Ajánló
Kedves Olvasó!
Elsőként szeretnénk felhívni mindenki
figyelmét, hogy
napokon belül elérhetővé válnak
a
nemrég lezajlott MIBE–konferencia anyagai
a MIBE honlapján.
Emellett ebben a hónapban
megismerkedhetünk a hírlevél
segítségével az information retrieval
és information seeking kutatások legújabb
megállapításaival. Majd pedig a Google és
a Facebook párharcába pillanthatunk
bele, de beszámolunk arról is, hogy a Google
tovább
fejleszti keresőeszközeit. Ezen kívül egy olasz kísérletről is
szót ejtünk, ahol a könyvtárak és
levéltárak
állományának kezelését bérbe
kívánják adni. Hírt adunk arról is,
hogy egyre
gyakrabban alkalmaznak bizonyos honlapok földrajzi
szempontú szűrést, vagyis
egyes adatok
nem érhetők el a világ bármely
részéről. Végezetül kitekintünk az
állami honlapokra, ahol
fény derült rá,
hogy a többség még csak nem is
követi a törvényi előírásokat.
Tartalom
1. Information retrieval és information seeking – együttes
lehetőségek
2. A könyvtári és levéltári
állomány kezelésének
bérmunkába adása
3. Újabb keresőeszközökkel rukkolt elő a Google
4. Egyre gyakoribb a földrajzi pozíción
alapuló szűrés
5. A Google egyre erősebb riválisa a Facebook
6. Íme az ország legjobb és legrosszabb
állami honlapjai – itt az ETI
Information retrieval és information
seeking – együttes lehetőségek
A
laboratóriumi IR vizsgálatok a
számítástechnikai fejlesztések
homlokterében
állnak.
Ezek a kutatások — amint azt a szerzők
megállapítják — nem vesznek
tudomást a humán
információkeresés
jellegzetességeit feltáró módszerekről
és az
IS-kutatások eredményeiről.
A szerzők azt is
belátják, hogy a laboratóriumi
modellt sok kihívás és kritika érte,
amiért
a modell nem veszi figyelembe a
valós szituációkat, a valós
használókat, és nem tesz
különbséget a magasabb
rendű relevancia elemei között sem: (a) a kognitív,
(b) a helyzeti,
(c) az
algoritmusos és (d) a téma-relevancia között. A
kereső személy feladatai,
a
feladatmegoldás fázisai, szituációs
és kulturális környezete, valamint a
kognitív adottságok
nagyban befolyásolják a
keresés menetét, stratégiáját, a
használó taktikáját, így
magának
a relevanciának a helyzeti és más
különféle
szempontú értékét is.
Peter Ingwersen, Kalervo Jarvelin:
The Turn: integration of information seeking and retrieval in context.
Ref.: Dudás Anikó
2008. szeptember
http://www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?content.145
A könyvtári
és levéltári állomány
kezelésének bérmunkába adása
Könyvtáraknak, levéltáraknak
szolgáltatók közös szervezetet hoztak
létre
Olaszországban.
Csak példaképpen: ma mintegy ötvenen
informatikai támogatást nyújtanak,
harmincan kínálnak
könyvtárkezelési
szolgáltatásokat, több mint hatvanan
katalogizálási, dokumentálási,
archiválási
és digitalizálási
szolgáltatások
ellátására vállalkoznak.
A veszélybe került vállalkozások
közül
többen (1996-ban) egyesületbe
tömörültek, hogy az
információkezelés területén
működő magánvállalkozások
tudását egyesítsék, és jobban
értékesíthessék.
A lehetséges intézményi
piacot a 3000
egységnél nagyobb állománnyal
rendelkező bankok, alapítványok, rádiók
és
tv-k, kiadók, könyvtárak,
levéltárak, dokumentációs központok,
illetve dokumentációs
központtal
rendelkező vállalatok körében lehet
megtalálni. A tényleges piac nagy részét a
könyvtárak és a szakosodott
dokumentációs központok alkotják.
Lehetséges felhasználók:
orvosok,
ügyvédek, közjegyzők,
újságírók,
fotósok, műkereskedők, akik 1000 darabosnál
nagyobb gyűjteménnyel
bírnak.
Fabio Severino e Fabrizio
Minnella: Il
mercato dell’outsourcing nella gestione dei fondi documentari
Ref.: Mohor J.
2008.
Újabb
keresőeszközökkel rukkolt elő a Google
A
Google több hasznos eszközzel bővítette piacvezető
online
keresőszolgáltatásának
repertoárját,
köztük olyanokkal is, amelyek a
számítógépes és a mobiltelefonos
keresések
jobb szinkronizálását
segítik elő.
2009. május 13.
http://hirek.prim.hu/cikk/72913/
Egyre gyakoribb a földrajzi
pozíción alapuló szűrés
A valódi világban vámsorompókat emelnek,
a virtuálisban viszont soha nem
látott
népszerűségnek örvendenek a
különböző cenzúrák. A geofilteringre
jellemző példa, hogy
ha valaki mondjuk
Németországból megpróbálja
felkeresni az
amerikai Hulu videoportált,
azt udvariasan, de
határozottan figyelmeztetik
arra, hogy az oldalon tárolt tartalmakhoz
kizárólag az Egyesült Államokban élők
férhetnek hozzá. A kölni RTL televízió
honlapján tárolt
tartalmakat pedig az
osztrák vagy a svájci felhasználók sem
érhetik el. A szűrés oka többféle
lehet.
Az egyik, hogy a reklámügynökségek azt
szeretnék, hogy a hirdetéseik a helyi
lakosokat
érjék el. Egy másik ok, hogy a szerzői
jogi szabályozások eltérőek,
így egy videóhoz vagy
zenei fájlhoz egy adott
ország állampolgára hozzáférhet,
de egy másik nem. Ide sorolható
a Hulu. Schiefer szerint
a Virtuális
Magánhálózatok (VPN), a proxyszerverek és
az anonimizáló szolgáltatások
segítségével ezek a korlátozások
kijátszhatók. Mivel a forgalmat
átvezetik egy
külföldi szerverre, így a
tartalomszolgáltatók annak az IP-címét
látják és így
már
nem tudják megállapítani az
internetezők valódi származási helyét.
2009. május 16.
http://www.sg.hu/cikkek/67401
A Google egyre erősebb
riválisa a Facebook
A
Facebook és más internetes közösségi
oldalak egyre inkább kihívást jelentenek
az internetes
keresések tekintetében a Google
számára – ismerte el a Google
egyik illetékese. Az ok:
amikor az emberek mindennapi
kérdésekben, személyes
döntésekben keresnek tanácsot,
akkor a Google nem
mindig elég bizalmas, illetve
megbízható.
2009. május 27.
http://w3.prim.hu/cikk-proxy/73098/
Íme az ország
legjobb és legrosszabb állami honlapjai – itt ez ETI
A magyar állam intézményeinek holnapjai
egészen elszomorító színvonalúak, a
törvényi
előírásoknak sem felelnek meg –
derül ki az Átlátható Állam
Kezdeményezés keretében
megvalósult
kutatásból. A Tóth István János
vezette
Kivele-2009 program rávilágít:
a jogkövető
magatartás valószínű hiánya még
olyan intézményekre is nagyon jellemző,
amelyeknek
feladata a törvények védelme
és a jogbiztonság megteremtése lenne.
Tóth
István János beszámolója szerint a
kutatás során két meglepő eredmény is
adódott:
1) A magyar állami intézmények jelentős
része nem jogkövető – nem tartja be
az elektronikus
információszabadságról
szóló törvény (2005. évi XC
törvény az
elektronikus
információszabadságról) rendelkezéseit és több ott felsorolt
információt nem tesz elérhetővé
honlapján.
2) Tanulságos az is, hogy a kutatók sehol nem
találták a nyomát egy olyan
listának, amely
az összes állami
intézményt, háttérintézményt
és felügyelet
szervet, állami tulajdonú cég nevét
és elérhetőségét tartalmazná. Ha van
ilyen
lista, akkor ez a magyar állampolgárok
számára nem
elérhető az interneten, ha
nincs, akkor az még furcsább. Hogyan lehet gondolkodni a
hatékony
államról, az
közszolgáltatások
hatékonyságának
javításáról, ha azt sem tudjuk, hogy
hány
állami intézmény gazdálkodik a
központi költségvetés pénzéből,
illetve az
állami
intézményeknek tulajdonában
hány cég működik jelenleg? Az
állami intézmények
átláthatóságának, a
jogkövetı magatartás teljesülésének
világosabb megragadásához a kutatók
létrehoztak egy összefoglaló
mutatószámot, az ‘Elektronikus
információ-szabadság
Törvény-tisztelet
Indexét’ (ETI). Az ETI
azt méri, hogy
egy adott állami intézmény honlapja
mennyiben
felel meg az Eitv által
meghatározott követelményeknek. Az így
létrejött index tehát
pontosan azt méri,
hogy a törvény által előírt
információknak hány
százalékát közli az adott
honlap.
2009. május 29.
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=115791
IMPRESSZUM
A MIBE-hírlevél a Magyar
Információbrókerek Egyesülete tagjainak
készülő,
minden hónap első csütörtökjén megjelenő
hírlevél.
A szerkesztők örömmel várják ötleteiket,
javaslataikat és közreadandó híreket.
Borbély Szabina: szina86@gmail.com
Árki Péter: arkipeter@gmail.com