HÍREK

A MIBE soron következő konferenciája 2017. okt. 3-án lesz. Téma: Keresés a közösségi médiában. Program és részletes információ »

Hogyan azonosítsuk a hazugságot?

Az információs tanácsadótól hiteles információt vár el a megrendelője. De az is értékes jelzés lehet, ha dokumentáltan minősített hazugságot ad át forrásmegjelöléssel, mint hazugság. Ez esetben az információ – az igaz információ mellett – a megtévesztés szándéka. Ehhez persze fel kell ismerni a hazudságot. (MG)

Pamela Meyer előadásában összegyűjtött árulkodó jeleket.

–  Beszéd: formális nyelv használata, elhatárolódás alanyuktól, „Az igazat megvallva…”, „Teljes őszinteséggel szólva…”, minősítő nyelvvel kétségbe vonni a kérdéses személyt, a történet kiszínezése. Szigorú időrendben be-szélnek (visszafelé mondott történetben megfigyelhető, hol érzik kényelmetlenül magukat).

– Testbeszéd: megmerevedő felsőtest, túl sok szembenézés, hamis mosoly. Igent mondásnál rázzák fejüket. Arcukra kiül a rászedés öröme. Valamilyen kifejezést mutat, hogy elfedjen egy másikat. Magvetés: az ajak egyik sarka felfelé van húzva.

– Árulkodó jelek: a becsületes ember együttműködő, dühösek, ha megvádolják őket, szigorú büntetést ajánlanak. A hazudók megváltoztatják pislogásaik arányát, a lábfejüket a kijárat felé irányítják. Akadályozó tárgyakat fognak maguk és a kihallgató személy közé tenni. Megváltoztatják a hangszínüket, gyakran sokkal alacsonyabbra. Megtévesztő, csapkodó gesztusok. Az elhangzott szavak és a gesztusok közötti ellentmondás.

Javaslat: Nézzék, hallgassák, szondázzák, kérdezzenek néhány kemény kérdést, jöjjenek ki abból a “mi tudjuk” kényelmes módból, menjenek át kíváncsiság módba, tegyenek fel még kérdéseket, legyen egy kis méltóságuk, kezeljék a személyt, akivel éppen beszélnek, egyenrangú-an. Ne próbáljanak olyanok lenni, mint az emberek a “Különleges ügyosztályban” és az egyéb műsorokban, akik beledöngölik az alanyaikat a földbe. Ne legyenek túl agresszívek, az nem működik.

F: TED Talks, 2011.

Orosz trollt még nem buktattak le ilyen elegánsan

Az internet és a közösségi média olyan fegyver, amilyenről még évtizedekkel ezelőtt is csak álmodni mertek a propagandisták.  Az internet és a közösségi média viszont minden korábbi fegyvernél alkalmasabb a propagandisták lebuktatására is.

Az, hogy az internetet és a közösségi médiát milyen hatékonyan lehet használni politikai propagandára, ma már nem újdonság. Mindenki kívülről fújja az olyan kifejezéseket, hogy „dezinformációs háború” meg „hibrid hadművelet”. Azt is illik tudni – pláne Magyarországon – hogy a közösségi média propagandafegyverizációjának az oroszok – és tanítványaik – a legnagyobb mesterei.

Az elmúlt néhány évben a maláj utasszállító Ukrajna feletti lelövésétől kezdve a Brexiten át az amerikai elnökválasztásig számtalan fontos világpolitikai kapcsán láthattuk az orosz propagandagépezet működésbe lendülését. Botok, bothadseregek, hús-vér trollok egyaránt terjesztették az oroszpárti igét.

Az elmúlt hónapokban azonban feltűnt egy újabb küzdő fél is a háborúban. Egyre több, esetenként az orosz trollokhoz hasonlóan rejtélyes közösségimédia-felhasználó küzd a maga módszereivel a propaganda ellen. Adatokat gyűjtenek, elemzik ezeket, összekötik az összekötendő pontokat, és mindezek végeredményeként nagyon érdekes dolgokat tárnak fel.

F: 444, 2017. aug. 29.

A titokzatos szervezet, amely vigyáz a sajtó szájára

A sokak által D-Notice-ként ismert szervezetet 1912-ben hozta létre a brit kormány, a sajtót és a nemzetbiztonsági szerveket összekötő, cenzúrafunkciót is ellátó rendszer a mai napig működik. A titokzatos szervezet egykori vezetője, Nick Wilkinson ellentengernagy nyilatkozott lapunknak.

– A D-Notice tanácsadói szervezet, ezért a szerkesztőségeknek nem tilthatja meg, hogy a megszerzett információt közzétegye. Tevékenysége pedig politikai ügyekre nem, csak nemzetbiztonsági kérdésekre terjed ki, az átláthatóságot biztosítja, hogy a bizottságban jelen vannak a média és a civil szervezetek képviselői is. Ezért aztán a brit közvélemény önkéntesen vállalt öncenzúraként kezeli a D-Notice esetleges fellépésének következményeit.

F: MNO, 2017. szept. 13.

(T)errorelhárítás: magyar kutatók mennek neki az Iszlám Állam online terrorjának

Mesterséges intelligenciával és hálózatkutatási módszerekkel próbálja feltérképezni egy konzorcium a terrorizmust támogatók rejtett hálózatát, és „megjósolni” a még fel nem tárt kapcsolatokat. A RED-Alert programban magyarok is dolgoznak.

A szélsőséges és terrorista csoportok hatékonyan használják az internetet pszichológiai hadviselés, nézeteik terjesztése, beszervezés, félreinformálás és további súlyos károkat okozó tevékenység céljából. Felfedésükre szinte kizárólag „kezdetlegesnek” mondható eszközök állnak rendelkezésre: a terror online támogatói ellen küzdő szakemberek jelenleg a felhasználói jelzéseken túl az eredetileg a kéretlen reklámlevelek kiszűrésére létrehozott szoftveres megoldásokra és emberi elemzőtevékenységre támaszkodhatnak.

F: HVG (regisztrációval), 2017. aug. 5.

Nagyot változhat az ingatlan-nyilvántartás

Néhány éven belül hatalmas megújuláson eshet át a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését.

F: mmonline, 2017. aug. 23.

ADATVÉDELEM

Egyre több Kis Testvér

Kínában mindmáig teljhatalmú kommunista párt a legkorszerűbb technikákkal építgeti ki a Nagy Testvérhez méltó megfigyelést. Sanghajban 97 hatóság adataiból minden egyes polgárról már most 5198 információt összegez a „társadalmi tisztesség rendszere”. Tudják róluk, adtak-e vért, van-e adóhátralékuk, blicceltek-e a metrón, segítenek-e a szomszédaiknak. A jók kis kedvezményeket kapnak (kaució nélkül bérelhetnek biciklit, önrész nélkül vehetnek fel hitelt), a rosszak esetleg nem jutnak repülőjegyhez, gondjaik lehetnek az álláskereséssel. A digitális dicsőség- és szégyentáblát 2020-ig egész Kínában be szeretnék vezetni. De ami az adatok egyesítését illeti, csöndben Nyugat-Európában is vannak fejlemények. Németországban májusban módosítottak törvényt, azóta a biztonsági szervek könnyebben hívhatják le a személyi igazolványokhoz amúgy is digitálisan rögzített arcképeket. Angliában novemberben lépett életbe az a törvény (Investigatory Power Bill), amelynek alapján rutinszerűen összesíthetők a polgárok internetezési szokásai.

F: HVG, 2017. aug. 9.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Végleg eltitkolná a kormány, hogy ömlik a közpénz a fociba

Sok unalmas adózási változtatás közé dugta a kormány azt az egy mondatot a július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezetében, amivel végleg eltitkolná, hogy mennyi tao-támogatást ad mondjuk a Mol, és mennyit kap mondjuk Mészáros Lőrinc, vagy Garancsi István focicsapata. Az állam már több pert elvesztett az ügyben, ezért inkább átírja a törvényt.

Az adózás rendjéről szóló 2017-es törvényjavaslat egy salátatörvény, amely egy hónapja jelent meg véleményezésre a Kormány.hu-n, célja a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az, hogy egyszerűsítse az adózást és segítse az adózókat. Ez a több mint 130 oldalas tervezet többek között olyan dolgokról rendelkezik, hogy legfeljebb milyen hosszú lehet egy adóellenőrzés, mekkora lesz az adóbírság, mit csinálhat a NAV az adószámunkkal, és hasonlók.

F: Index, 2017. szept. 5.