Jövendőmondás – visszhangok

2015. szept. 23-án tartotta a MIBE 15. konferenciáját; Jövendőmondás – predikció a múlt és jelen adatai alapján. Adatok, prezentációk, fotók a rendezvényekről: /15-konferencia-jovendomondas
A konferenciát 24-én workshop követte, melyet Annie Joan Olesen tartott. Az alábbiakban az egyik elhangzott előadás összefoglalóját közöljük, Habók Lilla jóvoltából:

Sugár Mihály: Előrejelzés és jövőszcenáriók lehetőségei az IT-ágazatban

Az előadó, a T-Systems Magyarország Zrt. stratégiai tanácsadója elmondta, hogy nekik ki kell találni a jövőt, méghozzá a tudomány helyett a cég érdekében. Bár a jövőt a múlt adatai alapján találhatjuk ki, de sok esetben a múlt gyakorlatai félrevisznek minket. A piac reakciói sokszor gyorsabbak, mint a társadalom reakciói, ezért kérdéses, hogy a tudományos megközelítés használható-e egy cégnél.
A bitkoin dollárhoz viszonyított árfolyamánál is látható, hogy általában regressziós növekedést figyelhetünk meg, de az előrejelzéseink lineárisak szoktak lenni, és az így rendszerint „megbukik”.
Régen nem volt megjósolható az sem, hogy a jégárusítást kiváltja a hűtő, vagy hogy a svájci órák mellett megjelennek az olcsó ledes órák is, a hagyományos fényképezőgépet lecseréljük digitálisra, a hanglemezek helyett mobilról vagy más zenelejátszó kütyüről hallgatunk zenét. Manapság pedig a taxik státuszát rombolja a Wunder és az Uber, az albérletek mellett pedig megjelent az Airbnb.
Ray Kurzweil szerint minden exponenciálisan gyorsul, és egy idő után eljutunk oda, hogy ezt követni sem lehet, és ezt nevezzük szingularitásnak. Ha ideáig eljutunk, akkor az eddigi jóslataink és a jósláshoz használt módszereink mind érvényüket fogják veszíteni.
A múlt nem ad elég támpontot, ezért a jelent kell kiindulópontnak tekinteni a holisztikus megközelítéshez, melybe beletartozik a makrokörnyezet (politika, társadalom, gazdaság, technológia), mikrokörnyezet (versenytársak), kockázatok azonosítása és értékelése.
A mikrokörnyezeten belül a versenytársak kapcsán objektív és szubjektív tényezőket is megkülönböztethetünk. A versenytársak objektív tényezői tartozhatnak, pl. tulajdonosi attitűdök, anyavállalat helyzete, piaci pozíciók, makrokörnyezet lereagálása. A szubjektív tényezők részei pl. a stratégiák, motivációk, csapat, portfólió.
A házon belüli csapathoz tartozik az Infodok Kft., akik nagyon sok anyagot biztosítanak az elemzésekhez.

Való-e a térítéses információszolgáltatás a könyvtárba? (felmérés)

Való-e a térítéses információszolgáltatás a könyvtárba? – tette fel a kérdést a KIT hírlevél könyvtáros olvasói között. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
7 – Igen, de alig megfelelő hozzá a szervezeti kultúra
10 – Nem; térítés csak technikai szolgáltatásokra jó (pl. másolás)
6 – Igen, szolgáltatunk térítésért információt
7 – Csak szakkönyvtárban
2 – Nem jönnek hozzánk ilyen igénnyel
5 – Törekednünk kell rá.
– Ha a válaszadók alacsony száma nem riaszt el, akkor úgy tűnik: kb. 1/3 gondolja úgy, hogy a térítéses információszolgáltatás nem pálya a könyvtáraknak. A válaszadók szűk 20%-a szerint nem megfelelő ehhez a szervezeti kultúra. Érdekes a szakkönyvtárak megkülönböztetése; tőlünk nyugatabbra a közkönyvtárak közül is nyújtanak, közvetítenek ilyen információt. (MG)
F: KIT Hírlevél 2015. szeptember 16.

Információminőség: minél jobban bízik a döntéshozó az információ forrásában…

A vállalatok azon képessége, hogy felhasználják a rendelkezésükre álló piaci információkat, nehezen másolható, tartós versenyelőnyt biztosít. A marketingmenedzserek a piaci információk hitelességét nehezen tudják objektív módon megítélni, mivel azokat jellemzően mások gyűjtik és rendszerezik számukra. A szerző kutatásában a menedzserek vállalaton belüli és vállalaton kívüli piaci informálódást célzó kapcsolatai esetén modellezte és empirikusan tesztelte a bizalom hatásait. Eredményei szerint a bizalom a vállalaton belüli és vállalaton kívüli kapcsolatok esetében is fontos mozgatórugója az információfelhasználásnak, jóllehet közvetlenül nincs hatással arra. Minél jobban bízik a döntéshozó az információ forrásában, annál jobb minőségűnek fogja észlelni a tőle származó információt. Az információ észlelt minősége meghatározza, hogy arra támaszkodnak-e a vezetők a döntések meghozatalánál. Azok a marketingmenedzserek, akik képesek bizalmi kapcsolatok kiépítésére, szélesebb körű, hiteles piaci információkra támaszkodhatnak a döntéshozatal során, amely hozzájárul a vállalat piaci teljesítményéhez.
F: Keszey Tamara: Bizalom és vállalati teljesítmény – A bizalom szerepe az aszimmetrikus információk minőségének vállalati észlelésében és azok vezetői döntéshozatalban való felhasználásában. In: Vezetéstudomány 2015/6., 2-11. oldal

ADATNYILVÁNOSSÁG

Ígérete ellenére sem adja ki a Századvég-tanulmányokat a kormány

Nem tartja be június közepi ígéretét, és mégsem adja ki a Századvég-csoport kormányzati megrendelésre írt tanulmányait a Miniszterelnökség. A szervezetet vezető Lázár János a június 28-i kormányinfo nyilvánossága előtt jelentette be, hogy lapunk újságírója, Joó Hajnalka jogerősen is megnyerte a milliárdokért rendelt Századvég-tanulmányok nyilvánosságáért indított pert, a Miniszterelnökség ezért a cégcsoport 30 ezer oldalnyi, kormányzati megrendelésre írt anyagát hozzáférhetővé teszi az újságírónak.
F: VS 2015. szeptember 2.

INFORMÁCIÓBIZTONSÁG

Snowden mondja: ezt fogadja meg, ha tényleg erős jelszót akar

Az erős jelszavak megadásához sokan sok tippet adtak már, de ha azt Edward Snowden teszi, akkor érdemes lehet az átlagosnál jobban odafigyelni rá.
Az amerikai titkosszolgálat megfigyelési ügyeit leleplező Edward Snowden a Last Week Tonight nevű éjszakai talk show egyik korábbi adásában tért ki a jelszavak témájára. A szokásos biztonsági figyelmeztetés szerint a jelszavak tartalmazzanak szimbólumokat, kis- és nagybetűket, valamint számokat is. Snowden emlékeztetett rá, hogy egy így 8 karakteres jelszó feltöréséhez egy számítógépnek kevesebb mint 1 másodpercre van szüksége. Mindez úgy lehetséges, hogy a feltörésre írt programok szótárában rengeteg olyan szót eltároltak, amik gyakran fordulnak elő.
Ahhoz, hogy a jelszó valóban jó és hatásos legyen, egy egész mondatot – tehát ne egy hosszú szót, hanem több szóból álló jelszót – adjon meg úgy, hogy kis- és nagybetűket, és persze számokat is tartalmazzon. Ezek már elég hosszúak lehetnek ahhoz, hogy a számítógépek ne fordítsanak a feltörésére energiát.
F: HVG 2015. szept. 28.,

Elkerülhetjük, hogy kiszivárogjon magánéletünk

A Kaspersky Lab kutatója biztonsági tanácsokkal látja el a felhasználókat, amely összefoglalja, hogyan kerülhetjük el, hogy magánéletünk kényes részletei napvilágot lássanak az interneten.
Nemrég az Ashley Madison botrány (egy kanadai társkeresőoldal, melynek adatai egytől-egyig hackerek kezére került) elérte csúcspontját, mikor a hackerek felfedték a privát felhasználók adatait az interneten. Állítólag két öngyilkosság követte az esetet, így a kellemetlen helyzet halálos kimenetelűvé vált.
F: Prím 2015. szeptember 16.

Kalózok célpontja lehet a magyarok arcképadatbázisa

Sallai György, KPMG: Nemzeti Arcképcsarnokot készít a kormány az igazolványképeinkből, jelentették be augusztus végén. Az intézkedést a bűnüldözéssel, és a bűnmegelőzéssel indokolják a hatóságok, és a bejelentés szerint elég jól körülbástyázták a döntést a célhoz kötöttség elvét garantáló intézkedésekkel. Az arcunk ugyan személyiségi jogi védettséget élvez, mi magunk mégis teleszórjuk vele az internetet. Látszólag tehát minden rendben van, de ne feledjük, hogy az informatikai kockázatok mindig vannak – véli Sallai György, a KPMG információbiztonsági tanácsadásért felelős igazgatója.
Felmérések szerint a világon informatikai rendszert ért összes támadás 94 százaléka személyes adatok megszerzésére irányul, és csak ezt követik az üzleti adatok összesen 4 százalékkal.
F: Portfolio 2015. szept. 12.

Egyre többen kíváncsiak az Ön adótitkaira is

Az önkormányzati adóhatóságok pl. új helyi adó tervezéséhez, a bíróságok a vagyonmegosztási eljárások során, a tb-szervek a nyugdíjellátás megállapításához kérnek mind gyakrabban adótitoknak minősülő adatot a NAV-tól. Az is tanulságos lehet, ha mi magunk ellenőrizzük ily módon, hogy rendben be vagyunk-e jelentve.
Egyre többen kíváncsiak az adótitkainkra, az elmúlt években jelentős mértékben emelkedett az adóhatóság által teljesített adatkiadások és tájékoztatások száma. Ez nem csoda, hiszen jelentősen bővült a felhasználásra jogosult szervek és a kiadható adótitoknak minősülő adatok köre is – derül ki a NAV Adóvilág c. lapjának egyik írásából.
F: Napi 2015. szept. 3.

INFORMÁCIÓFORRÁSOK

Központi adatbázisba kerültek az ingatlan-nyilvántartási adatok

A korábban a 119 földhivatalban nyilvántartott adatok a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által üzemeltetett központi adatbázisba kerültek – mondta Fekete Gábor, a FÖMI főigazgatója. A földtulajdon nyilvántartásáért felelős Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a FÖMI 1 milliárd 517 millió forint uniós támogatásból valósította meg a központi adatbázis létrehozásához szükséges informatikai fejlesztést – tette hozzá a főigazgató. (MTI)
F: VG 2015. szept. 10.