Az adattudomány mutatja meg a rejtett diszkrimináció működését

Bevezetés az adattudományba. Mi is az és mire használják? Problémák megértése, előrejelzése, kisebb vagy nagyobb adatmennyiség alapján. Vásárhelyi Orsolya (a Warwick és Corvinus Egyetem kutatója): a társadalomtudományokban kimondottan látens dolgokat tudunk elemezni. Például van-e olyan, hogy nőies viselkedés, – amelyet büntetnek, ha felismernek az emberek a közösségben – ami nem direkt diszkriminációt jelent. Tapasztalat: a diverz csoportok jobb eredményekre jutnak, mint a nem diverz csoportok (szoftveresek, tudósok és videójáték-fejlesztők). Ám diverzitás önmagában nem, csak az inklúzióval együtt hoz kiemelkedő kreativitást. A diverzitás önmagában viszont a legalacsonyabb eredményt hozza a kreativitásban. Ám ez még mindig nem a sikert jelenti. Ahhoz, a közösségi kultúra is szükséges.
A people analytics a HR és adata science közös területe. Érdekes megállapítása egyebek mellett. hogy a férfiak sokkal inkább férfiakat jelölnek meg szakmai kérdésekben, a nők viszont ugyanolyan arányban hozzák a két nemet. Személyes problémáival viszont mindenki nőkhöz fordul.

Algoritmikus diszkrimináció: a tanuló algoritmusokkal foglalkozva rengeteg helyen tudjuk beleépíteni előítéleteinket, adatok gyűjtésétől a tesztelésig. Hogyan hat az általunk használt mesterséges intelligencia az emberi és társadalmi kapcsolataira? Az adatok azt mutatják: a botok gyengítik az emberi kapcsolatokat; kihatnak arra, hogy kikkel dolgozunk együtt, és hogy min.
„Azok a legizgalmasabb emberek – akár az iparban, akár a tudományban dolgozó, adatokkal foglalkozók -, akik tök mást tanultak, csak felszedték ezeket a szkilleket. Mert programozni meg lehet tanulni” – fejtette ki Vásárhelyi Orsolya. F: Qubit Podcast 2021. aug. 13.

Eredményesebb versenyfigyelés – social listening eszközökkel

Az iparág és a versenykörnyezet megértését illetően, az adatelemzés és a social listening eszközök jelentik a legjobb védelmet a zsúfolt piacon. Minden eszköz, amivel a saját márkádat figyeled, felhasználható a versenyelemzéshez is – mélyreható ismereteket nyújtva a márkáddal kapcsolatos versenytényezőkről. A cikk bemutatja, hogy a versenytársakon túlmutató, az iparágra való szélesebb kitekintés, illetve a felismerések és vizualizációk összeállítása kiváló eredményeket hoz az elfoglalt megrendelők számára. (Absztrakt) F: Scip 2021. 1.

A titkosszolga még a kérdéseivel is információkat nyer

Ha el is mennének a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésére, nem lenne sokkal beljebb az ellenzék a Pegasus-botrányban felmerült kérdések megválaszolásában, a titkosszolgálatok vezetői könnyen leszerelnék őket, akárcsak a belügyminiszter – ismerve a zárt ülésen tapasztalható “varázslást és hókuszpókuszt”.

“A képviselő úr hatszor vagy hétszer nekem szegezte a kérdést. Én mindig visszakérdeztem, mintha nem érteném, mire ő újrakérdezett, mindig máshogy megfogalmazva ugyanazt a kérdést. Mire hetedszer tette fel a kérdést, kiszámoltam a pasast. Tudtam, melyik munkatársamtól szerezhette a bizalmas információit” – egy egykori titkosszolgálati vezető mesélte ezt a hvg.hu újságírójának arról, hogyan jött rá a nemzetbiztonsági bizottság előtti meghallgatásán arra, ki szivárogtatott a Cégtől az egyik politikus felé.

Ez a rövid jelenet is tökéletesen illusztrálja, milyen asszimetrikus a viszony a titkosszolgálatok és az őket ellenőrizni akaró politikusok között. Adott esetben jól kiképzett, a keresztkérdéseket is jól tűrő, de még a kérdésekből is információkat nyerő titkosszolgákból kellene információkat kicsikarnia azoknak a politikusoknak, akik viszont nincsenek ilyen képességek birtokában és a lehetőségeik – mint azt látni fogjuk – meglehetősen korlátozottak.

Ahogy egy korábbi titkosszolga fogalmazott: a bizottság azért sem képes az esetleges visszaéléseket feltárni – függetlenül a Pegasus-ügytől –, mert igazából azt sem tudja, mit keressen, mit és hogyan kérdezzen. Ha pedig kérdez, akkor könnyen úgy járhat, mint a cikk elején említett politikus, aki a kérdéseivel elárulta az informátorát.

És ha mindez még nem lenne elég, akkor egy újabb adalék: a szolgálatok által a zárt ülésen előadott információk valóságtartalmát és hitelességét a képviselők valójában nem tudják ellenőrizni. F: HVG, 2021. aug. 6.

Kisatírozott oldalakat kapott a kormánytól Karácsony Fudan-ügyben

Közérdekű adatigényléssel próbálta megtudni Karácsony Gergely főpolgármester, hogy milyen alapon akar felvenni a kormány 540 milliárdos hitelt Kínától a Fudan Egyetem miatt, és miért gondolja helyesnek, hogy a Diákváros “helyett kínai kommunista egyetem” épüljön. (A jelenlegi tervek szerint a Diákvárosnak is marad hely, azonban jóval kevesebb, mint amennyi az eredeti elképzelésekben szerepelt – a szerk.)

Válaszul használhatatlan dokumentumokat kapott a kormánytól, ugyanis három oldal teljesen, kettő pedig részlegesen ki volt satírozva. “A letakart részeket a magyarok orrára nem akarják kötni, a kínaiak viszont nyilvánvalóan ismerik a részleteket” – írta a főpolgármester. F: HVG, 2120. júl. 12.

Statisztika és módszertan

Nigéria 89, Ghána 63 százalékkal növelte meg egyszer a GDP-jét, Magyarországról eltűnt kétmillió szegény, de lett még 130 ezer dolgozó egy statisztikai újratervezésnél. Az, hogy a gazdasági adatok gyűjtésének és összesítésének elméletét, valamint technikáját is fejlesztik, jó folyamat, de sokszor azt is jelenti: ki kell dobni jó néhány korábbi elemzést a gazdaságról.

De hogy lehet egy ország GDP-jét majdnem a duplájára növelni? – Erre viszonylag egyszerű a válasz: évtizedeken át el kell hanyagolni a módszertan frissítését. Nigériában pont ez történt – a 2014-es nagy változást nem valami extrém módszertani trükközés hozta el, hanem az, hogy a gazdaság 1990-es szerkezeti mutatói helyett a 2010-esekkel kezdtek el számolni. A hirtelen növekedés negyedét egymagában az magyarázta, hogy a mobiltelefonok gyártását és vásárlását olyan súllyal számolták be a gazdaság teljesítményébe, ami a 2010-es évtized elején reális volt – addig az 1990-es gazdasági mutatókkal számolva ha valaki vett egy mobilt, az meg sem látszott a gazdasági adatokon. F: HVG, 2021. jún. 9.

Ál-állásinterjún árulta el az Exxon washingtoni lobbistája, hogy hogyan tesznek titokban keresztbe a klímavédelmi intézkedéseknek

A világ egyik legnagyobb olajipari vállalatának, az amerikai ExxonMobilnak egy vezető lobbistáját csalta csapdába az Unearthed, a brit Greenpeace oknyomozó stábja: Keith McCoy Washingtonban képviseli az olajóriás érdekeit, és a Greenpeace aktivistái azt állították magukról, hogy fejvadászok, és egy nagyon jövedelmező munkát ajánlanának a férfinak, aki ezután a Zoomon szervezett megbeszélésen büszkén ecsetelte, hogy az ExxonMobil hogyan tesz meg mindent a klímavédelmi lépések aláásásáért.

A beszélgetésről készült felvételt a brit Channel 4 adta le szerdán, és McCoy többek között elmondta benne, hogy az Exxon csak azért támogatja a nyilvánosság előtt a karbonadó bevezetését, mert tudják, hogy soha nem lesz meg a szükséges politikai támogatás ahhoz, hogy ebből a valóságban is legyen valami. F: 444, 2021. júl. 2.

Több magyar oknyomozó újságírót is megfigyeltek a Pegasus kémfegyverrel

Több mint hét hónapon keresztül, 2019 áprilisától az év novemberéig figyelték meg a Pegasus kémszoftverrel Magyarország egyik legtapasztaltabb bűnügyi újságíróját, a korrupciós ügyeket is feltáró Csikász Brigittát – derül ki az újságíró telefonjának technikai elemzéséből, ami egyértelműen kimutatta a kémszoftver nyomait.

A készülék vizsgálatát a Direkt36 az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábjának segítségével azért végezte el, mert Csikász telefonszáma is felbukkant azon a kiszivárgott listán, amely a kémszoftvert kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. F: Telex, 2021. aug. 2.

Sebezhetővé tette magát a Pegasus-használó kormány?

Külföldről származhat az az adatbázis, ami a Pegasus-ügyben érintett telefonszámokat, köztük magyar állampolgárokét is tartalmazza. Több jel is erre utal, és ha valóban így van, az jogsértő.

Jóllehet az izraeli NSO piacvezető az efféle kémszoftverek fejlesztésében, maga a technológia nem új – hívták fel a figyelmünket a haditechnikai eszközök világában jártas források. A nagyobb államok, Kína, Oroszország vagy éppen az Egyesült Államok számára már régóta rendelkezésre állnak hasonló eszközök, csakhogy azokat nem külső gyártótól veszik, hanem saját maguk fejlesztik. Éppen azért, mert tisztában vannak vele, hogy ha külföldi gyártótól vásárolnák, akkor a rendszeren futtatott adatok idegen kézbe kerülhetnek. Ilyenkor pedig már az is hasznos információ lehet egy másik állam számára, hogy a szoftvert használó kiket figyeltet, ezzel ugyanis következtetni lehet arra, hogy mit szeretne megtudni. Ha pedig egy kormányzat hírigénye ismertté válik, akkor az a kormány sebezhető. F: HVG, 2021. aug. 5.

Mit tehet az átlagember, hogy túl könnyen azért ne hallgathassák le a telefonját?

Titkosszolgálati megfigyelés ellen alig van védekezés, de válóperes vagy üzleti ügyekben vannak hasznos tippek. Az okostelefontól emiatt nem kell megszabadulni, de akad olyan készülék, amelyet érdemes eldobni.

Ha az okostelefonokat kifigyelik, vegyük elő a butatelefonokat! Az idehaza is nagy hullámokat verő Pegasus-féle megfigyelési botrány nyomán többeknek eszébe jutottak a fiókban heverő Nokia 3310-esek vagy a szupermarketpénztáraknál kapható pár ezer forintos készülékek: hátha azokat nem lehet úgy meghackelni, mint az okostelefonokat. Az általunk megkérdezett szakértők nem tartják légből kapottnak az ötletet, de nem is kecsegtetnek túl sok reménnyel. F: HVG, 2021. aug. 1.

Fegyverkezési verseny indulhat a tech szektorban a Pegasus-botrány után (podcast)

A gyártok azt vizsgálják majd, hogyan tudják fejleszteni a hasonló megfigyelő programokat – mondja Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja alapítója. A szakember szerint ezzel párhuzamosan a telekommunikációs szolgáltatók is azon dolgoznak majd, hogy jelezni tudják a Pegasus programhoz hasonló külső behatolásokat. A szabályozás bár folyamatosan le van maradva ezen a területen, mégis átláthatóbb működést kényszeríthetnek ki a döntéshozók.

A Pegasus ellen azért nehéz védekezni, mert a telefonok operációs rendszerének immunrendszerét támadja. Olyan, mint az AIDS – fogalmaz Keleti Arthur. A szakember úgy látja, hasonló programok mindig lesznek, a kihívás inkább az, hogy a védelmet a kockázatokkal arányosan állítsák fel. A túl kényelmetlen megoldásokat ugyanis nem fogják alkalmazni a felhasználók. F: HVG, 2021.07.24.

“Át kell állni analóg adatgyűjtésre; minden, ami internethez kapcsolódik, az egyszerűen kockázat”

– mondja Panyi Szabolcs, a MIBE 2019- évi oknyomozás tréningjén is előadó újságíró. F: Telex, 2021. júl. 19.

Titkárt és alelnököt keres a MIBE

A feladatkör részletei a MIBE alapszabályában olvashatók. A gyakorlatban az egyesület tisztségviselői megosztják maguk között a munkát, mely értelemszerűen az évi három klub- és egy konferencia rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában, valamint a tagnyilvántartásban, tagdíjak kezelésében csúcsosodik ki. A munkavégzés során felmerülő költségeket az egyesület téríti. További információ: 30 239-2293.