Részlet a leadott változatból:
Magyar Nemzet: – Milyen területen dolgozók kérnek információkat, kik a megbízóik?
Mikulás Gábor: – Hozzánk legtöbbször marketingre és céginformációkra vonatkozó kéréssel fordulnak. A tevékenységi körünkbe tartozik a szabadalom- és védjegy információ és az issue management is, amely egy ügy kezelését, a kritikus környezeti tényező figyelemmel kísérését jelenti. Mondok egy példát. Egy erőmű bizonyos technológiát használ, és a megbízónk szeretné megtudni, hogy a világban hasonló technológiával működő erőműveknek milyen a biztonsági tapasztalatuk. Milyen problémák merültek fel eddig, és azokat hogyan kommunikálták. Ha a megbízó cégnél hasonló meghibásodás fordulna elő, az átadott információk birtokában hamar kialakíthatnák saját álláspontjukat. Egy ügyvéd felkérésére a sajtó adatbázisban kellett kutatnunk, és telefonon információkat szereznünk. Mivel az ügyvédnek ez nem szakterülete és ideje se volt rá, megérte neki kiadni ezt a feladatot. Vagy ha egy vállalat le akarja cserélni az autóflottáját, megbíz minket, hogy kutassuk fel azt a céget, amelyik ajánlata számukra a legkedvezőbb lenne. Két évtizeddel ezelőtt valaki itthon azon gondolkodott, hogy beindítja a pedálos autó gyártását. Felkért, hogy nézzek utána, hogy külföldön kik gyártják, miből készítik és milyen áron. Most egy II. világháborús történelmi személyiség kézírását kell beszereznem. Levéltárakat hívok fel, azonosítom a kutatókat, megszerzem az elérhetőségüket, és a megfelelő nyelven rákérdezek dokumentumokra, adatokra.
– Hogyan lehet egy információ árát megszabni?
– A felkérések után próbakeresést végzek, felállítom a stratégiát, és adok egy árajánlatot. Az egyik vállalatnak évente kell információcsomagokat összeállítanom, ennek ára attól függ, hogy mi van a csomagban. Van, aki havonta szeretné, hogy végezzek trendfigyelést, és magyar nyelven foglaljam össze. Zártvégű kérdésnek nevezzük, ha tudom, hogy az információ biztosan megszerezhető, és nyíltvégűnek, ha nem tudom garantálni, hogy találok adatot. Az is előfordulhat, hogy nem találok. Egyszer egy ügynök kőszenet akart eladni egy hazai vasgyárnak, jó áron. Gyanúsan jó áron. A kolléga utána nézett az állítólagos cégének, amely azonban mérvadó adatbázisban nem szerepelt. Ez esetben a keresés eredménye nulla volt. Az volt az adat, hogy nem volt adat. Az ügynökről pedig néhány hónap múlva kiderült, hogy csaló. Tőlünk mindig kemény adatokat kérnek, de egyszer valaki egy patinás budapesti épületben szállodát akart kialakítani, amihez egy jó kis pletykára is volt szüksége, mondjuk azért, hogy az egyik helyiséget elnevezhesse ’Szerelmi légyott teremnek.”. Azaz: van, hogy bizonytalan információ is „találat”, ám elengedhetetlen, hogy jelezzük: ebben az esetben ez az információ minősége.
– Hogyan lehet egy információ árát megszabni?
– A felkérések után próbakeresést végzek, felállítom a stratégiát, és adok egy árajánlatot. Az egyik vállalatnak évente kell információcsomagokat összeállítanom, ennek ára attól függ, hogy mi van a csomagban. Van, aki havonta szeretné, hogy végezzek trendfigyelést, és magyar nyelven foglaljam össze. Zártvégű kérdésnek nevezzük, ha tudom, hogy az információ biztosan megszerezhető, és nyíltvégűnek, ha nem tudom garantálni, hogy találok adatot. Az is előfordulhat, hogy nem találok. Egyszer egy ügynök kőszenet akart eladni egy hazai vasgyárnak jó áron. Gyanúsan jó áron. A kolléga utána nézett az állítólagos cégének, amely azonban mérvadó adatbázisban nem szerepelt. Ez esetben a keresés eredménye nulla volt. Az volt az adat, hogy nem volt adat. Az ügynökről pedig néhány hónap múlva kiderült, hogy csaló. Tőlünk mindig kemény adatokat kérnek, de egyszer valaki egy patinás budapesti épületben szállodát akart kialakítani, amihez egy jó kis pletykára is volt szüksége, mondjuk azért, hogy az egyik helyiséget elnevezhesse ’Szerelmi légyott teremnek.”. Azaz: van, hogy bizonytalan információ is „találat”, ám elengedhetetlen, hogy jelezzük: ebben az esetben ez az információ minősége.