A Lakmusz tényellenőrző szerkesztőség 2022 elején alakult, EU-s támogatásból, a Magyar Jeti Zrt. kiadó új weboldalaként. Tavaly november óta dolgoznak az induláson. A www.lakmusz.hu weboldal januárban jelent meg.

Zöldi Blanka: A tényellenőrzés kifejezés félreértésekre adhat okot. Igazából nem a tényeket ellenőrizzük, hanem megnézzük, hogy vannak-e tények az állítások és kijelentések mögött. Munkánk sémája: veszünk egy széles körben terjedő információt, állítást, és ellenőrizzük, hogy áll-e mögötte tény, adat, bizonyíték. A jelen helyzetben munkánk szélmalomharcnak is tűnhet: sok az álhír, nehéz felvenni a harcot. Éppen ezért nem is mondhatjuk, hogy 1 év alatt ezeket el szeretnénk ezeket tüntetni. De azért szeretnék visszahozni a közbeszédbe a tények fontosságát.

Mikulás Gábor (MIBE): Mi a Lakmusz munkatársainak szakmai háttere?

ZB: Újságírói háttérrel bírnak (Direkt36, Mérce, Abcúg / 444). Emellett ahhoz, hogy a tartalmakat hatásosan jelenítsük meg, vizuális megoldásokkal is kísérletezünk: 2 grafikussal dolgozunk. Feladatuk infografikák és információs kártyák megalkotása.

MG: Egyetértesz azzal, hogy akkor ugrik meg az álhírek száma, amikor emberek tömegei kerülnek krízisbe?

ZB: A 2016-os amerikai elnökválasztás, Trump hatalomra jutásának környékén kezdtünk arról egyre többet beszélni, hogy “eltűntek a tények”, a kommunikációt a hitrendszerek dominálják, párhuzamos valóságok alakulnak ki. De pont azért, mert nincsenek meg a fix igazodási pontok. Nekünk sincs mindenre válaszuk, mert gyorsan változik a világ, keressük a legjobb módszereket és utakat.

Nincs ilyen tanulmány, ami megszámolta az álhíreket; de attól függ, milyen korral hasonlítjuk össze. Az igaz, hogy ha több információ áll az emberek rendelkezésére, akkor azzal egyenesen arányosan vagy annál nagyobb mértékben nő a hamis információ. Továbbá a hamis, érzelemre ható információk nagyobb sebességgel terjednek, mint a semleges vagy igaz hírek.

Ott terjed jól az információ, ahol üres buborékba érkezik. Ahol még nincs hová nyúlnia annak, aki helyes információhoz szeretne jutni. Például a koronavírus járvánnyal is láttuk ezt. Az összeesküvés-elméletek gyorsabb választ adnak. Nehéz megérteni, hogy összetettebb kérdés, mint az igaz-hamis ábra. Mert a tudománynak is a velejárója a változás, ezért néha tudományos állításokat is későbbi kutatások során meghaladnak, változik az, hogy pontosan milyen kijelentéseket tudunk tenni a tudomány “aktuális állására” hivatkozva.

MG: Találkoztatok-e munkátokkal kapcsolatos ellenérzésekkel?

ZB: Mostanában sokkal kevésbé, mint az elején. Akkor azzal riogattak, hogy jön a véleményterror, és cenzúrázzák majd az internetet. Mára ez csillapult. Persze, senki sem szereti, ha megcáfolják a mondandóját. Ugyanakkor kíváncsian várjuk, mikor jön az első olyan reakció, hogy valaki megköszöni, hogy felhívtuk egy hibára a figyelmét, és azt javítja. Szerintem eljöhet majd ez a kultúra is.

MG: Mi az, ami érdekli az embereket? Milyen pozitív visszajelzéseket kaptok?

ZB: Most éppen a háború kiemelt téma lett, történelmileg megrázó helyzet; a médiát is sokkal többen olvassák az emberek, és a tényellenőrzés iránt is megnövekedett érdeklődést tapasztalunk. Az olvasói témaajánlások és FB-üzenetek száma is megemelkedett. Ám nem minden ajánlott témában írunk cikket. Gyakran csak az a kérdésük, hogy igaz-e egy hír, vagy eredeti-e egy videó, ha ezt gyorsan le tudjuk ellenőrizni, gyakran csak egy-egy személyes üzenet formájában válaszolunk az olvasóknak. Fontos, hogy megerősítsük az embereket, ugyanis sokan el vannak veszve a sokféle információ közt. Hasznos, ha ajánlanak nekik hiteles cikkeket.

MG: Hogyan néztek utána a hírek mögötti tényeknek?

ZB: Ugyanazokat az eszközöket használjuk, mint újságíróként. Forrásokat keresünk. Oknyomozó újságíróként háttérbeszélgetések voltak hasznosak, itt inkább területek szakértőit keressük meg. Ritkán idézünk névtelen forrástól, mert a megszólalók szakértelme a lényeg. Ha mégis a háttérben maradnak, akkor folyamatok magyarázatára kérjük őket, vagy segítséget kérünk, hogyan találhatunk releváns adatokat, bizonyítékokat, statisztikákat.

MG: Milyen érdekes, vagy jellemző esetetek volt?

ZB: Visszatérő motívum, hogy a nálunk megjelenő hamis hírek már sokkal korábban elkezdtek terjedni. Például egy Dél-Amerikában született hírt átvesznek a terjesztők – magyarra lefordítva. Ezért is érdemes külföldi szervezetekkel együttműködni: ne végezzék el ugyanazt a munkát, amit más már megtett.

(További részletek a MIBE-tagok számára küldött MIBE hírlevélben.)