Ajánló

Kedves Olvasónk!

Ezúton szeretnénk figyelmedbe ajánlani hírlevelünket, amelyben olvashatsz arról, hogy az Állami vagyonadatbázis továbbra sem lesz nyilvános, hogy a Google felhívja rá a figyelmünket, ha beleütközünk Kínába. Hírt adunk a legutóbbi konferenciánkról, és foglalkozunk azzal is, hogy mennyire tekinthető objektívnek a KSH statisztikai gyorstájékoztatóinak címe.

Tartalom

1. Döntött a bíróság: nem lesz nyilvános az állami vagyonadatbázis

2. Karsai Gábor: A meztelen valóság

3. Figyelmeztet a kereső, ha beleütközünk a Kínai Nagy Tűzfalba

4. Lekáderezés – információ emberekről

5. Itt a Mátrix: robotokkal nyomozna a hitelminősítő

6. Keresés és big data

Döntött a bíróság: nem lesz nyilvános az állami vagyonadatbázis

Nem kell kiadnia belső adatbázisát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek a Fővárosi
Bíróság szerdai döntése szerint. Egy többek között szivárogtatással foglalkozó internetes
portál még 2012 márciusában indított pert a Fővárosi Bíróságon annak érdekében, hogy
a bíróság kötelezze az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) az állami vagyon
nyilvántartására szolgáló adatbázisának kiadására. Az MNV szerint az internetes portál
nyilvánvaló tájékozatlanságból eredő adatkérésének teljesítésével kikerülő információk
versenyhátrányt okozhatnak az állami vállalatok működése, illetve az állami vagyon
hasznosítása körében. A kérés teljesítése a vagyonkezelő szerint nyilvánvalóan üzleti titkot
sértene, és az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a közérdekű adatigényléshez való
jogot visszaélésszerűen nem lehet gyakorolni, ezért az MNV Zrt. az adatigénylésnek nem tett eleget.

2012. május 30.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/dontott_a_birosag_nem_lesz_nyilvanos_az_allami_vagyon_adatbazisa.520905.html

Karsai Gábor: A meztelen valóság

Fél éve már, hogy a KSH elkezdett tartalmi címet adni havi statisztikai gyorstájékoztatóinak.
Korábban a száraz tematikára szorítkozott, például: „Kiskereskedelem, 2011. július” vagy
„Fogyasztói árak, 2011. január”. Ez a tárgyszerűség az utóbbi hónapokban orientációs
elemekkel gazdagodott: „Február végére a kiskereskedelmi forgalom meghaladta
az ezermilliárd forintot (Kiskereskedelem, 2012. február)” vagy „Áprilisban főként
az emelkedő üzemanyagárak befolyásolták az infláció alakulását (Fogyasztói árak, 2012.
április)”. Az, hogy a sajtóban megjelenő statisztikai jelentéseknek tartalmi, gyakran nem is a lényegre, hanem az érdekességre koncentráló címük van, teljesen természetes. Az sem újdonság, hogy az elkötelezetten kormánypárti orgánumok a kedvezőtlen folyamatokban is képesek megtalálni a pozitívumot, az ellenzékiek pedig a legjobb hírekből is a támadhatót emelik ki. A statisztikai hivataltól azonban szigorú tárgyszerűséget várna az ember. Vagyis, ha már a címben is utalni akarnak a folyamatokra, akkor azt a fő tendencia kiemelésével kellene kifejezniük, ügyelve arra is, hogy ne okozzon egyoldalúságot.

2012. május 23.
http://hvg.hu/hvgfriss/2012.21/201221_a_meztelen_valosag

Figyelmeztet a kereső, ha beleütközünk a Kínai Nagy Tűzfalba

A trapit igen előkelő felmenőkkel büszkélkedhet, hiszen az SRI International kutatásaiból
nőtt ki. Az SRI “alom” legismertebb tagja ma a Siri, az Apple személyi asszisztense, de sok érdekes egyéb SRI spin-off akad még.

2012. június 1.
http://techline.hu/it/2012/6/1/Figyelmeztet_a_kereso_ha_beleutkozunk_a_Kin_1ML9WK

Lekáderezés – információ emberekről

“Lekáderezés” – hangzott a régi világban az, hogy bizonyos szervek információt gyűjtöttek
össze emberekről, mielőtt jót, vagy rosszat szerettek volna vele tenni. A célok változhattak,
az információgyűjtés nem. E feladattal foglalkoznak például a titkosszolgálatok,
a marketingesek, az újságírók, információbrókerek, hírszerzők. Eljárásaik között sok
hasonlóság és különbözőség van.
A “szabadfogású” információszerzés az ipari kémek eljárása. Az állami hírszerző szervek is
sokféle eszközt vethetnek be saját illetve a velük együttműködő vállalatok számára.
(Vö.: Ami jó a Boeingnek, az jó az Egyesült Államoknak is — Bill Clinton).
Az információbrókereknek, akik íróasztal mellett dolgoznak (desk research), legfontosabb
eszközei a telefon és az internet, illetve a térítéses adatbázisok. Sok esetben az interneten
azonosítják a kutatás irányát, a megkérdezendő személyeket, és telefonon jutnak hozzá
a sokszor addig még le nem írt, unikális információhoz.

2012. május 8.
http://hirek.prim.hu/cikk/91627/

Itt a mátrix: robotokkal nyomozna a hitelminősítő

Madarat tolláról, embert Facebook-oldaláról és Twitter-feedjéről – véli egy német
hitelminősítő. A németek fel vannak háborodva. A Facebookon és a Twitteren is figyelné
egy független német hitelminősítő a potenciális hitelfelvevőket – leplezte le néhány napja
a német NDR televízió. Mint az általuk megszerzett belső iratokból kiderül, a Schufa egy
szoftvert fejleszt arra, hogy a nyilvános internetes adatok segítségével meg tudja jósolni
az emberek fizetőképességét. A Schufa – a Google keresőrobotjaihoz hasonló – szoftvere
bejárná a népszerű közösségi szájtokat, a Twittert, a szakmai közösségi szájtokat, mint
a Xing vagy a LinkedIn, és még a Google Streetview-ba is belenézne, sőt még
az apróhirdetés-oldalakra feltett hirdetéseket is kielemezné. Ám a legjobban az csapta ki
a biztosítékot a német internetezőknél, hogy a szoftver azt is nézné, van-e összefüggés
a facebookos baráti kör és a hitelképesség között.

2012. június 11.
http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/06/11/itt-a-matrix-robotokkal-nyomozna-a-hitelminosito-az-emberek-utan/

Keresés és big data

Egyre több kereséssel foglalkozó cég fordul az ún. big data, vagyis a nagy adatok begyűjtése és elemzése felé. Blogunkon is egyre többet foglalkozunk olyan szolgáltatásokkal, melyek az adatok körül mozognak. De hogyan is jutottunk el a kereséstől a big data-hoz? — A híres PageRank keresési algoritmus az egyes potenciális találati oldalakat rangsorolja annak tükrében, hogy hány külső link mutat rájuk. Mivel tulajdonképpen az egész Google e köré épül belátható, hogy egész jól működik ez az eljárás. Igen ám, de ahhoz, hogy az egész webre vonatkozóan tudjuk rangsorolni az oldalakat, meg kell vizsgálnunk a közöttük lévő linkeket, amihez be kell gyüjetni minden oldal forráskódját, hogy lássuk ezeket az információkat. Ez önmagában hatalmas adatmennyiség, ami időben változik (egy weboldal általában frissül, bővül, új oldalak születnek nap mint nap stb). Így időről-időre ún. crawlerek, automatikus programok mentik el az oldalak tartalmát.

2012. június 12.
http://kereses.blog.hu/2012/06/12/kereses_big_data

IMPRESSZUM

A MIBE-hírlevél a Magyar Információbrókerek Egyesülete tagjainak készülő,
minden hónap elején megjelenő hírlevél.

A szerkesztők örömmel várják ötleteiket, javaslataikat és közreadandó híreket.

Borbély Szabina: szina86@gmail.com
Árki Péter: arkipeter@gmail.com