Ajánló

Kedves Olvasóink!

Ebben a hónapban is szeretnénk néhány érdekességre felhívni a figyelmüket. Egyfelől foglalkozunk a Google és a Bing rivalizálásával, kitérünk a szabadúszók álláskeresési online jelenlétéről, arról, hogy milyen jelentősége van a metaforák használatának. Másfelől megvizsgáljuk, hogy milyen veszélyekkel kell szembenézni az üzleti információszolgáltatás piacán, majd mérlegre vetjük, hogy milyen eltérések mutatkoznak a mobilról és a számítógépről indított keresések tekintetében. Végezetül egy információbrókerséggel kapcsolatos szakdolgozatot szeretnénk ajánlani.

Tartalom

1. Bates alapértelmezett keresője a Google helyett a Bing lett

2. Tartalomelemzés – metaforák és hatásaik

3. Pénzkereset vagy hobb? – Freelance munkák az interneten

4. A “big data” jelenség a gazdaságban és a gazdaságtudományban

5. Zavarosban halászók: villanások az üzleti információs piac kétes zónájából

6. Mobil vs. desktop keresés

7. Infobrókeri szolgáltatások iránti igények Észak-Nyugat-Magyarországon
Bates alapértelmezett keresője a Google helyett a Bing lett

A Hitwise szerint a Google piaci részesedése az USA-ban csökken, a Bingé növekedik. A sikerességi ráta a Google-nél 68%, a Bing-nél 80%. A Google kényelmessé tette magát az információkutatók számára is: a bal oszlopba számos kellemes eszközt épített be, pl.: blogkeresés, hírcsoportok, az utóbbi fél évre vagy földrajzi helyre szűkítés. A Bingnek is említésre méltó a kínálata. A hírek, képek, videó, térkép és vásárlási keresés mellett izgalmas a vizuális keresés lehetősége, mely pillanatnyilag 90 galériát kínál.

Mary Ellen Bates: Still using Google?
Ref.: Mikulás Gábor
2011. augusztus
http://www.batesinfo.com/Writing/Archive/Archive/august2011.html

Tartalomelemzés – metaforák és hatásaik

Szoftveres szövegelemzéssel mérné föl az amerikai hírszerzés kutatási programja, hogy a metaforák milyen szerepet játszhatnak a kultúraközi konfliktusokban. Nem mindegy, hogy portyázó fenevadként vagy fertőző vírusként festi le egy kisváros erősödő bűnözését a sajtó. Az előbbi esetben a polgárok nagyobb valószínűséggel fognak szigorúbb rendőri föllépést sürgetni, az utóbbit hallván inkább alapos reformokra hajlanának. Kísérletük alapján ezzel a példával illusztrálták nemrég az amerikai Stanford Egyetem kognitív pszichológusai, hogy nem egyszerűen a megértést segítik, hanem fontos társadalmi kérdések megítélését is befolyásolhatják azok a metaforák – tömör hasonlatok, képzettársítások, szóképek –, amelyek észrevétlenül bújnak meg a köznyelvben.

2011. augusztus 17.
http://hvg.hu/hvgfriss/2011.33/201133_metaforak_a_hirszerzesben_kepzavarok

Pénzkereset vagy hobbi? – Freelance munkák az interneten

A nemzetközi trendek a kommunikáció forradalmával párhuzamosan a munkavállalás új, formáinak terjedését jelzik. Felgyorsult a külsős szakemberek, más néven szabadúszók táborának növekedése. A szabadúszók és a távmunkások nehezen különíthetőek el, mert az önállóan végzett szellemi tevékenység sok esetben otthonról, vagy helytől függetlenül is végezhető. A vállalkozó szellemű munkavállalók kiszolgálására folyamatosan újabb és újabb online felületek jelennek meg, melyekhez csatlakozhat bárki, aki kedvet érez a freelance tevékenységhez. Az amerikai Monster abszolút úttörője volt korábban a témának: az általuk létrehozott Tehetségek piaca egy olyan szolgáltatás, ahol a külső munkatársakat kereső cégek valamint a szabad kapacitásukat felajánló független vállalkozók találhatnak egymásra. A ma is legismertebb képviselő a guru.com oldal, melynek küldetése, hogy összehozza a tehetséges független szakembereket és a munkájukat igénylő ügyfeleket.

2011. szeptember.
http://www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=%20839

A “big data” jelenség a gazdaságban és a gazdaságtudományban

A Financial Times a közelmúltban „digitális aranybányá”-nak nevezte a hatalmas adattömegek előállításában, feldolgozásában és felhasználásában rejlő lehetőséget (Waters [2011]). A cikk számos példát mutat be üzleti célú hasznosításra. Ez már elég ahhoz, hogy a „big data” jelenség gazdasági, illetve üzleti elemzés tárgya is legyen, a gazdasági vonatkozások tárgyalását azonban kezdjük a gazdaságtudományi
vonatkozásokkal. Egyre több a számítógépes munkahely, az alkalmazottak munkahelyi viselkedése is elemezhető digitalizált adatbázisok segítségével. A szervezeten belüli elektronikus levél- és telefonos forgalom például hasznos képet adhat az informális hálózatokról, a hatalmi viszonyokról, a részlegek és szakemberek közötti együttműködésről. Az eredmények hasznosításának többféle módjával találkozhatunk: az adatbányászat eredményei megjelennek például az ügyfélcsoportok azonosításában (a demográfiai alapú piacszegmentálást tömeges adatelemzéssel alátámasztott, viselkedésalapú tagolás váltja fel), a bankok kockázatértékelési (credit scoring) eljárásaiban, az internetes boltok ajánló algoritmusaiban (recommendation engines), a távközlési cégek lemorzsolódás-előrejelző rendszereiben. A vállalatok példáját a gazdasági élet más intézményei is követik: az adóhivatalok például adatbányászati vizsgálatok segítségével dönthetik el, kiket érdemes alaposabb (ezért szükségképpen drágább) ellenőrzésnek alávetni, vagyis növelni tudják ellenőrzési és behajtási munkájuk találati valószínűségét.

2011. szeptember 7.
http://www.iqsys.hu/web/guest/blog/-/blogs/na-meg-egy-kis-big-data

Zavarosban halászók: villanások az üzleti információs piac
kétes zónájából

Gazdasági válsággal és megszorításokkal terhelt világunkban felértékelődik az információ értéke. Ennek velejárója, hogy az élet minden területén, így az üzleti információ szolgáltatásában is megjelentek azok a leleményes vállalkozók, akik törvénytelen vagy sokszor ugyan törvényes, de etikailag megkérdőjelezhető, illetve megtévesztő ajánlatokkal – főképp a dezinformálásra támaszkodva – ostromolják kiszemeltjeiket, majd – sok esetben – könnyen szerzett bevételt könyvelhetnek el. Rendhagyó tanulmányunk az üzleti információs szolgáltatások legvitatottabb kínálati szegmensébe nyújt a könyvtári és információs szakemberek számára is bepillantást.

Kiszl Péter
2011. augusztus
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5531&issue_id=529

Mobil vs. desktop keresés

Ahogy a mobil internet egyre elterjedtebbé válik, egyre jobban előtérbe kerül, hogy miképp használjuk a készülékeket keresésre. Nebehaj Viktor ajánlotta figyelmünkbe Kamvar, Kellar, Patel és Xu tanulmányát a különböző platformok összevetéséről a Google adatai alapján. A web korai éveitől a keresett kifejezések hossza lassan emelkedni kezdett, azonban a mobil korszak beköszönte megváltoztatta a képet. Az első kifejezetten mobil kereséssel foglalkozó vizsgálatok azt találták, hogy a mobilról indított keresések a „hagyományos” keresésekkel összevetve rövidebbek, azonban a főbb témák konvergáltak (vásárlás, szórakozás, felnőtt tartalmak). A tanulmány három kategóriát vizsgált, komputeres, iPhone-ról indított és egyéb mobil keresés, kizárólag angol nyelvű kereséseket figyelembe véve vett random mintán.

2011. szeptember 28.
http://kereses.blog.hu/2011/09/28/mobil_vs_desktop_kereses

Infobrókeri szolgáltatások iránti igények
Észak-Nyugat-Magyarországon

A tavalyi év infobróker-szempontból egyik legérdekesebb szakdolgozata Mészáros Adrienn munkája volt: Milyen információt keresnek a vállalkozások? — Információbróker-szolgáltatás iránti vállalati igények felmérése a Széchenyi István Egyetemen. A munka a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon született, és a régió 60 vállalatáról (multinacionálistól kisvállalkozásig) vett fel adatokat. Az is értéke nyáron megvédett dolgozatnak, hogy ez eddigi és a jövőbeni igényeket is elemzi, illetve összehasonlítja. Ennek tanulsága, hogy üzleti partnerkeresés, technológiai információra és versenytárs-figyelés céljára többet kívánnak fordítani a vállalkozások.

Mikulás Gábor
2011. október

IMPRESSZUM

A MIBE-hírlevél a Magyar Információbrókerek Egyesülete tagjainak készülő, minden hónap elején megjelenő hírlevél.

A szerkesztők örömmel várják ötleteiket, javaslataikat és közreadandó híreket.

Borbély Szabina: szina86@gmail.com
Árki Péter: arkipeter@gmail.com