Így működik a Lakmusz – Teljes beszámoló a márc. 10-i MIBE-klubról

A Lakmusz tényellenőrző szerkesztőség 2022 elején alakult, EU-s támogatásból, a Magyar Jeti Zrt. kiadó új weboldalaként. Tavaly november óta dolgoznak az induláson. A www.lakmusz.hu weboldal januárban jelent meg.

Zöldi Blanka: A tényellenőrzés kifejezés félreértésekre adhat okot. Igazából nem a tényeket ellenőrizzük, hanem megnézzük, hogy vannak-e tények az állítások és kijelentések mögött. Munkánk sémája: veszünk egy széles körben terjedő információt, állítást, és ellenőrizzük, hogy áll-e mögötte tény, adat, bizonyíték. A jelen helyzetben munkánk szélmalomharcnak is tűnhet: sok az álhír, nehéz felvenni a harcot. Éppen ezért nem is mondhatjuk, hogy 1 év alatt ezeket el szeretnénk ezeket tüntetni. De azért szeretnék visszahozni a közbeszédbe a tények fontosságát.

Mikulás Gábor (MIBE): Mi a Lakmusz munkatársainak szakmai háttere?

ZB: Újságírói háttérrel bírnak (Direkt36, Mérce, Abcúg / 444). Emellett ahhoz, hogy a tartalmakat hatásosan jelenítsük meg, vizuális megoldásokkal is kísérletezünk: 2 grafikussal dolgozunk. Feladatuk infografikák és információs kártyák megalkotása.

MG: Egyetértesz azzal, hogy akkor ugrik meg az álhírek száma, amikor emberek tömegei kerülnek krízisbe?

ZB: A 2016-os amerikai elnökválasztás, Trump hatalomra jutásának környékén kezdtünk arról egyre többet beszélni, hogy “eltűntek a tények”, a kommunikációt a hitrendszerek dominálják, párhuzamos valóságok alakulnak ki. De pont azért, mert nincsenek meg a fix igazodási pontok. Nekünk sincs mindenre válaszuk, mert gyorsan változik a világ, keressük a legjobb módszereket és utakat.

Nincs ilyen tanulmány, ami megszámolta az álhíreket; de attól függ, milyen korral hasonlítjuk össze. Az igaz, hogy ha több információ áll az emberek rendelkezésére, akkor azzal egyenesen arányosan vagy annál nagyobb mértékben nő a hamis információ. Továbbá a hamis, érzelemre ható információk nagyobb sebességgel terjednek, mint a semleges vagy igaz hírek.

Ott terjed jól az információ, ahol üres buborékba érkezik. Ahol még nincs hová nyúlnia annak, aki helyes információhoz szeretne jutni. Például a koronavírus járvánnyal is láttuk ezt. Az összeesküvés-elméletek gyorsabb választ adnak. Nehéz megérteni, hogy összetettebb kérdés, mint az igaz-hamis ábra. Mert a tudománynak is a velejárója a változás, ezért néha tudományos állításokat is későbbi kutatások során meghaladnak, változik az, hogy pontosan milyen kijelentéseket tudunk tenni a tudomány “aktuális állására” hivatkozva.

MG: Találkoztatok-e munkátokkal kapcsolatos ellenérzésekkel?

ZB: Mostanában sokkal kevésbé, mint az elején. Akkor azzal riogattak, hogy jön a véleményterror, és cenzúrázzák majd az internetet. Mára ez csillapult. Persze, senki sem szereti, ha megcáfolják a mondandóját. Ugyanakkor kíváncsian várjuk, mikor jön az első olyan reakció, hogy valaki megköszöni, hogy felhívtuk egy hibára a figyelmét, és azt javítja. Szerintem eljöhet majd ez a kultúra is.

MG: Mi az, ami érdekli az embereket? Milyen pozitív visszajelzéseket kaptok?

ZB: Most éppen a háború kiemelt téma lett, történelmileg megrázó helyzet; a médiát is sokkal többen olvassák az emberek, és a tényellenőrzés iránt is megnövekedett érdeklődést tapasztalunk. Az olvasói témaajánlások és FB-üzenetek száma is megemelkedett. Ám nem minden ajánlott témában írunk cikket. Gyakran csak az a kérdésük, hogy igaz-e egy hír, vagy eredeti-e egy videó, ha ezt gyorsan le tudjuk ellenőrizni, gyakran csak egy-egy személyes üzenet formájában válaszolunk az olvasóknak. Fontos, hogy megerősítsük az embereket, ugyanis sokan el vannak veszve a sokféle információ közt. Hasznos, ha ajánlanak nekik hiteles cikkeket.

MG: Hogyan néztek utána a hírek mögötti tényeknek?

ZB: Ugyanazokat az eszközöket használjuk, mint újságíróként. Forrásokat keresünk. Oknyomozó újságíróként háttérbeszélgetések voltak hasznosak, itt inkább területek szakértőit keressük meg. Ritkán idézünk névtelen forrástól, mert a megszólalók szakértelme a lényeg. Ha mégis a háttérben maradnak, akkor folyamatok magyarázatára kérjük őket, vagy segítséget kérünk, hogyan találhatunk releváns adatokat, bizonyítékokat, statisztikákat.

MG: Milyen érdekes, vagy jellemző esetetek volt?

ZB: Visszatérő motívum, hogy a nálunk megjelenő hamis hírek már sokkal korábban elkezdtek terjedni. Például egy Dél-Amerikában született hírt átvesznek a terjesztők – magyarra lefordítva. Ezért is érdemes külföldi szervezetekkel együttműködni: ne végezzék el ugyanazt a munkát, amit más már megtett.

Érdekes eset például, hogy Vajna Tímea az Instagram Stories-ban közzétett egy posztot, amiben megkérdőjelezte, hogy egy ukrajnai házat tényleg rakétatámadás ért-e, és nem gázrobbanás. Elgondolkodtunk, hogy érdemes-e ilyennel foglalkoznunk. Úgy döntöttünk, hogy jó apropó e példán keresztül bemutatni, hogy hogyan ellenőrizheti valaki egy információ valóságtartalmát. Adtunk egy “hogyan csináld” sorvezetőt: pl. Google keresés, forrásellenőrzés, Google Maps képek összehasonlítása… Pozitív meglepetés, a második legolvasottabb cikk lett az oldalunkon. Átvette a hírt a Blikk is, így például az ő olvasóik is tanulhattak valamennyit a különböző geolokációs technikákról.

MG: Ki dolgozhat a Lakmusznál tényellenőrzőként?

ZB: Nagy szükség van jó és gyors keresési technikára, pontosságra. Fontos, hogy jól tudjon bánni adatokkal és számokkal – de ezek fejleszthető képességek. Emellett fontos a motiváció, a kitartás, az érdeklődés a világ és más emberek iránt. Ez utóbbi kevésbé fejleszthető, ezért ez alapvetőbb.

MG: Szakterületek művelőinek bevonásában is gondolkodtok?

ZB: Szakértők kellenek, de nem tudnánk teljes állásban eltartani minden témában hozzáértő embereket. Jó nemzetközi példa Spanyolországban a Maldita https://maldita.es/ tényellenőrző szervezet. Mottójuk: “az álhírek elleni harc közös ügy”. Segítőket toboroznak, akiket szuperhősöknek neveznek. Ők segítenek az újságíróknak speciális témákban. Bárki jelentkezhetett e szakértői adatbázisba. Oldalukra nemcsak újságírók írhatnak. Ha egy mérnök jól tud előadni is, akkor készíthet videót az oldalra.

A Lakmuszon is történhet ilyen. Egyelőre arra kértük az olvasókat, hogy ellenőrzendő híreket küldjenek be. De közben más felajánlások is jöttek: volt, aki felajánlotta, hogy kínai fordításban segít. Ezért el is kezdtem vezetni egy táblázatot, benne a szaktudással jelentkező segítőkkel.

MG: Mi az üzleti modelletek?

ZB: Munkánkat az Európai Bizottság pályázatból finanszírozzuk jelenleg, amelyre a Magyar Jeti, a francia AFP hírügynökség és a Media Universalis Alapítány konzorciuma pályázott.

Németh Márton: Mit lehet tenni abban a helyzetben, ha újságírók propagandistaként viselkednek? Illetve amikor egy országban a közmédia a legfőbb álhírforrás?

ZB: Nem tudunk mást tenni, mint felhívjuk a figyelmet. Néhány napja a „Számok – a baloldali álhírek ellenszere” Facebook-oldalon volt videó arról, hogy az ellenzék tüntetésén a kommunista internacionálét éneklik. Nos néhány kattintással kiderült, hogy hamis anyag, és hogy a propagandaoldal módosított hangsávval terjeszti. Miután ezt megírtok, az oldal néhány órán belül levette a videót. – Tudom, ez csepp a tengerben. De ha már dokumentáltuk, akkor elérhetjük, hogy legközelebb átgondolják, legközelebb ciki lesz kitenni ehhez hasonló manipulált anyagot.

NM: A könyvtárosok készségei nagyon egybevágnak azzal, amit ti kerestek. Számotokra is lehetőség hozzájuk fordulni.

ZB: Teljes mértékben! A Direkt36 gyakornoki programjába például jelentkezett olyan résztvevő, Szőke Dániel, aki korábban könyvtáros volt. Pont ebből az általad mondott meggondolásból jelentkezet. Ő most már a Direktnél dolgozik teljes állásban. (lejegyezte: Habók Lilla, Mikulás Gábor)

Melyek az egyes tudományterületek mérföldkőnek számító cikkei?

Mely közlemények pótolhatatlanok a tudományos fejlődés szempontjából? Ezek a jellegzetes kérdések nemcsak a kutatókat foglalkoztatják (akik gyakran ismerik a válaszokat – vagy ismerni vélik őket), hanem az érdeklődő nagyközönséget is. Az idézettségi mutatók alkalmasak a nagyon hasznosnak bizonyult publikációk azonosítására, mivel a tömeg bölcsességét tükrözik – ebben az esetben azokét a tudósokét, akik a publikált eredményeket felhasználják a kutatásaikhoz. Jelen tanulmány szerzői a CRExplorer programhoz nemrégiben kifejlesztett módszerekkel azonosították a mérföldkőnek számító publikációkat a Web of Science szinte valamennyi témakategóriájában (WoS-SC). Ezek olyan közlemények, amelyek az idézési évek során a többi publikációnál gyakrabban tartoznak a legfelső1‰-be a maguk területén. A szerzők példaként öt témakategória eredményeit mutatják be: Információtudomány és könyvtártudomány; Számítástudomány, információs rendszerek; Számítástudomány, szoftverfejlesztés; Szociálpszichológia és Fizikai kémia. A többi WoS-SC eredményei a http://crexplorer.net oldalon találhatók meg. Az eredmények elemzőjének szem előtt kell tartania, hogy a mérföldkőnek számító cikkek azonosítása a használt módszerektől és adatoktól függ. A módszerek és/vagy az adatok közötti kis különbségek más eredményekhez vezethetnek. (Autoref.) – F: Könyvtári Figyelő, 2021/4

Egy városkutató információkereső gyakorlata (podcast)

Vincze Miklós újságíró, a városi történetek kutatója a podcast első harmadában arról  beszél, hogy hogyan, mely forrásokban kutat, hogyan gyűjti, rendszerezi és tartja nyilván információit. Ő saját kedvteléséből, illetve újságíróként teszi dolgát. [De van, hogy ingatlanbefektető bíz meg egy információs tanácsadót egy fejlesztendő ingatlan és környéke kulturális, építészetim városi szövettani hátterének feltárására.] – F: Qubit, 2022. febr. 17.

Nyílt titkok – OSINT és az ukrajnai háború

Minden idők legnyilvánosabb háborúja zajlik Ukrajnában: már amatőrök is sok információt szereznek, mióta minden hálózatba van kötve, mindent kamerák figyelnek a földön és az égen.

Az OSINT széles gyűjtőnév: a nyilvánosan – ingyen vagy pénzért – hozzáférhető adatok nagyban megkönnyítik az újságírók dolgát is, de emellett működik egy laza nemzetközi munkaközösség is, amelynek a Lewishoz hasonló szakértők mellett lelkes amatőrök is tagjai. A londoni The Economist internetes változata például két amerikai magáncég, a Maxar és a Planet műholdképei alapján számolt be a hadi készülődésről: harci járművek gyülekezéséről és távozásáról vagy egy híd váratlan megjelenéséről és ugyanilyen meglepő lebontásáról. A Maxar műholdképei – minden katonai titoktartás nélkül – 30 centis tárgyakat is megjelenítenek, és a Föld megfigyelt részeiről naponta adnak új képet. Mostanra érett be egy több évtizedes technika is (lásd Föntről mindent lát című írásunkat), amely jó műholdképeket szolgáltat felhős időben is, amikor a fotókon csak homály látszik.

Az OSINT talán legismertebb képviselője a londoni székhelyű Bellingcat tényfeltáró szervezet (HVG, 2021. február 18.), amelynek adataira időnként állítólag az amerikai hírszerzők is támaszkodnak. Emellett világszerte több ezerre becsülik azoknak a számát, akik hobbiból vagy tudományos érdeklődésből internetes csoportokba szerveződtek. Többnyire az eredetileg videójátékosok kapcsolattartására alakított Discord hálózat szervereit használják. A nagyobb csoportok közé tartozik a Project Owl vagy az Intel Doge. Vannak, akik minden harci járművet azonosítani tudnak, mások a repülőgépek mozgására szakosodtak. Akadnak légi irányítók vagy katonák, akik munka után kapcsolódnak be a felderítésbe. Kellő gyakorlattal bárki virtuálisan bejárhat egy városrészt a Google Utcakép segítségével, és azonosíthatja a jellegzetes épületeket, kisilabizálhatja a házszámokat. Akár az is hír lehet, ha egy repülőtéri időjárási állomásról nem érkeznek adatok, hiszen akkor feltehető, hogy a repülőtér sem működik. A tényfeltárás fontos része, hogy régebbi képek felhasználásával, az eseményről beérkező többféle felvétel összehasonlításával, gyakran időjárási adatok figyelembevételével ellenőrzik a képek valódiságát, helyszínét, időpontját. Érdekesség, ahogyan a Putyin és biztonsági tanácsa üléséről sugárzott adásról megállapították, hogy nem élőben ment, hanem felvételről: kinagyították és leolvasták az időt a résztvevők karórájáról. – F: HVG, 2022. márc. 3.

Kesesés a Német Szabadalmi Hivatal adatbázisában

A szabadalmi adatbázisok a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos általános információkon túl sok egyéb érdekességgel is szolgálnak. Ebben alapadatként szerepel a szabadalom mögött álló cég neve. A szabadalmi osztályok célzott értékelésével azonosíthatók az adott technológiai területeken innovációval rendelkező cégek.

A vlog tartalma: hogyan kereshető a német szabadalmi hivatal (DPMA) Depatisnet adatbázisa. (infobrokervlogarchiv) – F: Facebook, 2022. márc. 9.

Bellingcat-alapítók az Ukrajna elleni háborúban

Az OSINT az Open Source Intelligence rövidítése. A nyílt forrású hírszerzés lényegében a nyilvános adatbázisokból, különböző eldugott nyilvántartásokból, kereskedelmi célú műholdak vagy nyilvános térmegfigyelő rendszerek felvételeiből történő hasznos információszerzést és azok elemzését jelenti.

Bár már a kétezres évek eleje óta használják a módszert az Egyesült Államok vagy a NATO hírszerző szolgálatai, a különböző adatbázisok és részletes műholdképek egyre könnyebb elérésével az újságírásba a 2010-es években szivárogtak le ezek a források. A holland székhelyű Bellingcat úttörő tevékenysége után az évtized végére az OSINT módszerek terjedni kezdtek a hagyományos, nagy múltú médiában is, de a leglátványosabb sikereket még mindig a bellingcatesek érik el, nem függetlenül attól, hogy a kezdetektől fogva nagy figyelmet fordítanak az önkéntes OSINT közösség megtartására, bővítésére, az OSINT módszerek terjesztésére, és, ha úgy tetszik, a közösségi, nyílt forrású oknyomozásra.

A háború nemcsak az információáramlásra van hatással – az információáramlás is befolyásolhatja a konfliktus alakulását.

De mit csinálnak pontosan az OSINT önkéntesek, amikor háborúval foglalkoznak?

– Szisztematikusan gyűjtik azokat a közösségimédia-tartalmakat, fényképeket, bejegyzéseket, videókat, amelyek az adott konfliktuszónából származnak, majd ha lehetséges, bizonyítják, hogy mi történik rajtuk.

– A terepelemek és a nyilvános műholdképek alapján elvégzik a vizuális tartalmak hely- és időbeli meghatározását. A Harkiv közelében történt hatalmas robbanás felvételét az útkereszteződés és a fák elhelyezkedése alapján térképre tették, meghatározták a kamera irányát, és így beazonosították a lőszerraktárat.

– Épületeket, autókat, személyeket, katonai járműveket, fegyvereket azonosítanak a képeken, videókon. Volt már olyan, hogy orosz katonák Facebook tevékenységéből következtettek a csapatmozgásokra. – F: G7 2022. márc. 4.

Titkárt és alelnököt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók. A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.