Tisztelt hírlevél olvasó!
Júliusi számunkban olvashatnak a marketing céginformációs adatbázisok kiválasztásának aranyszabályairól, az információs szakemberek fontosságáról akár az orvosi információk megtalálásához valamint arról, hogy Angliában akár börtönnel is büntetnék az adatkereskedelmet.
Reméljük, hírlevelünk ma is tartalmas olvasmányként szolgál!
Kellemes olvasást kívánunk!
a főszerkesztő
– Tartalomjegyzék –
1. The language of business Intelligence
2. Egyre többen nyomoznak a cégek után
3. GEO-LEO – a földtudományok, bányászat, földrajz és tematikus térképek virtuális szakkönyvtára
4. A könyvtárosképző tantervek üzleti tájékoztatással foglalkozó kurzusa
5. Sasvári Rudolf: Üzleti hírszerzés – Avagy az ügynöktartás ábécéje
6. Marketing céginformáció – aranyszabályok
7. A nyílt hozzáférés webliográfiája
8. A Thomson Gale új modulja az egészségügyi és wellnessforrások termékcsaládhoz
9. Nyilvános adatbázis lesz az EVA-alanyokról
10. A Thomson Gale új modulja az egészségügyi és wellnessforrások termékcsaládhoz
11. Információvédelmi minősítés kockázatelemzéssel
12. A világháló mint ingyenes információforrás összehasonlítása a fizetős adatbázisokkal
13. Örökös-biznisz: van egy jó és egy rossz hírem
14. Elkél a segítség az orvosi információhoz (is)
15. Ezer forintért megtudhatjuk, kivel érdemes üzletelni
16. A szakmai szervezetek ingyen használhatják az Opten követelés nyilvántartását
17. Börtön adatkereskedelemért
The language of business Intelligence
A Society of Competitive Intelligence Professionals szakmai szervezet oldalán üzleti hírszerzés glosszárium olvasható 2006 júniusi frissítéssel, az ausztrál Vernon Prior tollából.
Forrás: scip.org
(Mikulás Gábor)
Egyre többen nyomoznak a cégek után
A horribilis méretű körbetartozások ráirányítják a figyelmet a céges partnerek gondosabb megválasztására. Mind több vállalkozás kínál cégfigyelő szolgáltatást, vagyis a legálisan fellelhető információk egybegyűjtését. A piacfigyelés piaca tehát bővül, bár a megrendelők még túlontúl bátortalanok. Sok a téves információ a céges hírszerzésről, gyakran keverik össze az ipari kémkedéssel, pedig az előbbi a fejlett gazdaságokban bevett eszköz.
Forrás: Napi Online, márc. 27.
napi.hu
(Mikulás Gábor)
GEO-LEO – a földtudományok, bányászat, földrajz és tematikus térképek virtuális szakkönyvtára
A GEO-LEO (GEO – Library Experts Online) virtuális szakkönyvtár a http://www.GEO-LEO.de alatt áll a kutatók, tanulók és minden érdeklődő rendelkezésére a földtudományok, bányászat, földrajz és a tematikus térképek területén. A projektet a Technische Universität Bergakademie Freiberg “Georgius Agricola” Egyetemi Könyvtára (UB Freiberg) és a Niedersächsische Staats- und Universitätsbibliothek (SUB Göttingen) indította a Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG) támogatásával. A cél az volt, hogy az e szakterületeken működő német intézmények digitális és analóg állományait metakereséssel kutathatóvá tegyék, s így fejlesszék a tudósok és tanulók információellátását. A GEO-LEO-ban az érintett intézmények információs kínálata és szolgáltatásai csomagban jelennek meg.
A GEO-LEO-t eredetileg is egy önálló, kétnyelvű szakportálként képzelték el, amely egyben a föld- és bányászattudományi építőkövét képezi a “vascoda” interdiszciplináris internetportálnak, és a “GIN-NET” (Geoscience Information Network) könyvtári modulja.
A célok között szerepelt a metakeresés a rendelkezésre álló releváns források között, a tematikus keresés egy szakrendszer alapján, személyes hozzáférés egyéni profilképzéssel és tárolási lehetőséggel, a nyomtatott és elektronikus irodalom figyelőszolgálata, az irodalmi adatok exportja különböző formátumokban, egy használóbarát weboldal megteremtése…
Forrás: Gerstäcker-Rzibytzin-Werner: GEO-LEO – Virtuelle Fachbibliothek für Geowissenschaften, Bergbau, Geographie und Thematische Karten. In: Bibliotheksdienst 39 (2005) 3. Referálva: e-TMT, 2006/2., ref: Papp I.
(Mikulás Gábor)
A könyvtárosképző tantervek üzleti tájékoztatással foglalkozó kurzusai
A tanulmány a felsőfokú végzettséget nyújtó amerikai könyvtárosképző programokat vizsgálja az üzleti tájékoztatás (business information) szempontjából. A 48 program közül 36 (75%) tartalmaz ilyen kurzust, 6 (12,5%) a társadalomtudományi tájékoztatáson belül foglalkozik ezzel, további hat nem kínál üzleti információs ismereteket. Részletes elemzésre 22 programot választottak ki, ezek oktatói kevesebben (45%) voltak az egyetem oktatói, többen az óraadók. Utóbbiak legtöbbje könyvtáros, egyetemi, köz- és vállalati, ill. szakkönyvtárak munkatársa.
A tartalom vizsgálata rendkívül változatos képet mutat az üzleti információs kurzusokról. Az azokban fellelhető 36 általános téma közel fele csak egy vagy két kurzusban szerepel. A 46 üzleti vonatkozású speciális téma közül 19 ilyen található. Bár van néhány gyakran szereplő téma (online források és adatbázisok, bevezetés az üzleti könyvtárosságba, vállalati, ipari befektetési információk, gyűjteményfejlesztés, marketing és piackutatás), az általános és a speciális témák széles köre az üzleti könyvtárosság komplex voltát, és tanításának igen sokféle megközelítési lehetőségét jelzi. További vizsgálatokat igényel, hogy az e kutatásban feltárt témák mennyiben felelnek meg azoknak a készségeknek és ismereteknek, amikre a sikeres üzleti könyvtárosnak szüksége van.
Forrás: Könyvtári Figyelő, 2006/1., ref.: Mohor J.
(Mikulás G.)
Sasvári Rudolf: Üzleti hírszerzés – Avagy az ügynöktartás ábécéje
Egyre több helyen oktatják az ületi hírszerzést és egyre több cég fordít kiemelt figyelmet az üzleti hírszerzésre, illetve annak elhárítására is, mert csak így tudnak versenyben maradni. Sasvári Rudolf tankönyvekre jellemző alapossággal megírt munkája már a boltokban.
Forrás: uzletihirszerzes.hu, ápr. 6.
(Mikulás Gábor)
Marketing céginformáció – aranyszabályok
Egy marketing céginformációs adatbázis megvásárlása, kialakítása stratégiai jelentőségű lehet, ugyanakkor magas beszerzési költséget is jelent minden vállalkozás életében. A kiválasztás nehézségeit megkönnyítendő, a nagy múltú Hoppenstedt Bonnier a következő tanácsokkal szeretné megkönnyíteni az érdeklődők választását.
A marketing céginformációs adatbázis és a szolgáltató kiválasztásának alapszabályai:
- 1. Soha ne a beszerzési ár legyen a döntés alapja! Egy alacsony áru, de nem jól kezelt adattár használata során sokkal több megy veszendőbe a rossz címekre kiküldött levelek, a hibásan kiadott címlisták, a felesleges kommunikáció költségeivel!
- 2. Minden esetben ragaszkodni kell a megvásárolandó adatbázis előzetes teszteléséhez! Legalább száz darab, véletlenszerűen kiválasztott kontaktrekord végigtelefonálása és az eredmény statisztikázása meglepő, illetve megnyugtató eredményt hozhat.
- 3. Meg kell tudni, hogy a szolgáltató milyen garanciát vállal az adatbázis aktualitására. A legalább részleges garanciát (pl. meghatározott időtartamon belüli ár visszatérítés, vagy a hibás adatok szolgáltató költségén történő frissítése) nem vállaló cégeket ki kell húzni a beszerzési listáról. Ez a hozzáállás minden esetben a deklarált és a valós frissítési gyorsaság és adatbázis állapot különbségeit sejteti.
- 4. Be kell kérni néhányat a szolgáltató referenciái közül! Milyen tapasztalatokat szereztek a szolgáltató felhasználói a használat során, kik szerepelnek a referencialistán? Ha a szolgáltató nem hajlandó referencia címek kiadására, azonnal más beszállítót kell keresni! A megbízhatóan dolgozó adatbázis forgalmazók büszkék az ajánlásokra!
- 5. Pontos ismereteket kell szerezni, mérvadó statisztikai kimutatásokat kell kérni az adatbázis rekordjainak mélységéről és számosságáról. Kiemelten fontos mindez a CD-ROM-on tárolt adatbázisok esetében, ahol a meghirdetett “majdnem X, illetve több mint X” darabszámú adattárról gyakran kiderül, hogy a valóságban több ezer rekord hiányzik, amit a felhasználó a megfelelő “export/count” szoftver hiányában nem vesz észre.
- 6. A piaci trendek gyorsan változnak, amihez minden cégnek alkalmazkodni kell. Ezért fontos utánajárni a kiválasztott adatbázis szolgáltató rugalmasságának és rekordbővítési lehetőségeinek. Ha egy gazdálkodó egység profilt vált, vagy új tevékenységi területtel bővíti az addigiakat, marketing adatbázisába új rekordokat kell beillesztenie. Ha mindez az adatokat kezelő szoftver hiányosságai, vagy a szolgáltató korlátozott bővítési lehetőségei miatt nem lehetséges, minden váltás egy teljesen új rendszerre való áttéréssel jár együtt.
Forrás: Hoppenstedt Bonnier (adatbazis.com)
(Kiszl Péter)
A nyílt hozzáférés webliográfiája
Az Adrian K. Ho és Charles W. Bailey Jr. által összeállított Open Access Webliography (Nyílt hozzáférés webes bibliográfiája) a szerzők szándéka szerint a tudományos munkákhoz való nyílt hozzáférést, a cikkek minimális megszorításokkal történő szabad felhasználásának gondolatát népszerűsítő mozgalom ernyője alá tartozó elektronikus információforrásokat gyűjti egybe, mindazokat, amelyek – a keletkezés időpontjából adódóan – 2005 áprilisában az interneten elérhetők voltak. A források azonosítását Bailey végezte, amikor egy másik összeállításán, az Open Access Bibliography készítésén dolgozott, így a webliográfia a bibliográfia melléktermékének, kiegészítésének tekinthető. Az Open Access Bibliography alcíme finoman utal a nyílt hozzáférés “mozgalmi” jellegére: “A tudományos irodalom felszabadítása e-printekkel és OA-folyóiratokkal”. E két forrás tanulmányozásával az olvasó betekintést nyerhet a nyílt hozzáférés mozgalmának szakirodalmába, és a mozgalommal kapcsolatos, weben fellelhető elsődleges elektronikus információforrásokba. A webes bibliográfia szükségszerűen válogató: a szerzők csak a kulcsfontosságú keresőeszközökkel fellehető (tárgyi internetkatalógusok, keresőmotorok stb.) információforrások, levelezőlisták, kiadók, e-publikációk összegyűjtésére tettek kísérletet. A webliográfia tanulmányozása ugyanakkor közelebb viszi az olvasót a nyílt hozzáférés mibenlétének és jelentőségének megértéséhez.
További információ: http://www.escholarlypub.com/cwb/oaw.htm, http://www.escholarlypub.com/oab/oab.pdf
Forrás: Library Hi Tech News, 22. köt. 9. sz. 2005. p. 34., TMT 2006/5. ref.: Dancs Szabolcs
(Mikulás Gábor)
A Thomson Gale új modulja az egészségügyi és wellnessforrások termékcsaládhoz
A Thomson Gale bemutatta a Betegségleíró Modult (Disease Profiler Module), amely az Egészség és Wellness Erőforrások Központ (Health and Wellness Resource Center) termékcsalád része, a Medstat és a Thomson együttműködésének eredménye. A Betegségleíró Modul olyan egészségügyi vonatkozású statisztikai gyűjtemény, amelynek adatait több mint 50 nagy cég információi alapján építettek be az adatbázisba. A statisztika képet ad arról, hogy 3-4 millió aktív és nyugdíjas alkalmazott hogyan vette igénybe a munkáltató által biztosított egészségügyi rendszert. Az évenként frissített adatbázisban információk találhatók az ellátási költségekről, betegségmegelőzésről, demográfiai adatokról. A táblázatokban és grafikonokban megjeleníthető adatokat elkülöníthető adatbázisban tárolják, külön az aktív és a nyugdíjas munkavállalók adatait. Mindkét esetben elemzés található a szükségletekről és a munkáltató által fizetett Medicare kiegészítő biztosításról.
Forrás: Advanced Technology Libraries, 34. köt. 10. sz. 2005. p. 7-8., TMT 2006/5. ref.: Vízvári Dóra
(Mikulás Gábor)
Nyilvános adatbázis lesz az EVA-alanyokról
Tovább bővíti az APEH internetes adatbázisait, melynek köszönhetően jövő évtől már az EVA alanyok listája is ingyenesen elérhetővé válik. Az adatbázisban szerepelni fog a adóalany neve, székhelye és adószáma is – írja a Magyar hírlap.
Az adatokat az adóhivatal egy törvénymódosítás következtében teheti majd nyilvánossá, amit a PM az EVA sikerével indokol, s mely a lap által megkérdezett szakértők szerint nem vet fel sem adatvédelmi, sem pedig alkotmányossági aggályokat.
A lista “furcsasága” abban rejlik, hogy nem választható lenne, mint a minősített adózók listája, hanem automatikus. Igaz ugyan, hogy az adatok a cégbíróságon szintén elérhetőek térítési díj ellenében.
Az APEH az EVA-s listán kívül a nagy adótartozást felhalmozók, valamint a regisztrált ÁFA alanyok listáját is közzétenné a jövő évtől.
Forrás: portfolio.hu, 2006.07.10 08:50
(Mikulás Gábor)
A Thomson Gale új modulja az egészségügyi és wellnessforrások termékcsaládhoz
Július 1-től a céginformációs szolgálat működését is az új társasági és cégtörvényhez igazította az igazságügyi és rendészeti miniszter, mivel a távlati cél, hogy valamennyi cégügyet elektronikusan intézzenek az érintettek, és így kérjék a céginformációkat is.
Forrás: PrimOnline, júl. 3.
prim.hu
(Mikulás Gábor)
Információvédelmi minősítés kockázatelemzéssel
A tanúsítási üzletágat nemzetközileg meghatározó norvég Det Norske Veritas (DNV) hazai leányvállalata kibocsátotta az ISO 27001-es szabvány tanúsítását a Kürt Rt. számára. A DNV élen jár az információbiztonsági tanúsítások hazai piacán a Magyarországon eddig lebonyolított auditok közel egyharmadával.
Forrás: PrimOnline, ápr. 19.
prim.hu
(Mikulás Gábor)
A világháló mint ingyenes információforrás összehasonlítása a fizetős adatbázisokkal
A tanulmány célja a világháló műszaki-tudományos információforrásként való értékelése. A számszerű elemzés érdekében az információkat összehasonlítja a térítéses adatbázisokból nyert információkkal. Egy, a növénytermesztési biotechnológia területéről vett keresési példán válogatott, fizetős adatbázisok (CAB Abstracts és Biosis Preview) eredményeit internetes keresőgépek (Scirus és Google) eredményeivel hasonlítja össze. Az összehasonlítást a következő változók alapján végzi: a találatok mennyisége és minősége, keresési idő, az információ ára, keresési stratégiák, az információk megbízhatósága és a keresési jártasság követelménye. Az összehasonlítás azzal a meglepő eredménnyel zárult, hogy a világháló, szakszerű használatot feltételezve, nem pusztán értékes információforrás, hanem egy olyan információkereső eszközzel látja el a tudományos közösséget, amely szinte mindenki számára elérhető.
Forrás: Doldi – Bratengeyer: The web as a free source for scientific information: a comparison with fee-based databases. In: Online Information Review 2005/4. Autoref.: Könyvtári Figyelő, 2006/1.
(Mikulás Gábor)
Örökös-biznisz: van egy jó és egy rossz hírem
Titkos módszerek, ismeretlen sikerdíjak és megdöbbent rokonok. Az örökös-kutatás nagy kockázatú, de jól jövedelmező üzletével a cégeken túl a felkutatottak is elégedettek. Kiből lehet örökös és hogyan találnak rá?
Forrás: HVG, jún. 19.
hvg.hu
(Mikulás Gábor)
Elkél a segítség az orvosi információhoz (is)
A rákbetegségek információs központja (Patient Education Resource Center, University of Michigan, Comprehensive Cancer Center) látogatóinak 4%-a találta meg egyedül is azt, amit mások könyvtáros segítséggel, vagy sehogy. Az amerikai orvosi könyvtárosok szervezetének éves gyűlésén látott napvilágot egy olyan felmérés, amely azt bizonyította, milyen hasznosak is a könyvtárosok. Rákos megbetegedések iránt érdeklődők között végzett felmérés szerint, akik az interneten információkat kerestek, jobban jártak, ha könyvtárosok segítségét kérték, mert pontosabb, frissebb és megbízhatóbb eredményeket kaptak, mintha egyedül próbálkoztak volna. Pedig az információ mindenki számára elérhető az interneten, a megtalálásukhoz azonban nem árt, ha az ember járatos abban, hogyan érdemes keresni, hol, milyen kérdést feltenni stb. A felmérésre válaszolók jó része még azt is hozzátette, hogy a segítségül hívott könyvtárosok plusz dolgokat is találtak, amik segítettek nekik.
Forrás: konyvtaroskisasszony.freeblog.hu, máj. 24. (a Reuters híre alapján)
(Mikulás Gábor)
Ezer forintért megtudhatjuk, kivel érdemes üzletelni
Együttműködési megállapodást kötött az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) és az Eyewatch Kft. a körbetartozások megfékezése érdekében – derült ki a két szervezet sajtótjékoztatóján. Az Eyewatch követelésnyilvántartó rendszerét az Iposz tagjai, vagyis a mikro-, kis- és középvállalkozások havi 1000 forintért vehetik igénybe, és ezzel olyan információkhoz juthatnak, amelyek alapján eldönthetik, hogy érdemes-e egy adott céggel üzletelni.
Forrás: Napi Online, máj. 18.
napi.hu
(Mikulás Gábor)
A szakmai szervezetek ingyen használhatják az Opten követelés nyilvántartását
Bármilyen szakmai szövetség, kamara, vagy más érdekvédelmi szervezet lehetővé teheti tagjai számára az Opten követelés-nyilvántartó rendszerének ingyenes használatát – közölte az Opten Kft.
Forrás: PrimOnline, máj. 18.
(Mikulás Gábor)
Börtön adatkereskedelemért
Angliában az adatvédelmi biztos a felhasználói adatok védelmére akár kiszabható börtönbüntetést is támogatna. Akár két évet is kaphat az, aki mások adataival kereskedik, ha elfogadják az ICO (Information Commissioner’s Office) vezetője által javasolt törvényt Angliában. A személyes adatok törvénytelen kereskedelme elleni szigorúbb fellépést Richard Thomas nagyon fontos feladatnak tartja, hiszen a feketepiacon gazdát cserélő adatok a felhasználóknak jelentős károkat is okozhatnak. Ha az eddig tulajdonképpen elnézett vétség ezentúl bűncselekménynek számít majd, könnyebben felelősségre vonhatóvá válnak azok, akik felelőtlenül kiszolgáltatják mások személyes adatait.
Forrás: FigyelőNet, máj. 12.
(Mikulás Gábor)