Miért éri meg a vegyes forrásfelhasználás? — MIBE-s előadás a belügyi konferencián

„A nyílt információgyűjtés fejlődő területei” c. konferencián tartott előadást a MIBE színeiben Mikulás Gábor nov. 4-én. A Belügyi Tudományos Tanács rendezvényén több, a MIBE konferenciáján is megfordult előadó, pl. Varjú Zoltán vagy Arno Reuser lépett fel. A MIBE elnökének előadása: Vegyes forrásfelhasználás — egymást erősítő nyílt és térítéses forrásfelhasználás. Mint kifejtette: az információs folyamatban nem az a kérdés, hogy fizetünk-e, hanem hogy annak mely szakaszán kívánunk fizetni — pl. saját szaktudással és munkaidővel, más által összeállított térítéses adatszolgáltató vagy független információs tanácsadó szolgáltatásaiért — vagy pedig a CONK-kal (cost of not knowing) a nemtudás költségével. A több forrásból szerzett információ részben kiegészíti egymást, részben lehetőséget kínál az információ minőség értékelésére.

intitle: india OR intitle:”new delhi” intitle:pakistan OR intitle:islamabad -sport -cricket inurl:(.com|.net) filetype:edu OR site:org

— volt olvasható Arno Reuser prezentációjának diáján. Az előadó a Proquest Dialogban és a Google-ben való keresést demonstrálta (a címben a Google példája) a nov. 3-4-i belügyi konferencián („A nyílt információgyűjtés fejlődő területei”). Azt szerette volna megtudni, hogy mi a politikai viszony most India és Pakisztán között. Miután a találati halmazban rengeteg találat volt sportra, a “-sport”-ot is beírta. Ám ez után is túltengtek a cricketre vonatkozó találatok. Így megállapította, hogy a Google szerint a cricket nem sport, ezért kizárta a halmazból külön a cricketet :-)
Az előadó másik példája az volt, hogy Irán előállathat-e vegyi fegyvereket. Ehhez előtte szakértőtől megtudta, hogy miből szoktak vegyi fegyvereket előállítani. Miután a rovarirtó-szereket kapta válasznak, megnézte, hogy mekkora az ország területének művelés alá vont része (CIA Factbook), illetve — szintén szakértőtől — hogy hektáronként mennyi permetezőszerre van szükség. Ezután a Proquest Dialog segítségével megtudta, mennyi rovarirtó szert importál az ország. Mivel ez a mennyiség bőven meghaladta a növényvédelem szükségletét, a következtetése az volt: igen, minden bizonnyal előállítanak vegyi fegyvereket. (MG)

Politika a sorok között

Dessewffy Tibor Politikai kommunikáció c. kurzusán (ELTE TTK) a Precognox által előadott diák. -…bemutattuk a szövegbányászat és a hagyományos szövegelemzés eltéréseit és ismertetjük pár politikai témájú projektünket:
·a tavalyi főpolgármester-választáskor végzett emóció- és szentimentelemzésünket, amelyet a választási eredmények előrejelzésére használtunk fel,
·a kuruc.info-n végzett romareprezentációs kutatásunkat, amely során topik modellel (LDA) nyertük ki a romaellenes témákat,
és a magyar politikai blogszférán végzett hálózat- és emócióelemzésünket.
F: Kereső Világ 2015. nov. 16.

Adatújságírás – rokon eljárások

A Közbeszerzési Értesítő kódalapú adatbázisát csak egy scraper (leszívó)-programmal lehet Excelbe-gyűjteni, ami alapján majd el lehet kezdeni dolgozni. Viszont számos szabadon hozzáférhető, nyílt adatbázis van, amelyet ugyan a vizualizáció szempontjából át kell alakítani, viszont nem kell hozzá programozói tudás, ahogy a szoftverek megtanulása sem jelenthet gondot. Ha a jelen sorok írójának, aki korábban soha nem csinált ilyet, fél órájába telt egy PDF-adatbázisból Excelt készítenie, azt rendbe tennie és kitisztítania, a benne szereplő utcaneveket geokódokká alakítania, majd ezek után mozgó térképeket készítenie két különböző szoftverrel, úgy, hogy értelmes médiatartalom született belőle, akkor bárki képes rá. Bizonyos logikákat nem árt ismerni, de a gyakorlattal egyre több mindenre lesz képes az ember. Plusz a Google segít.
F: Kreatív 2015. nov. 12.

A NAV minden csalást lát, mégsem veszi észre

Miként lehetséges, hogy a cég lejelenti, felvett valakit, de a bevallásban úgy szerepel, mintha egy fillért sem keresne az illető – és az adóhivatalt ez nem zavarja? És ez csak egy példa. Már most is annyi adat gyűlik össze az adóhatóságnál, hogy ha ezeket sikerülne érdemben összekötni, akkor aligha menekülhetnének az adócsalók. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem sikerül, a NAV pedig nem ezen dolgozik, hanem azon, hogy újabb adatbázist építsen. De vajon miért nem vezetik össze és elemzik a sokat eláruló információkat?
F: HVG 2015. október 06.

ADATNYILVÁNOSSÁG

Pázmándon mostantól mindenkinek mindent megmutatnak

A nagyoknak akar példát mutatni átláthatóságból a Fejér megyei Pázmánd. Az önkormányzat a honlapján mostantól a gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi információt közzéteszi, hogy a korrupció gyanúja se merülhessen fel.
Példát akar mutatni egy kétezer fős Fejér megyei település a hazai önkormányzatoknak: Pázmánd község vállalta, hogy tökéletesen átláthatóvá teszi a gazdálkodását. Az eDemokrácia Műhely Egyesület közreműködésével, valamint a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével olyan portál készült, amelyen a helyhatóságok számára előírt mintegy 250 különféle adat mellett a falu működését meghatározó számos más információt is közzétesznek.
F: NOL 2015. nov. 13.

Az interneten található információ hitelessége: hogyan lehet meghatározni?

Az információ hitelességére több tényező is hatással van:
– az információforrás minősítése – szerző, a honlapot közreadó szervezet, az információközlés ideje, megújítása;
– a felhasználó jártassága a témában – függ a felhasználó tudásszintjétől, műveltségétől, szakmai végzettségétől, szociális-pszichológiai adottságaitól; a témában jártas felhasználó jobban meg tudja válogatni a kereséshez szükséges kulcsszavakat, a találatokból hozzáértőbben válogatja ki a számára fontosakat, szükség esetén újrafogalmazza a keresőkérdést;
– hibás adatok, elütések – a legtöbb információkereső rendszer, ha a kérdésben hibát (elütést) talál, felajánlja a kifejezés helyes formáját (például a Google automatikusan ellenőrzi, hogy a kérdésben a fogalom legelterjedtebb alakja szerepel-e; az orosz Ândeks keresőben is van hibajavító funkció); az utóbbi időben a legnagyobb keresőrendszerek újdonsága, hogy “Keresési súgó” ablak jelenik meg a képernyőn.
Összefoglalva: a találatok valódi hitelességének eldöntéséhez nem kell szakértőnek lenni sem az internetes eljárásokban, sem a keresett témában; hagyományos bibliográfiai munkatapasztalattal és egészséges szkepticizmussal a bonyolult feladatokat is meg lehet oldani. (Az interneten található információ hitelessége: hogyan lehet meghatározni?; ref.: Viszocsekné P.É.)
F: Humanus

A hamis információ terjedése az interneten: a honlapok megbízhatóság, az információs műveltség és a szakma jövője. 2. rész

Egyre elterjedtebb a hallgatók és kutatók körében a web mint kutatási eszköz használata (ma 83%-uk valamely keresőgépről indulva kezdi meg kutatását). Ez felveti az interneten elérhető információk minősége és megbízhatósága értékelésének problémáját; az értékelés minden könyvtáros fontos feladatává válik. A cikk részletesen feltárja a hamis információk keletkezésének, terjedésének és felhasználásának mechanizmusait, tekintettel a kérdésnek a könyvtári szolgáltatások jövőjével való kapcsolatára. Rámutat, hogy mind a könyvtárosok, mind az olvasók számára elengedhetetlen, hogy jól megismerjék ezeket a mechanizmusokat, legyenek tisztában az internet működésével, hogy az ott található információkat kritikus, helyes és kreatív módon tudják felhasználni. (autoref.)
F: Humanus

Mesterséges intelligencia keresi a tűt a szénakazalban

Minél több az online információ, annál könnyebb elsiklani a lényeges dolgok felett. A mesterséges intelligencia kutatói egy automatizált eszközt hoztak létre, amivel minden tudományos publikációt átvizsgálva új, eddig felfedezetlen kapcsolatokat találnának az információk között.
A november 2-án elindított Semantic Scholar képes az évente megjelenő közel 2 millió tudományos iratot automatikusan elolvasni, feldolgozni és kategorizálni a találtakat. A publikációk felét átlagosan mindössze legfeljebb három ember olvassa el, így rendkívüli tudásmennyiség mehet veszendőbe. “Szeretnénk a kutatóknak egy hatékony megoldást biztosítani, amivel elemezhetik a területükön végbemenő újdonságokat” – magyarázta Oren Etzioni a Seattle-i Allen Mesterséges Intelligencia Intézet (AI2) igazgatója.
F: SG 2015. nov. 3.

A kormány közvetlenebbül férhet hozzá az adózók adataihoz

A kormány közvetlenebbül férhet hozzá az adózók adataihoz – ez lesz a következménye annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan létrehozandó államtitkársága irányítja.
F: HVG (regisztrációval) 2015. okt. 17.

INFORMÁCIÓBIZTONSÁG

Reménykedjünk, hogy senkinek sem kell magyar államtitok

Az állam látszólag drákói szigorral védi a titkait, ám a szabályozás miatt valójában hanyag eleganciával bánik velük. A jelenlegi állapot visszaélésekre is alkalmat teremt, ám ha az ilyet kizárnánk is, a nemzetbiztonsági kockázat mindenképpen jelentős. És mindez nemcsak elméleti történet, hanem a nagyon is köztünk élő valóság.
Több ügy is érintette az utóbbi időszakban a titkos, minősített adatokat, dokumentumokat. A múlt héten kiderült például, a Századvég már 2010 óta hozzáférhetett ilyen információkhoz, miközben csak 2013 októberétől tehette volna ezt meg. Vasárnap pedig Jávor Benedek fordult Lázár Jánoshoz, miután kiderült, a kormány csak úgy módosított a Paks II.-féle dokumentumok titkosításán. Utánanéztünk kicsit a titkosítás gyakorlatának és jogi szabályozásának (majd bevettünk pár idegcsillapítót).
F: HVG 2015. nov. 3.

Brit adatlopás: őrizetbe vettek egy tinit

Egy 15 éves fiút vettek őrizetbe hétfőn az utóbbi évek legnagyobb brit internetes adatlopási ügyében. A támadás az egyik nagy-britanniai internet- és telefonszolgáltató, a TalkTalk szervereit érte a múlt hét második felében.
F: mmonline 2015. okt. 27.

A CIA is lecsapott volna a magyar cég találmányára

A mobillehallgatás ellen védő, magyar fejlesztésű CryptTalk után az amerikai kormányszervek is érdeklődtek, de a csapat tagjai úgy gondolták, a termék hitelességének nem tenne jót, ha összeszűrnék a levet a CIA-val.
„Nem közismert dolog, de a CIA-nek is van befektetési cége, ez az In-Q-Tel. Amikor felkerültünk a CTIA mobilkommunikációs szakmai szervezet negyven legizgalmasabb új fejlesztést tartalmazó listájára, bejelentkezett nálunk Agent XY Washingtonból, hogy eljönne hozzánk egy beszélgetésre. Először elhessegettük a gondolatot, de aztán Las Vegasban, a Super Mobility konferencián is összefutottunk. Úgyhogy gyorsan egyeztettünk a tulajdonostársakkal, hogy mi legyen” – meséli Kun Szabolcs, a cég vezérigazgatója a VS-nek adott interjúban. Azonban úgy döntöttek, hogy a Snowden-botrány után nem lenne szerencsés az üzleti szférában egy olyan IT-biztonsági termékkel nyomulni, aminek egyik befektetője a CIA. „Hiába van egy nagyon jó termékünk, senki nem fogja elhinni, hogy nincs benne hátsó kapu” – magyarázza az interjúban Kun.
F: HVG 2015. október 27.

A német hírszerzés az EU és szövetségesei után kémkedett

Németországban a külföldi hírszerző szolgálat (BND) baráti országok ellen is kémkedett csütörtöki sajtójelentések szerint.
A Spiegel Online hírportál, a Mitteldeutsche Zeitung című lap és a berlin-brandenburgi regionális közszolgálati médiatársaság (rbb) értesülése szerint a BND baráti államok németországi nagykövetségei és uniós intézmények ellen is kémkedett a digitális kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszerei, adatbázisai révén.
F: Napi okt. 16.

INFORMÁCIÓFORRÁSOK

Felejtse el a Facebookot, ide regisztrálja cégét!

Évekkel ezelőtt a Facebookot csak néhány innovatív vállalat használta reklámozási célokra, ma már a legtöbb cég jelen van rajta, azonban a fiatalok egyre inkább egy másik közösségi média oldalt nyitnak meg, amikor kezükbe kerül okostelefonjuk.
A Snapchat mobil eszközre letölthető kép – és videóküldő alkalmazás, amely tökéletes felület nem csak a fiatal korosztály szórakoztatására, hanem cége üzleti céljainak elérésére, marketing stratégiájának támogatására. Az új közösségi platform, mely nem csak felhasználók tömegét vonja el a régi közösségi média óriásoktól, hanem lassan az ébredező marketingeseket is.
Ami jó hír az ön számára, hogy itthon sokan még nem is hallottak a Snapchatről, így kora belépőként versenytársai előtt felismerheti az alkalmazás üzletet támogató hatását, és számottevő piaci előnyre tehet szert.
F: HVG 2015. 11. 05.

Az ujjlenyomatból kideríthető a felmenői háttér

Egy új tanulmány megállapította, hogy az ujjlenyomatok alapján lehetséges felderíteni az egyének felmenői hátterét. A felfedezés jelentős lehet a bűnügyi nyomozásokban és az antropológiai kutatásokban.
F: Origo 2015.09.28.

Miről mesél a mágnesszalag?

Kutathatóvá válnak a mágnesszalagon őrzött állambiztonsági adatbázisok, ám kétségekre ad okot, hogy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva továbbra is titkosítani lehet információkat.
Háromévnyi – kívülről csendes vegetálásnak tűnő – szakmai munka után komoly sikert ért el a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A parlament által 2012-ben létrehozott, fiatal kutatókból álló testület az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (ÁBTL) karöltve elérte, hogy megkezdődhet az egykori állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagon fennmaradt adatbázisainak átvizsgálása és levéltárba költöztetésének előkészítése. Ezek a bizalmas dokumentumok eddig az aktív titkosszolgálatoknál, azaz az Alkotmányvédelmi Hivatalnál (AH) voltak, a kutatóknak esélyük sem volt a közelükbe férkőzni.
F: HVG (regisztrációval) 2015. október 14.