes kapcsolattartás. Az idősebbek számára relatíve fontos az új hírekhez jutás előnye, a Z generáció számára kevésbé. “A TikTok a Z generáció piacát fogja uralni, míg az ezredforduló környékén születetteket hatékonyabban lehet elérni az Instagram és a Facebook kombinációjával.”
3. A közösségimédia-tartalmak fejlesztéséhez adatokat szolgáltató portál pl.: DataReportal, Statista
4. Három tartalomtípus népszerűsége növekszik: Be real tartalmak (inkább amatőr, mint szépen kidolgozott kép-és videótartalmak), felelősségvállalás téma (couse driven content), melyet jobban követnek a felhasználók a direktebb marketingtartalmakhoz képest, illetve a napirutin-tartalmak, azaz közönséges napi tevékenységek, pl. egy bookstagrammer esetében, aki bemutatja, hogyan ír.
A vendég a jelenlévők figyelmébe ajánlotta a témában frissen megjelent cikkeit is, amelyekből alább szemezgetünk. Folyt.: Közösségimédia-trendek és gyakorlatok
Tudás a 90%-ban lényegtelen információ válogatásában
– Honnan szoktál tájékozódni, melyek a kedvenc információs forrásaid…?
Zsidai Viktor befektetési tanácsadó (podcast-leirat, 44’05″): Alapvetően otthonról dolgozom, Bloomberg-terminálom nincsen, ezt elárulom. Ez óriási meglepetést szokott kelteni. Se Reuters, se Bloomberg, semmi ilyesmi. Az árakat követem teljesen ingyenes oldalakon. Igazából nem gondolom, hogy bármilyen versenyelőnnyel rendelkeznék bárkivel szemben.
G7: Ez érdekes, mert nekem is szokott hiányozni, hogy legyen Bloomberg-terminálom, mert egyszerűbb onnan leszedni ilyen adatokat…
Zs. V.: Igen, először, amikor az ember abbahagyja ezeket, akkor hiányzik, de aztán egy pár hónap múlva már nem hiányzik annyira. Ami viszont fontos és hasznon, nekem a kollégák nagyon sok elemzést küldenek, amelyeket különböző befektetési bankok gyártanak. Ezeknek a 80%-a teljesen haszontalan, de lehet, hogy a 90%. Viszont van mindig egy ilyen 10% – és nem is feltétlenül az, amit írnak -, hanem ott van egy grafikon, amin el tud az ember gondolkozni, vagy ott van egy nagyon jó gondolat, amire azt mondja az ember, hogy ’ah, tényleg; erre nem is gondoltam’. Ez nagyon nehéz; mintha a szitával az aranyszemeket próbálja az ember rázogatni. A nagy része sár, azt úgy lapozza át az ember, aztán bevillannak dolgok… Szerintem ezeknek az elemzéseknek a jelentős része levadászható. Nekem nyilván könnyebb dolgom van, hogy elküldik nekem, tehát nem kell levadásznom ezeket. De hát azt gondolom, hogy gyakorlatilag ingyenesen… Mindent, ami a gazdasági döntésekhez, vagy tőkepiaci döntésekhez szükséges, el lehet érni. És ez óriási nagy [dolog]!
Amikor én elkezdtem dolgozni ’97-ben, akkor egy Reuters-terminál nélkül (akkor az volt a népszerűbb sokkal) nem nagyon lehetett mozdulni, mert ott jöttek le az információk, ott voltak az adatbázisok, ott voltak a statisztikák. Ha most fölmegy az ember a KSH oldalára, olyan mennyiségű adatbázis van… Egyébként a KSH oldala nagyon jó, sokat szoktam használni. (…) Évek óta használom és… Fantasztikus, sok ország statisztikai hivatala… Mindig vannak ilyenek, amiket szoktam nézni, amikor van valami téma. Egy időben görög kötvényeim voltak, akkor mindig görög híreket meg görög statisztikai hivatalt próbáltam… A magyar nagyon jó, de tényleg. (…) De ezeknek az információknak nagy része… Most például Argentínával foglalkozok most… El lehet érni ezeket; oda megy az ember és egy kis kereséssel mindent megtalál. Nem tudok semmi olyat mondani, ami ilyen egészen speciális adatforrás lenne. – F: G7, 2019. jan. 5.
OSINT – Etikai és jogi korlátok
Az OSINT eszköztárát első megközelítésben bárki használja, aki nyílt forrásból adatot gyűjt bármiről vagy bárkiről, de egyes szakterületek ezt a munkát professzionálisan űzik. Ilyenek lehetnek a rendvédelemi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, jogi irodák kiszolgálói, tőzsdei elemzők, járványügyi szakértők, adatújságírók stb. Az OSINT eszköztára az egyszerű online kereséstől kezdve a mesterséges intelligencia teljes arzenáljának bevetéséig a teljes spektrumot lefedi. Az OSINT szakszerű használatára számos képzés folyik, ezek mélysége a jövendő felhasználók jogköreinek mélységétől függ, a civilektől egészen a felesküdött tisztekig. Ilyen képzések Magyarországon vagy Magyarországról is elérhetők online formában érdeklődő civileknek, detektíveknek, kutatóknak és profi szakembereknek.
Az OSINT alkalmazásának alapvetően két korlátját ismerjük, az etikait és a jogit. … – F: Vadász Pál: Jogszerű-e az OSINT? ITKI Blog, 2023. aug. 24.
Ha szorul a hurok, elkapható a vallomás
Hónapok óta rajta voltunk a sztorin (ld.: Telex), és a megkeresett források nagy száma és a hivatalos megkeresések miatt Rogán és a kormány pontosan tudta, hogy egy számukra eléggé kellemetlen cikk készülődik.
Feltehetően azért, hogy megpróbáljanak minket beugratni, nem sokkal a tervezett megjelenés előtt elhintettek egy fideszes politikuson keresztül több újságírónak is egy olyan, Kertész Balázsról szóló információt, ami őt nagyon rossz fényben tüntette fel, de közben nem volt igaz. A fél magyar sajtó ezután napokig tűkön ülve várta a hivatalos válaszokat, majd egy lap, amelyik türelmetlenebb volt, mint a többi, megerősítés nélkül lehozta a hírt – majd rögtön záporozni kezdtek a hivatalos cáfolatok, és a híresztelésről kiderült, hogy szándékos dezinformáció volt. Az elővágás akkori célpontja nyilvánvalóan az Index, és annak újságírói voltak. Ha mi beugrottunk volna annak a híresztelésnek, az az egész cikkünket aláásta volna.
Több mint hét évvel később, 2024 januárjában az Index már nem célpontja, hanem eszköze lett egy hasonló elővágásnak – és egy készülődő, érzékeny sztori reménybeli kinyírásának. Az egykor legbefolyásosabb független online újság 2020 óta már kormányzati befolyás alatt működik, szerepe a Rogán Antal irányította orgánumok körében pedig az, hogy az agresszív, de őszinte fideszes propaganda sulykolása helyett fenntartsa a mérsékeltség látszatát – és ezáltal megtartsa azt az olvasóközönséget, amit például az Origo nem ér el. De ha kell, amikor igazán fontos a kormányzatnak, akkor az Indexet lehet használni akár a politikai ellenfeleket lejárató anyagok terjesztésére és terítésére (ilyen volt az úgynevezett Városháza-ügy), akár olyan megelőző, egy történetet a nyilvánosság számára átkeretező műveletekre, mint ami most zajlik. – F: Direkt36 Hírlevél 2024. jan. 26.
Kémprogram van a telefonodon? Így szúrhatod ki és szabadulhatsz meg tőle
Számos árulkodó jel utalhat arra, hogy kémprogram fut valaki mobilján: mutatjuk, mire figyeljen, és milyen lépéseket tegyen meg haladéktalanul, hogy megszabaduljon tőle.
A közhiedelemmel ellentétben sem az androidos készülékeket, sem az iPhone-okat nem lehetetlen feltörni, jól példázza ezt a Pegasus-botrány is. A rosszindulatú felek ugyanis nem tétlenkednek, legyen szó „egyszerű” adatlopásról és kémkedésről, vagy éppen kormányzati megfigyelésről.
Kémprogram (spyware) két módon juthat a készülékre: az egyik, hogy egy biztonsági sérülékenységet kihasználva, gyakorlatilag észrevétlenül, bármiféle felhasználói beavatkozás nélkül telepítik a készülékre, míg a másik metódus az, hogy valaki rákattint egy SMS-ben kapott adathalász hivatkozásra – és már települ is a kémprogram, jó eséllyel teljesen észrevétlenül. Bár ritka, de az is megesik, hogy az App Store-ba és a Play Áruházba is bekerül egy-egy kémprogramot tartalmazó applikáció, írja a témát körüljáró Reader’s Digest. A lap három technológiai szakértőt szólított meg a cikkhez: Craig Lureyt a Keeper Securitytől, Cindy Murphyt a Tetra Defense-től és Russell Kent-Payne-t a Certo Software-től. – F: Kémprogram van a telefonján? Így szúrhatja ki és szabadulhat meg tőle. HVG, 2024. jan. 15.
Egyre gyengébb minőségű eredményt hoznak a webes keresők
A keresőmotorok eredményei tényleg egyre rosszabbak, mivel az internetet elárasztja a SEO-farmoktól (search engine optimization, keresőoptimalizáció) és affiliate linkoldalakról származó alacsony minőségű szemét – állapította meg – a Google, Bing, DuckDuckGo keresőket vizsgáló – német kutatókból álló csoport.
Úgy tűnik, igaza van azoknak, akik a Google romló minőségére panaszkodnak, és a dolgok valószínűleg csak rosszabbodni fognak a generatív mesterséges intelligencia megjelenésével. “Arra a következtetésre juthatunk, hogy a magasabban rangsorolt oldalak átlagosan optimalizáltabbak, több pénzt szánnak rájuk affiliate marketinggel, és alacsonyabb szövegminőségre utaló jeleket mutatnak” – írták a kutatók.
Más szóval, minél jobban meg van terhelve jutalékot hozó linkekkel és SEO-stratégiákkal egy oldal, annál rosszabb lesz. Ezek az oldalak mindenhol ott vannak, és így az eredmények általában egyre rosszabbak.
Most, hogy megjelent a generatív mesterséges intelligencia, amely pillanatok alatt képes alacsony minőségű másolatokat gyártani, az internetet egyre inkább elárasztja a szemét. A kutatók úgy találták, hogy burjánzanak a spamdomainek a találati listák elején, és hogy “a szövegminőségben mindhárom keresőmotorban általános csökkenő tendencia figyelhető meg”, ugyanakkor “a jóindulatú tartalom és a spam közötti határvonal egyre inkább elmosódik – ez a helyzet a generatív MI megjelenésével minden bizonnyal tovább romlik”. – F: A keresők nem tudnak mit kezdeni a rájuk optimalizált tartalmakkal. SG, 2024. jan. 17.
Szinte titokban kapott duplaannyi időt döntések eltitkolására a kormány, és mással is trükközhet
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik “a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés”.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója példaként hozta a köztulajdonban álló gazdasági társaságokról szóló törvényt, amely januártól úgy módosult, hogy az ilyen cégek esetén alapvetően tíz évig nem nyilvánosak a külföldön megvalósított vagy folyamatban lévő beruházások előkészítő dokumentumai, szerződései, az abban szereplő pénzügyi, műszaki és üzleti adatok.
Szintén a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, vagyis a kormányzat tevékenységének ellenőrizhetőségét, a kabinet elszámoltathatóságát nehezíti Ligeti Miklós szerint egy másik, az év elejétől már hatályos változtatás. Ez az Infotörvénynek egy eddig is sok kormányzati mismásolásra lehetőséget adó, az “új adat létrehozásával” és a hatáskörökkel kapcsolatos passzusát érinti. Az állami, kormányzati szervek korábban is gyakran tagadták meg ugyanis az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy valójában nem ők az adatkezelők, vagy azzal állhatnak elő, hogy a kért adat ebben a formában nem áll rendelkezésükre, így az igénylést csak “új adat létrehozásával” teljesíthetnék, erre pedig a törvény szerint nem kötelesek. – F: Szinte titokban kapott duplaannyi időt döntések eltitkolására a kormány, és mással is trükközhet. Lengyel Tibor, HVG, 2024., jan. 15.
Mennyire hihető a KSH adata – pl. a nem lakott lakások száma esetében?
Máltán sem volt könnyű dolga az ottani statisztikai hivatalnak, és ami ott történt, akár támpont is lehetne a magyar helyzet elemzésekor. Ott azt hozták ki, hogy minden negyedik, több mint 80 ezer lakás üres, ez a legmagasabb arány a világon, de az adatot a Máltai Ingatlanfejlesztők Szövetsége (MISZ), egy érdekvédelmi szervezet, erősen vitatja.
Szerintük a torz adatokat az okozza, hogy a statisztikai hivatal nem tesz különbséget a nem lakott lakások kategóriáján belül a másodlagosan (például irodaként, orvosi rendelőként, masszázsszalonként) hasznosított, a szezonálisan (nyaralóként) használt és a ténylegesen üres (évek óta egy lélek nem járt benne) lakások között.
Az érdekvédelmi szervezet szerint inkább a tagjai és a lakosság által tapasztalt ingatlanpiaci tapasztalatokra kell hagyatkozni. “Közismert tény, hogy a meglévő ingatlanok bérlése és vásárlása egyre nehezebb. Így nem állja meg a helyét az az elképzelés, hogy ezek a lakások többnyire üresen állnak.”
A máltai statisztikusok egyébként azért nem tesznek különbséget a három nem lakott lakástípus között, mert a népszámlálásokkor a számlálóbiztosok nehezen, vagy egyáltalán nem tudják megállapítani egy lakatlannak tűnő ingatlan valódi státuszát. A máltai Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint “ez a helyzet minden népszámlálásnál gyakori, mivel a másodlagos, szezonálisan használt vagy üresen álló lakások státuszát jellemzően a szomszédoktól kapott információk, vagy maguknak a lakásoknak az állapota alapján osztják be”. Ez pedig “néha nagyon szubjektív lehet”.
Azt tehát nem tudtam meg, pontosan hogyan jött ki a KSH-nak, hogy mennyi üres lakás van Magyarországon, és nincs magyarázat arra sem, miért ne tudnának egy falu lakói, a polgármesterek vagy jegyzők arról, hogy náluk elvileg rengeteg az üres lakás. – F: A félmillió üres magyarországi lakás nyomában. Bábel Vilmos, HVG, 2024. jan. 5.
A Magyar Közlönyben meg nem jelenő határozatok
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Eddig tíz évig számítottak döntéselőkészítő iratnak a kormány “nem nyilvános” határozatai, és erre hivatkozva közérdekű adatként sem kellett automatikusan kiadni őket. Nem nyilvánosak azok a kormányhatározatok, amelyek nem tartalmaznak minősített adatot, ezért nem is titkosak, mégsem jelennek meg a Magyar Közlönyben.
Nyilvános, nem nyilvános és titkos határozatok – a sorszám árulkodik:
– Vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező azokat közzétenni a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezek az ezres határozatok.
– Vannak a nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően a kormány alárendeltségébe tartozó szervnek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok.
– Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik.
– Vannak a nem nyilvános, általában munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok.
A nem titkos, de nem is nyilvános kormánydöntések néha a kormányzat szándéka ellenére kiszivárognak, illetve közérdekű adatigénylés nyomán válnak megismerhetővé. Utóbbi esetben csak régebbiek. A négyezres és kétezres határozatok ugyanis, bár nem titkosak, tíz évig automatikusan nem nyilvánosak. Emiatt addig nem is adják ki őket, és néha utána is csak akkor, ha arra a bíróság kötelezi az érintettet. – F: Szinte titokban kapott duplaannyi időt döntések eltitkolására a kormány, és mással is trükközhet. Lengyel Tibor. HVG.
Mesterséges intelligencia segíthet az akkumulátorokhoz szükséges ritkafémek felkutatásában
Az akkumulátor technológia nem csupán a társadalmi-gazdasági közgondolkodást világszerte „rohammal bevevő” és egyre inkább komoly húzóágazattá váló zöldtechnológia egyik kulcsa. A globális hatalomért folyó – és ma már egyre inkább technológiai fókuszú – geopolitikai versengésben is kiemelt fontosságú szereplő az akkumulátor, pontosabban annak néhány nélkülözhetetlen komponense. Az ún. hosszú ellátási láncok problematikájában külön figyelem illeti a ritka földfémeket és ezek ásványkincsek az akkumulátor technológiában, és így egyebek mellett az egész elektromos járműtechnológiában is meghatározó szerepet játszanak. 2022-ben mintegy 10 millió eladott autóra becsülik a világ elektromos autóforgalmát, ami több mint 50%-os eladás-növekedést jelent az előző évhez képest. Ahhoz azonban, hogy az új technológiájú járművek bevezetésének, forgalmazásának ez az üteme fenntartható legyen, jelentős mértékben szükséges növelni az akkumulátorok előállításához nélkülözhetetlen ritka nyersanyagok kibányászását. A ma legelterjedtebb energiatárolási technológiát a lítium-ion akkumulátorok jelentik. Ezek előállításához azonban nem csekély mennyiségű lítiumra van szükség, ami egyike a sokat emlegetett ritka földfémeknek. De az előállítás során (például az elektródák gyártásához) szintén jelentős mennyiségű kobaltra és nikkelre is szükség van, azaz további ritka nyersanyagok beépítése a folyamatos termékgyártás előfeltétele. Egy innovatív vállalkozás, a KoBold Metals mesterséges intelligencia támogatású rendszerekkel igyekszik az eddigieknél hatékonyabban felderíteni, elemezni az ilyen nélkülözhetetlen ásványkincsek lelőhelyeit. Egyfelől az ilyen különleges anyagokat kibányászható mennyiségben tartalmazó érctellérek felfedezése nagyon összetett feladat: hatalmas területekre kiterjedő műholdas, drónos légifelderítéssel, geofizikai felderítő eszközökkel támogatott – rendkívül költséges és időigényes – kutatások szükségesek hozzá. Másrészt viszont az elmúlt évek, évtizedek, sőt századok folyamán felmérhetetlen mennyiségű geológiai adat halmozódott fel az emberiség birtokában. Ezek többsége ráadásul nyíltan hozzáférhető adat. Csakhogy ez az adattömeg strukturálatlan, rendezetlen, szétszórt és töredezett. A KoBold Metals tudósai viszont most az új MI-technológiák segítségével szeretnék átfésülni, elemezni ezt a felbecsülhetetlen geológiai adatvagyont. – F: MI Újság – Finding Battery Minerals With AI IEEE Spectrum IEEE
Ki örökli az emailjeimet, ha meghalok?
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása egyértelműen proaktivitást igényel. Aki szeretné átörökíteni a következő generációra digitális vagyonelemeit, jól teszi, ha átböngészi például ezt a listát https://www.meganlyip.com/wp-
Kompromittálás – Tőrbe csalt civilek
Izraeli magánhírszerző cég állt a magyar civilek elleni 2022-es lejáratókampány mögött – erre a következtetésre jutott a LinkedIn üzleti közösségi oldal kutatója, Mona Damian. Bebizonyította, hogy a Black Cube álprofilokat és hamis álláshirdetések sorát hozta létre a LinkedInen, amelyekkel aztán aktivistákat csaltak lépre. Az izraeli cég például online állásinterjúkat szervezett legalább tizenkét, civil szervezethez köthető embernek, majd az e beszélgetésekből kiollózott videórészletekkel hergelték a nyilvánosságot a kormánymédiában a 2022-es országgyűlési választások előtt. A Black Cube már a 2018-as kampányban is gyártott lejárató anyagokat, akkor Siewert Andrást, a Migration Aid aktivistáját csábították el egy bécsi találkozóra. Az ott készült felvételre még Orbán Viktor is hivatkozott a 2018-as kampányban, csakhogy Siewert gyanút fogott, így az a lejáratás dugába dőlt. A kormány egyelőre nem kommentálta Damian eredményeit, így arról sem nyilatkozott, az ő megbízásukra készítette-e a Black Cube a kompromittáló felvételeket. (Huszár Dávid)
The latest annual report of the Czech counterintelligence (Security Information Service, BIS) is a good reminder that Hungary’s similar agency has stopped publishing its own yearbook after Viktor Orbán took power in 2010. Any guesses why? I have a few. – F: Panyi Szabolcs, 2023. nov. 4.