Nem olyan könnyű a magánnyomozónak marketinggel foglalkoznia. Viszonya vele talán leginkább olyan, mint a fogorvos esetében: ha fáj a fogunk – itt: javítani szeretnénk üzleti pozíciónkat -, akkor megtaláljuk. Ha nem, akkor nem törődünk vele – fejtegette Német Ferenc az Információs támogatás a marketingháborúban c. előadásában. A magánnyomozó nemigen beszélhet saját teljesítményéről, hiszen akkor annak egyik fontos összetevőjét, a diszkréciót szüntetné meg. Bizalmi szolgáltatás, akár pl. a nőgyógyászé.
Egy olyan világban, ahol sokak szerint a Google-n mindent meg lehet találni, azonban el kell mondani, hogy a magánnyomozással szerezhető információ nem just-in-time. Idő kell annak előbányászásához.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 12 éve elkészítette a szakterület jogi szabályozásának anyagát, de a jogalkotó nem tekinti egyelőre prioritásnak a területet. A GDPR-en túl Nemzetbiztonsági törvény szól arról, hogy hogyan lehet másokról szóló adatokat összeszedni. Ide tartozik pl. a térfigyelő kamerák esete. Példát ld. az előadás videófelvételében.

Az előadó szólt elektronikus információforrásokról, mint az Ügyfélkapu, az Opten cégadat-szolgáltató, az Iparkamara adatbázisai, az IM cégkeresője, Bisnode, nyílt forráskódú források (OSINT). A forrás-arzenált bővebben ld. a Nemzetbiztonsági Szolgálat interneten elérhető oktatási anyagaiban. Külföld tekintetében a legjobban az NGO-k adatai, pl. Vöröskereszt, Orvosok Határok nélkül stb.

Az emberi erőforrásra épített hírszerzés helyszínen gyűjtött adatokat is bevonja a környezettanulmány készítésébe. Sztori: 16’02”-től. További célok: családjog, eltűnt személy, ipari hírszerzés, elhárítás… Példák a 18. perctől.

Hogy az információszerzés eredményét milyen intézkedés követi, abban a megbízó célja döntő. Gyakori, hogy a megszerzett információ ellenére a  személyes szimpátia a racionalitást felül tudja írni (vö.: Borkai-ügy).