Coworking office / közösségi iroda – tapasztalatok és lehetőségek

Új időpont és helyszín: okt. 16. Néprajzi Múzeum

Kereslet és kínálat a közösségi irodában, milyen a várható jövő, van-e tere az információs és szervezési értékhozzáadásnak?

– Több hazai kísérlet és gyakorlat mutatja a coworking office-ok, azaz közösségi irodák terjedését Magyarországon is. A konferencián friss használó- illetve szolgáltatói oldali felmérési eredményekkel, szolgáltatói tapasztalatokkal járjuk körül a témát. A konferencián hazai és külföldi előadók mutatják be a tapasztalatokat és lehetőségeket. Emellett ismertetünk két friss felmérés eredményét, melynek adataihoz Te és érintett ismerőseid is hozzájárulhatnak:

Ha még nem töltötted ki… – Illetve add bátran tovább!

1. Gondolkodsz-e közösségi iroda (coworking office) működtetésében?

Ha felmerült a lehetőség, vagy a kíváncsiság, töltsd ki az alábbi, 5 perces, anonim felmérést, melyet tapasztalattal rendelkező vagy lehetséges szolgáltatóknak szól.

Szolgáltatói oldali kérdőív: https://forms.gle/ct4ntqg6XcGMu5Ub8

2. Ha a közösségi iroda (coworking office) szolgáltatás tényleges vagy lehetséges igénybe vevőivel kapcsolatban vagy – pl. bt., kft., civil szervezet stb. -, bártan küldd nekik tovább ezt a linket, hogy az ő igényeik is nagyobb figyelmet kaphassanak – a szolgáltatás fejlesztése érdekében.

Ügyféloldali kérdőív https://forms.gle/XprvqZc2iXZi4dTf7

Kitöltési határidő: 2024. szept. 31. Az eredmények bemutatása: 2024. okt. 16.

Adatbányász (HVG Prémium hírlevél) – Sztojcsev Iván bemutatkozik

Sztojcsev Iván vagyok és szeretem a számokat. Elég rövidre fogott bemutatkozásom lehetne ez, de egész precíz. Unalmas számok szerintem igazából nincsenek, csak olyanok, amiket rosszul magyaráznak el – na, én ebben a hírlevélben jól próbálom őket elmagyarázni.

Igazából én vagyok az az ember, aki egész sok helyzetben sorol szívesen kevésbé közismert statisztikákat, meg persze rettenetes szóvicceket és különböző magyar sokadosztályú focibajnokságok lebonyolítási szisztémáit, csak ez utóbbi kettőért nem kapok fizetést.

De akkor komolyan: a munkám egyik legérdekesebb része az, hogy egészen változatos számokról és gazdasági dolgokról elmagyarázzam, azok miért fontosak valójában, mit jelentenek a mi mindennapi életünkben. Ezért is kaptam meg a legjobb gazdasági újságírónak járó Tarnói Gizella-díjat 2023-ban, és ezt teszem a statisztikákkal ebben a hírlevélben is. Egy első ránézésre ijesztő több száz soros táblázatban teljesen biztos, hogy megbújik valami, ami igenis befolyásolja az életünket, amit jó megismerni – az én dolgom az, hogy megtaláljam, mi ez az egy dolog, és szavakba öntsem az összefüggést.

Ezzel a módszerrel egyébként visszafele szívesen élnek politikusok és könyvelők is: előszeretettel dugják el az igazán fontos dolgokat olyan követhetetlen számsorokba, hogy abban reménykednek, úgysem fogja megnézni senki – nem baj, vagyunk páran, akik így is megnézzük. És jó esetben még élvezzük is csinálni, közben pedig reménykedünk, hogy az olvasók is élvezik. – F: HVG Adatbányász, 2024. júl. 24.

Dicsekvés miatt hibáztak

Bár vegyes jelentések érkeznek arról, hogy pillanatnyilag, hogy halad az ukránok kurszki offenzívája, egy valami biztos: Moszkvát rendkívül kellemetlenül érintette a támadás. A védelmi minisztérium próbálja nyugtatni a kedélyeket, csak közben pont egy olyan bakit követnek el, ami több tucat drága fegyverük vesztét okozta eddig.

Az orosz védelmi minisztérium saját csatornája büszkén osztotta meg a videót, amin az látszik, amint robog az erősítés a kurszki régió déli részére. Mindezt élőben, egyenes adásban.

A felvétel olyan remekül sikerült, hogy az ukránpárti OSINT-elemzők nettó 10 perc alatt meg is találták az orosz erősítés felvonulási útvonalát, az oroszpárti milbloggerek pedig idegrohamot kaptak. A felvétel alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az orosz erősítés Kurszkból délre, Zapovednyi falu mellett haladt el, még azt is ki lehet következtetni a videóból, hogy a fegyverzetet szállító teherautók az E38-as autópályán haladnak nyugati irányba (innen valószínűleg a 200-as főútra fognak áttérni, ami Sudzsa, az ukrán invázió középpontja felé halad). – F: Portfolio, 2024. aug. 9.

A Kúria bevédte a “titkosítást”: homályban maradnak az operatív törzs jegyzőkönyvei

Két év pereskedés után sem derülhet ki, hogyan készült annak idején az Orbán-kormány a Covid-járványra, és milyen megfontolásból hozott milliók életét korlátozó döntéseket. Az eljárást a kormány is sikerrel akadályozta a – kifejezetten erre az ügyre szabott -, visszamenőleges hatályú “lex HVG”-vel. – F: HVG, 2024. júl. 26.

Az egyik legismertebb képregény-karakter Barbara Gordon – alias Batgirl -, adat és információbórker

Barbara “Barb/Babs” Gordon szuperhősnő és a Bat-Family tagja. William Dozier, Julius Schartz, Gardner Fox és Carmine Infantino készítette, James Gordon biztosnak a lánya, valamint Batman és Dick Grayson szövetségese. 1967 és 1988 között Batgirl szuperhősnőként működött, mivoltát a második karaktere adta. Barbara továbbra is aktív maradt, bár nyugdíjba kellett vonulnia a Batman: The Killing Joke kötetben történt megrokkantása miatt.

1989 és 2011 között Barbara a jós (orákulum) adatbrókerként működött, információtechnológiai tudását felhasználva a Batman család és más szuperhősök megsegítésére. A működése alatt a Birds of Prey szuperhőscsapat tagja és vezetője volt. Barbara a 2011-es „The New” sorozatban tért vissza a Batgirl identitáshoz, a Batgirl képregénysorozat negyedik és ötödik kötetének, valamint a különböző Birds of Prey címeknek is a feje volt. A 2020-as éveket követően újra beilleszkedett az jós szerepébe, ahol Batman mellékszereplőjeként és a Batgirls képregénysorozat főszereplője volt.

Batgirlként Barbara Gordont a képregények ezüstkorának egyik legnépszerűbb karaktereként írják le. Jártas a harcművészetekben a technológia alkalmazásában, és információbróker. Azaz:

Az jós jelentős képességeit és tudását a DC univerzum számos hősének rendelkezésére bocsátja. Képzett hacker, aki képes információkat lekérni és szétszórni magán műholdakról, katonai létesítményekről, kormányzati aktákról és Lex Luthor tulajdonságairól. Batman, aki maga is széles tudásbázisú zseni, hatalmas információforrásokhoz fér hozzá, rendszeresen felkeresi segítségért a jóst. (Szatmári Elemér ajánlásával) – F: Batman Fandom

Szabályozza az EU az AI használatát

Rab Árpád és Ződi Zsolt nyilatkozata a témában. – F: Facebook, 2024. aug. 1.

A Google időjárás előrejelző modellje a hagyományos fizikát ötvözi az MI-technológiával

A predikció, az esemény-előrejelzés az egyik legfontosabb és egyik legkorábbi felhasználása a mesterséges intelligencia rendszereknek. Egy új fejlesztés érdekes koncepciót helyez előtérbe ezen a területen. A Google mérnökei egy olyan időjárás előrejelző modellel rukkoltak elő, amely ötvözi az MI adatelemző, mintázatkereső és azonosító, adat extrapoláló képességeit a hagyományos légkörfizika eszköztárával és eljárásaival. Érdemes észben tartanunk, hogy az „időjóslás”, ahogy azt a kifejező magyar elnevezése is mutatja, egyike a legnehezebb előrejelzési tevékenységeknek a változók rendkívül sokrétű, komplex rendszerének köszönhetően. Ugyanakkor nagy jelentősége van, hiszen az időjárás előrejelzése az emberi társadalmak számtalan kulcstevékenysége szempontjából jelenthet sorsdöntő információt. A Google Research kutatói a NeuralGCN névre keresztelt új modell kialakításánál számításba vették, hogy a gépi tanuló rendszerek rendkívüli sebességgel és hatékonysággal képesek évekre visszamenő időjárási esemény-adatokat feldolgozni, a hosszú távú előrejelzésekkel többnyire mégis meggyűlik a bajuk. Ugyanakkor a meteorológia tudományában már vagy fél évszázada alkalmazott ún. cirkulációs modellek – amelyek rendkívül komplex számításokon alapulnak – nagy pontossággal és megbízhatósággal képesek modellezni az atmoszferikus változások irányait, ám ezek az eljárások rendkívül lassúak, és ugyanakkor nagyon költségesek. Az új eszköz alapvetően a hagyományos matematikai modelleken alapuló számításokból indul ki, majd a kapott eredmények kis léptékű képeinek pontosítására, gazdagítására veszi igénybe az MI képességeit. A tudósok nagy reményeket fűznek a hibrid módszer lehetőségeihez az olyan nagy horderejű légköri események előrejelzésétől kezdve, mint például a pusztító ciklonok kialakulása, az évek múlva bekövetkező összetettebb éghajlati változások modellezéséig. – F: MI Újság, 2024. júl., MIT Technology Review. A new weather prediction model from Google combines AI with traditional physics. Technology Review, 2024. júl. 22.

Az MI-fejlesztések franciaországi fellendülésének a titka: a társadalomtudományok fontosságának hangsúlyozása

Általánosan elterjedt vélemény, hogy míg az Európai Unió a szabályozással van elfoglalva, addig más országok nagy erővel fejlesztik az MI-rendszereiket. Sok szempontból hamis ez az állítás, de a legkézenfekvőbb Franciaország példája. Franciaországban számos startup tevékenykedik és erőteljes a cégalapítást támogató kockázati tőkebefektetői ökoszisztéma. Ennek eredménye például a Mistral cég, amely a nagy amerikai cégek nagy nyelvi modelljeivel versenyképes MI-rendszereket fejleszt és amelynek jelenlegi értéke 6 milliárd dollár. A francia digitális cégek világának egyik központi szereplője a neves francia műszaki egyetem, az École Polytechnique. A francia MI-startupok alapítóinak 57 százaléka erre az egyetemre járt. Minden tekintetben különleges intézmény: az egyetem a francia felsőoktatási intézmények között egyedüliként követeli meg a diákok kötelező katonai kiképzését. De ennél valószínűleg sokkal fontosabb, hogy a képzés során jelentős hangsúlyt fektetnek a humán- és társadalomtudományokra, a művészetekre és az irodalomra is. Az egyetem vezetői szerint ezzel a hallgatók átfogó, holisztikus szemléletre tesznek szert, és ez segíteni fogja őket a cégalapításnál is, amelyhez nemcsak ötlet kell, hanem egy cég tevékenységének elindítása nem kevés emberismeretet és ezzel kapcsolatos készséget is követel. Arra ösztönzik a diákokat, hogy próbáljanak ki új tantárgyakat, és fedezzenek fel új területeket a tudományban. Az a sebesség, amellyel az emberek képesek lesznek előállni egy ötlettel, tesztelni az ötletet, létrehozni valamit, nagyon nagy mértékben fel fog gyorsulni és ehhez nem kell informatikai diplomával rendelkezni. – F: MI Újság, 2024. júl. Forget STEM. The head of Paris’s top tech university says the secret to France’s AI boom is a focus on the humanities Fortune, 2024. jún. 24.

A kereskedelmi márkáknak egyre fontosabb a ChatGPT róluk alkotott „véleménye”

A nagy nyelvi modellek futótűz-szerűen terjedő népszerűsége immár lépésre készteti az üzleti élet szereplőit is. Ezúttal nem az LLM-modellek adoptálásáról, a vállalati folyamatokba való beépítéséről van szó. A „ChatGPT forradalom” mára lényegében valamennyi vállalatot elérte: azokat is, amelyek már alkalmazzák valamilyen feladatkörben, valamilyen mértékben a nyelvi modelleket, de azokat is, amelyek akár még bele sem fogtak ilyen fejlesztésbe. Egyre több és több ember fordul – játékból, szórakozás céljából vagy a munkája miatt – az LLM-ekhez. Ők, amellett, hogy LLM-felhasználók, userek, egyúttal modern világunk fogyasztói, vásárlói is. A nagy nyelvi modellek használata jelentős mértékben kapcsolódik valamilyen termék, vagy szolgáltatás iránti érdeklődéshez, információ kereséshez is, ennek megfelelően a vállalati szektort egyre inkább foglalkoztatja az, hogy ezek a nyelvi modellek „hogyan, milyennek látják” az egyes céges márkákat. A marketingesek már most is előszeretettel kísérleteznek az LLM-ek aktív bevonására. Az előbb említett okok miatt azonban a chatbotok világa egyre inkább az úgynevezett brand marketing (a vállalat márkafogalmának népszerűsítését segítő vállalati tevékenység) látókörébe kerül – passzív értelemben is. A saját márkájuk LLM-es környezetben való megjelenésével foglalkozó marketingeseknek ugyanakkor nem egyszerű a dolguk. Kutatásokkal igyekeznek feltérképezni, hogy az egyes modellek, chatbotok milyen fogalmakat társítanak márkájukhoz, illetve egyes termékeikhez. Nem könnyű azonban pontosan meghatározni, hogy egy-egy modell miért nem társítja a cég termékéhez a kívánatos (vonzó, eladásra ösztönző) fogalmakat, vagy – ami még rosszabb – miért kapcsol hozzájuk kifejezetten negatív (és így a vásárlókat elriasztó) koncepciókat, szavakat. Természetesen azt, amit egy-egy modell már megtanult, nem tudják utólag megváltoztatni. Törekvésük ezért arra irányul, hogy új – a cég márkapolitikája szempontjából pozitív – tartalmakat helyezzenek el a világhálón, bízva abban, hogy azok elérik a nagy nyelvi modelleket, befolyásolva azok „véleményét”. – F: MI Újság, 2024. júl.  Brands are growing more concerned about how they are perceived by ChatGPT. – F: Fast Company, 2024. márc. 4.

Megjósolható-e MI-rendszerek segítségével a személyes jövő?

2023 karácsonya előtt jelent meg dán és amerikai kutatók nagy port felvert tanulmánya „Életesemények szekvenciáinak felhasználása az emberi életek előrejelzésére” címmel. A szerzőknek lehetőségük nyílt a dán nemzeti nyilvántartásból származó adatokat használni, ezáltal hatmillió dán állampolgár adatait – egészségi állapot, szakmai foglalkozás és hovatartozás, jövedelmi szint, lakóhely, munkaidő, oktatás – elemezték tíz évre visszamenőleg. Ezek alapján próbáltak meg előrejelzéseket adni személyes életesemények bekövetkeztére. Mindehhez egy új módszert dolgoztak ki, pontosabban egy új eszközt: egy speciális nagy nyelvi modellt life2vec néven, amely ezeket az adatokat feldolgozta. A kutatók a chatbotok alapjául szolgáló nagy nyelvi modellek azon koncepciójából indultak ki, ahogyan azok megpróbálják statisztikai alapon kitalálni, hogy egy adott szó után mi a legvalószínűbb következő szó. Ezt az elvet alkalmazták az életesemények sorozatára, szekvenciájára is. A modell 78,8%-os pontossággal volt képes megjósolni egy személy halálának valószínűségét négy éven belül, a 35 és 65 év közötti dán népesség halmazában. Természetesen ilyen előrejelzések, más eszközökkel ma is léteznek, gondoljunk csak az életbiztosítási matematika eszközeire. Viszont ez az új elveken működő rendszer lényegesen pontosabb (11%) volt. Az idősoros adatok feldolgozására ez egy új módszer, ami egy olyan MI-ökoszisztéma előfutára, amelyben mind a hagyományos gépi tanulás, mind a nagy generatív modellek megjelennek, és bizonyos értelemben lehetővé teszik, hogy meg lehessen próbálni megjósolni az emberek személyes jövőjét. Mindezek fényében az látszik, hogy lassan, számos különböző eszközt használva kezd kialakulni a prediktív mesterséges intelligencia világa. Vannak kereskedelmi startupok, amelyek befektetésekhez szállítanak információt, és vannak szervezetek, amelyek azon dolgoznak, hogy javítsanak a bizonytalan előrejelzéseken, különösen az egészségügy területén. – F: MI Újság, 2024. júl., LLMs as ’Crystal Ball’? Using large language models to predict upcoming events in a person’s life CACM, 2024. jún. 14.