A Könyvek nélküli könyvtár konferencia anyagából…

Hová nyúl előbb a tájékoztató könyvtáros? – tudat alatt tartózkodik az internetes forrásoktól

Tájékoztató kollégáim mai gyakorlatában két alapvető feltételezés érvényesül.
– Az olvasó az internet általa ismert lehetőségeit kiaknázta, megnézte a neten, s arra kíváncsi, azért jön a könyvtárba, hogy megtudja, ezek után mit tudunk a témában a kezébe adni. Azt reméli, hogy létezik olyan többlet a könyvtári dokumentumokban, melyben a könyvtárosok tudnak jól eligazodni. Ezért a tájékoztatás tartalmi része a katalógusunk felől indul. Ezt a miénknél nagyobb könyvtárak katalógusai, a MOKKA, vagy a Matarka követik. A tájékoztatás eredménye: könyv, könyvtárközi kölcsönzés indítása, meglevő folyóirataink valamelyike, vagy másolat kérése)
– Ritkább az, amikor csupán az internet “marad”. Nem kezdődik azonban internet-használattal a tájékoztatás, tudat kerüljük a csak internetes megoldást keresését, hiszen azzal a könyvtár fontosságát kérdőjeleznénk meg. (Eszerint nem tűnik alternatívának, hogy korábban a könyvek és folyóiratok világában voltuk kalauzok, most pedig az internet világában lennénk. Szerintem ugyanakkor a mai helyzet addig tartható fenn, amíg van elektronikusan nem elérhető dokumentum.) (Példával: járnak-e fotózkodni profi fotóshoz akkor is, amikor már minden kézbe fogható eszközzel lehet fotózni, a nyomdai szedők szakmája megszűnt a funkció maradt, kiadványszerkesztőkkel) – Czupi Gyula előadásából
F: 14. MIBE Konferencia

Hasznos-e a könyvtár léte, hozzájárul-e a piac bővítéséhez? (videó)

… tette fel a kérdést Balog Géza, az Infodok Kft. munkatársa a MIBE Könyvek nélküli könyvtár konferenciáján. A vállalati könyvtárak száma erőse megcsappant az utóbbi 10 évben: 162-ről 23-ra esett. A csökkenés nem a GDP-vel, hanem az internet elterjedésével arányos, fordítottan. A könyvtárak egy része megmaradt könyves szolgáltatónak, másik, kisebb részük megtanult alkalmazkodni az elektronikus környezethez. A Telekomot tekintve elmondható, hogy a 2007-es vállalati szolgáltatási portfólió jelentősen megváltozott 2014-re (vö. pl.: áramszolgáltatás, gázszolgáltatás). E változást a vállalat a könyvtár támogatásával valósította meg, amihez hozzájárult a folyamatos munkaerőcsere, a mai igények szerint nem írástudó kollégák lecserélése. A szükséges információ jellemzője: azonnali s csak a lényeget tartalmazó; témája pl.: Miért, hogyan nyer a versenytársam annyi tendert? Hogyan kezeljem az X és Y termékkörök beszállítóit? Melyik versenytárs / partner van süllyedő- vagy emelkedőfélben?
F: 14. MIBE Konferencia

A külföldi hallgatók jobb könyvtárhasználók, etikusabb forrásfelhasználók

— hangzott el a Magyar Információbrókerek Egyesületének Könyvek nélküli könyvtár — Tájékoztatás elektronikus forrásokból c. konferenciáján, s melyet több nagy felsőoktatási könyvtár tájékoztató munkatársa megerősített. A külföldiek gyakrabban látogatják a könyvtárat, jobban ismerik és ki is használják a szolgáltatás lehetőségeit. (MG)
F: 14. MIBE Konferencia

Hírek

Személyi webmenedzser és nosztalgista – ezek a jövő munkahelyei

Nagyon nehéz előre megjósolni, hogy akár egy-két év múlva, nem hogy 10-20 év múlva mi fog történni. Külföldi egyetemeken, kutatóintézetekben azért több év tendenciáját figyelve, elemezve kísérletet tesznek erre. Cikkünkben egy angliai kutatóintézet kissé utópisztikus kutatásait mutatjuk be a jövő munkahelyeiről. …
Személyi webmenedzser – A kutatás szerint egy személyi webmenedzser személyesen követi a kliensek online munkáját, gondoskodik arról, hogy ne kapjanak zavaró e-maileket, spameket, megvédi az ügyfél magánlevelezését a kéretlen információktól. A képességeit, képzettségét tekintve egy hekker, egy PR-asszisztens, egy biztonsági szakértő, és egy tanácsadó szakértelmével kell rendelkeznie, aki fontos partnere lesz az online ügymenetet folytató ügyfeleknek. Nagyon jó technológiai ismeretekkel kell rendelkeznie, különösképpen digitális téren, megbízhatónak, jó hírnévvel kell rendelkeznie, hiszen a kliensek eredményessége nagymértékben tőle függ. Különbséget kell tennie a jó és rossz között és erős kapcsolatépítési képességgel kell bírnia.
F: HR portal (2014. szept. 9.)

A személyes információk szervezése

A szerző szerint személyes digitális tulajdonunkkal kapcsolatban létezik egészséges középút a jóindulatú hanyagság és a megszállott címkézés és adatbázis-építés között. A Personal Information Management (PIM) kifejezést a mai értelmében 2005 óta használjuk: olyan személyes adatok, papíralapú és elektronikus dokumentumok tárolását, rendszerezését és használatát értjük alatta, amelyekre a hétköznapjaink során szükségünk van. Ez a téma koránt sem elhanyagolható, szervezettség hiányában fontos adatokat veszíthetünk el. A különböző szoftverek és hardverek igen gyorsan avulnak, és a sok adattárolási lehetőség (CD, DVD, pendrive, Dropbox, Flickr, Facebook, stb.) között könnyen elkeveredhetünk, nem találva a szükséges dokumentumot. Egyszerű megoldásnak tűnhet, hogy minden adatunkat feltöltsük a felhőbe, ám ilyenkor számolnunk kell azzal, hogy egy cég szolgáltatásait vesszük igénybe, ami bármikor megszűnhet vagy átmenetileg elérhetetlenné válhat a dokumentumainkkal együtt.
Egy 2007-es kutatás négy fő kihívást állapított meg a személyes dokumentumok archiválásában:
1. az emberek nehezen választják ki, mely fájljaik lesznek értékesek a jövőben;
2. a tartalmakat online és offline módon is tárolják, és nehezen emlékeznek vissza, hogy egy adott dokumentum hol van;
3. komoly gondjaik adódnak, ha sok fájlt kell kezelni, metaadatokat hozzájuk rendelni, vagy új formátumra konvertálni őket;
4. az asztali keresőkkel nehezen találhatóak meg a fájlok, különösen akkor, ha azok elnevezése nem ismert.
2012-ben egy felmérés során 110 írót kérdeztek meg arról, hogyan kezelik személyes fájljaikat: a többség nem alakít ki stratégiát az archiválásukra, még azok sem, akik szakképzettségüket tekintve könyvtárosok vagy levéltárosok. A személyes digitális archiválási ismeretek elsajátítása és terjesztése azért is fontos, mert mindez kihat a kulturális örökség hosszú távú megőrzésére is. (ref.: Jávorka B.)
F: HUMANUS

Kötik az új felelősségbiztosításokat (információbrókernek is hasznos)

Az első három negyedévben közel 15 százalékkal megugrott az általános felelősségbiztosítások díjbevétele. A háttérben a Polgári törvénykönyv módosítása áll, amely nagyobb helytállást követel a vezetőktől. A magyar cégek ezzel együtt bőven alulbiztosítottak, legalábbis ami a felelősségbiztosítást illeti.
F: Világgazdaság (2014. nov. 24.)

Információvédelem

Ellenőrizze: itt megnézheti, más is belépett-e Gmailjébe

A Google új oldalán ellenőrizheti, hogy milyen eszközökről és területileg honnan léptek be Gmailjébe és az ön által használt más Google-szolgáltatások fiókjaiba. Ha gyanús tevékenységet észlel, rögtön tehet is ellene.
Előfordulhat, hogy az ember bejelentkezve marad számítógépén a Gmailbe, miközben órákra magára hagyja az eszközt. De olyan is lehet, hogy egy másik városban lévő, nem olyan kedves ismerős tudja a jelszavunkat és lép be levelezésünkbe. Mindkét eset kiszűrésére jól használható a Google új biztonsági funkciója.
F: HVG (2014. nov. 26.)

Lehet, hogy meg fog lepődni: itt megnézheti, hogy mi mindent tud önről a Google

Mire keresett rá eddig egész életében a Google-ben vagy a YouTube-on, milyen videókat nézett meg, milyen helyeken járt eddig a világban – ezt mind tudja önről a Google, és most átnézheti, hogy pontosan mik is ezek az adatok.
F: HVG (2014. nov. 18.)

Kémkednek utánunk minden patikában

Már néhány tízezer forintért, illegálisan hozzájuthatnak a nagy cégek a betegek gyógyszerfogyasztási adataihoz a patikákban. A gyógyszerészkamara is figyelmeztette tagjait: büntetőpereket kockáztatnak az eljárással.
Jó ideje öltönyös, aktatáskás ügynökök járják a patikákat. Arra próbálják rávenni a gyógyszerészeket: adják át nekik az egészségbiztosítónak gyűjtött vényforgalmi adatok másolatát. Általában sikerrel járnak. Arra is van példa, hogy a “patikai” rendszergazda külön programot telepít a pénztárgépekbe, amely továbbítja a megrendelőhöz az információkat.
F: Népszabadság (2014. nov. 17.)

Adatlopás, ami nem csak az interneten fenyeget

Bár sokszor, sok helyen felhívják a figyelmet a kockázatokra, a legtöbben mégis a pénztárcájukban vagy kézitáskájukban tárolják a legfontosabb személyes adatokat. Az emberek jelentős része mégis az online adatlopástól tart leginkább, de minden harmadik ember számár az is elképzelhető, hogy a kukából szedik ki bizalmas adataikat – hangzott el a Kossuth Rádióban.
Az okostelefonok és táblagépek jóvoltából ugyanakkor számos olyan információ is illetéktelenek birtokába juthat, amely nemcsak az adatlopásban érintett illetőt, de adott esetben a munkáltatóját is hátrányosan érintik – mondta a Napközben című műsorban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Péterfalvi Attila arról beszélt, hogy súlyos anyagi károkat okozhat, ha valakinek ellopják a bankkártyáját, de a magán- és hivatali levelezések megismerésével, a közösségi portálokon rendelkezésre álló információk alapján komplett személyiségeket lophatnak el egyesek.
F: Prím (2014. nov. 4.)