HÍREK
Egy szabadúszó újságíró kedvenc információforrásai: könyvjelző, a nyelvi ellenőrzés és betűtípusok
Graham Southorn, a Jinfo és más kiadványok szabadúszó szerzőjeként és szerkesztőjeként, és egyéni vállalkozóként keres eszközöket a tartalom kutatásához és előállításához. Minősített újságíróként 20 év alatt számos internetes oldalt és alkalmazást próbált ki. Mint írjam az alábbiak bizonyultak nélkülözhetetlenek a munkájához:
Grammarly: hónapokig figyelmen kívül hagytam a Grammarly hirdetéseit, vélve, hogy nincs szükségem egy extra widgetre az életemben. De miután kipróbáltam, folyamatosan használom. Ingyenes univerzális [angol] helyesírás-ellenőrző, amelyet böngészőbővítményként telepítenek, és aktív, amikor webes tartalmakat, például blogokat és közösségi média postákat írok.
Diigo: míg a többi könyvjelző és feliratozó eszköznek nagyobb a füstje, mint a lángja, a Diigo igen jól használható. Az ingyenes verzióját böngésző-kiegészítőjével használom évek óta, több száz webhelyet könyvjelzőzve és címkézve.
oTranscribe: ez ment meg engem az ízületi bántalmaktól, amikor a hanginterjúk leírására használom. Leállítja, felgyorsítja és visszalépteti a felvételt ugyanabban az ablakban, ahová beírja. Azaz: nem kell folyamatosan váltani a szövegszerkesztő és az audioalkalmazás között.
Typ.io: sokat használtam, amikor weboldalamat, grahamsouthorn.com-ot terveztem. Egyszerű és szórakoztató utat kínál ahhoz, hogy felfedezzük a betűk világát. Megmutatja, melyik betűtípusok illenek egymáshoz, melyek az éppen legnépszerűbbek, és megmutatja, hogyan használják őket a weboldalak.
Google Scholar: tudományról írva hasznos: megtalálom bene a témához kapcsolódó tudományos cikkeket. És szerzők munkásságát is kereshetem benne. Megadja a művekre való hivatkozások számát is, és könyvjelzőt is tehetünk a tételekhez. (ref.: MG)
F: Jinfo, 2017. jan. 27.
Opposition research – mi is az?
Rendkívül szórakoztató, a Trump-oroszok-pénzmosás vonalon érdeklődő olvasóknak valóságos élménytár az az olvasmány, amit most tett közzé az amerikai Képviselőház titkosszolgálati bizottsága.
A Bizottság tagjai még 2017. novemberében hallgatták meg és bombázták kérdésekkel Glenn Simpsont, a Wall Street Journal egykori tényfeltáró újságíróját, aki a sajtókarrierje után Fusion GPS néven nálunk nem létező típusú adatgyűjtő céget alapított. A cég az “opposition research” – durva magyar fordításban ellenzék- vagy ellenfélkutatás – területén működik. Az ilyen cégeket jellemzően politikusok politikai ellenfelei bérelik föl arra, hogy az ellenérdekelt jelöltről terhelő dolgokat ássanak elő az oknyomozó újságírás és a legális, de titkosszolgálati típusú adatgyűjtés, illetve a magánnyomozás eszközeivel.
F: 444, 2018. jan. 20.; továbbá: Opposition Research
Legjobb védekezés a támadás?
A könyvtáros szakma egyik fontos célkitűzése a hosszú távú megőrzés, amely az e-könyvekre és a digitálisan létrejött (born digital) anyagokra is vonatkozik. Az elektronikus dokumentumokat azonban a hackelés veszélye is fenyegeti, a jogtalanul hozzáférők módosíthatnak, törölhetnek vagy ellophatnak fontos információkat.
A legjobb védekezés a támadás elve alapján a legradikálisabb óvintézkedés a „hacking back”, vagyis a visszatámadás. Az ilyen rendszerek lényege, hogy a megtámadott szerverek azonosítják a hackelés forrását, és visszafordítják a támadást a küldő félre. Ez tulajdonképpen önbíráskodásnak számít, és törvénytelen, ami sokak számára elfogadhatatlan. Az ügyesebb hackerek egy komolyabb támadás esetén olyan „zombi számítógépeket” használnak, amelyeket már korábban feltörtek, és most csak átfuttatják rajtuk a célpontnak szánt programot. A legtöbb visszatámadásra tervezett program esetében azonban a visszafordított feltörés csak ezekre a zombi gépekre irányul vissza, így a „hacking back” elvet vallók komoly károkat okozhatnak olyanoknak, akik szintén az őket támadó hacker áldozatai. Mégis van példa ennek alkalmazására: a Kereskedelmi Világszervezet ezzel a módszerrel verte vissza az elektrohippik csoportjának támadását. Egy másik cég, a Blue Security esetében azonban a visszatámadás nem járt hasonló sikerrel: a hacker az eset után egy még nagyobb támadást irányított ellenük, mely után kénytelenek voltak bezárni.
F: Humanus, 2017/3.
Autócenzus – népszámlálás utcafotókkal
Ha a szedánok száma egy amerikai városban meghaladja a kisteherautókét, akkor a település a következő elnökválasztáson jó eséllyel a demokraták felé húz majd, fordított esetben a republikánusokhoz. Az amerikai tudományos akadémia közlönyében (PNAS) megjelent minapi tanulmányban a mesterséges intelligencia kutatói ezen túl azt is állítják, hogy az utcán parkoló autók elemzéséből – a pártpreferencián túl – képesek jó eséllyel belőni az ott élők jövedelmi viszonyait, bőrszínét és iskolai végzettségét is. Ehhez a Google által készített utcaképeket futtatták át egy algoritmuson, amelyet előtte egy kisebb mintán készítettek fel: egy-egy környék ismert népszámlálási adatait – bőrszínt, jövedelmi viszonyokat, iskolai végzettséget – összevetették az arrafelé parkoló autókkal, majd megpróbáltak összefüggéseket találni. A mélytanulással (vagyis az átnézett számtalan példa alapján levont következtetések révén) fejlődő algoritmus több mint 2600 kategóriába sorolta a járműveket. 200 amerikai városból 50 millió fotót nézettek át vele, és úgy találták, hogy különösen jó aránnyal becsülte meg a lakók bőrszínét és jövedelmi viszonyait, de még a végzettséget illetően is nagyjából kétharmados pontossággal dolgozott.
F: HVG (regisztrációval), 2017. dec. 6.
ADATNYILVÁNOSSÁG
Tényleg eltűntek az iratok, két minisztérium is törvényt sért
Hatalmas a pörgés az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI): állítólag az alkalmazottak túlórában foglalkoznak a tao-iratokkal, amiket a szaktárcának a törvény szerint már napokkal ezelőtt ki kellett volna adnia. A Transparency International Magyarország (TI) még 2016-ban indított pert annak érdekében, hogy kiderüljön: mely cégek utalják az államkassza helyett társasági adójukat sportszervezeteknek és kiknél landol ez a pénz. Az EMMI és a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) elleni pert jogerősen megnyerték, és január 4-én a Kúria írásbeli ítélete is megérkezett, de a szaktárcák ennek ellenére nem adták ki az adatokat a tizenöt napos határidőn belül.
Az NGM – amely már az utolsó tárgyalásokon azt állította, hogy nincsen meg náluk minden irat – tulajdonképpen megtagadta a Kúria ítéletének a végrehajtását: ugyanazt a választ küldték a TI-nak, ami miatt a per indult. Az EMMI ennél egy hajszállal együttműködőbb volt: átküldtek néhány iratot, de annyira keveset, és látszólag olyan gondosan megválogatva, hogy abból szinte semmi nem derül ki (ami mégis, arról a későbbiekben még írunk).
F: 24.hu, 2018. január 26.
Nem titkoljuk, de sajnos csak 11 millió forintért mondhatjuk el
Egy olvasónk, Dankó József azzal kereste meg a XIX. kerületi rendőrkapitányságot, hogy árulják el neki, mely ügyvédeket dolgoztatja a rendőrség úgynevezett kirendelt védőként. Azért kérdezte éppen ezt, mert úgy tudja, hogy a rendőrség a kispesti büntetőeljárások 90 százalékában ugyanazt az ügyvédet rendeli ki évek óta.
F: Index, 2017. nov. 28.
ADATVÉDELEM
Az államok politikai célokra használják fel a kényes módon megszerzett adatokat
Bárhova kattint, bármit beír a neten, annak nyoma van és lesz 30 év múlva is. Ezekkel az adatokkal egyrészt az életünket is meg lehet könnyíteni, másrészt egy kis kutatással nagyjából minden adat elérhető bárkiről és az könnyen bűnözők kezébe kerülhet.
Az államok már egymás ellen, politikai célokra használják fel a kényes módon megszerzett adatokatt – kommentált Mádi-Nátor Anett kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Services Zrt. vezérigazgató helyettese, aki szerint ma már a legtöbb adattal történő visszaélést olyan cégek követik el, amelyek állami megrendelésre dolgoznak.
Márpedig e cégeknek könnyű dolga van és hiába erősek például az uniós adatvédelmi előírások, azt már relatíve kevésbé ellenőrzik, hogy melyik cég, mennyire tartja be ezeket az előírásokat. A hatóság szakmailag jól végzi a munkáját, ám kicsit a stábjuk, így leginkább kapacitásbeli problémákkal küzdenek – fogalmazott a kiberbiztonsági szakértő.
F: Napi.hu, 2018. jan. 15.
Elaknásított nemzetbiztonsági szolgálati archívum
A Szembenézés hiánya című, nemrég megjelent szenvedélyes könyvében Vörös Vince és Szabó István ügynökmúltjától a Biszku-peren át eljutunk Kiss László úszóedző nemierőszak-ügyéig. Mi köti össze ezeket a látszólag egymástól távol álló történeteket?
Ez a könyv azért született meg, hogy bemutassa, a rendszerváltástól napjainkig hogyan és miért akadályozza a hatalom a közszereplők múltjának megismerhetőségét. A legterjedelmesebb fejezet a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a NAIH adatvédelemnek álcázott adatmegsemmisítői mániájáról szól. A közszereplők esetében ugyanis nem is elsősorban az a fontos, hogy mit tettek a múltban, hanem az, hogy amit erről ma mondanak, az ellenőrizhető-e? Ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, legközelebb akár Caligula lovát is elénk tolhatják, s ha azt mondják róla, hogy ez egy ember, nem lesz mód ennek cáfolatára, hiszen ehhez szenzitív adatokat kellene megismerni. A Kiss László-ügy tehát nem üzemi baleset volt, hanem a rendszer lényegéhez tartozik.
F: HVG, 2018. jan. 3.
Orosz vírusvédelem magyar állami számítógépeken
Nyugati szövetségeseink szerint nemzetbiztonsági kockázat az orosz Kaspersky Lab termékeinek a használata. A magyar állami szervek bizalma viszont töretlen.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium 2017. szeptember 13-án megtiltotta, hogy a szövetségi kormányzat számítógépein, informatikai rendszerein a vírusirtó és kiberbiztonsági programjairól ismert orosz Kaspersky Lab termékeit használják. Néhány hónappal korábban a szenátus hírszerzési bizottságának meghallgatásán a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és még néhány amerikai titkosszolgálat vezetői arra a kérdésre, hogy ajánlják-e a Kaspersky termékeit, egyhangúlag nemmel feleltek. December 1-jén a brit kiberbiztonsági központ (National Cyber Security Centre) igazgatójának a brit kormány közigazgatási államtitkáraihoz intézett levelében adott ki figyelmeztetést: a nemzetbiztonságot és a kritikus fontosságú infrastruktúrát érintő informatikai rendszerekben soha ne használjanak Kaspersky-termékeket. Az ok valamennyi esetben a Kaspersky Lab és a Kreml, illetve az orosz titkosszolgálatok gyanúra okot adó, tisztázatlan viszonya, a Kaspersky feltételezett – talán akaratlan – részvétele a kibertérben végrehajtott orosz kémműveletekben.
F: Magyar Narancs, 2017. dec. 23.
Két órán át egy orosz szerveren át mentek a Google, a Facebook, az Apple és a Microsoft adatai, és ez nem tűnik véletlennek
Nagyon furcsa és egyáltalán nem véletlenszerűnek tűnő dolog történt szerda kora reggel, magyar idő szerint hajnali 5:43 és reggel 8:13 között:az internet forgalmának egy jelentős szelete ebben az időben egy addig ismeretlen orosz szolgáltató szerverein folyt át.Így például a Google, az Apple, a Facebook és a Microsoft adatforgalma is ezen az orosz szolgáltatón keresztül utazott.
A szakértők szerint nem véletlenül. A részletekben nagyon nem vesznék el, a lényeg, hogy az internet nem pusztán egy decentralizált hálózat, de már a fejlődése is decentralizált volt, így az internet forgalmát szabályozó protokollok nagy része is bizalmi alapú. Így az útvonalválasztást szabályozó Border Gateway Protocol (BGP) is, amivel ártó szándékkal akár vissza is lehet élni.
F: 444, 2017. dec. 15.
Megfigyelés Magyarországon
Az unióban például számos adatvédelmi törvény van, így nem lenne szabad megengedni Magyarországnak, hogy az egész lakosságot megfigyelés alá vonja. A kormány azt állítja, nemzetbiztonsági okok miatt van szüksége mindenféle megfigyelésre. Az indok lehetőséget ad az uniós korlátozások megkerülésére, de ez a törekvés csak az elnyomás eszköze. A kormány a Google Streetview által is használt kamerákat szerel a rendőrautókra, amelyek a tüntetéseken megjelennek. Rögzítik a résztvevőket, majd a felvételeket összehasonlítják a mindenkiről tárolt digitális fényképekkel. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kifogásolta, hogy a TEK mindenféle jogi korlátozás nélkül rendelkezik bárki megfigyelésének lehetőségével. Erre reagálva az Orbán-kormány módosította a TEK-ről szóló törvényt, de a változtatás csak a jövő évi választás után lép életbe. A kormány az olyan megfigyelő szoftverek egyik legnagyobb vásárlója, mint a FinFisher, ami képes az elektronikai készülékeket a mikrofon és a kamera bekapcsolásával személyes megfigyelő eszközzé alakítani. Amikor pedig a kémprogramokat kínáló olasz Hacking Team nevű cég szervereit feltörték, kiderült, hogy Magyarország az egyik legnagyobb kormányzati ügyfelük.
F: HVG, 2017. dec. 20.