A Magyar Információbrókerek Egyesülete június 6-án tartotta 7. konferenciáját, Ügyfélmegértés és -követés – az infobróker ügyfélkapcsolatai címmel.
Az előadók áttekintették az információs szolgáltató és ügyfeleinek kommunikációs kapcsolatát. Ennek célja az eredményes üzletmenet, mely az információs üzletben szoros bizalmi kapcsolat által valósulhat meg. A kommunikációt a megrendelők ugyanis a szolgáltatásminőség legfőbb mutatójának tartják.
Az információt szolgáltatónak a referenszinterjú során tisztáznia kell, hogy az ügyfél milyen célból kíváncsi adott hírekre. dr. Balog Géza piacelemző (Infodok Kft.) kifejtette, hogy gyakran e tisztázó párbeszéd során válik világossá az ügyfél számára, mit is kíván valójában. Az információigény oka, például majdani döntési alternatívák, azért is tisztázandó, mert megelőzhetik a majdani eredmény értelmezésével kapcsolatos anomáliákat — mondta Gergely Ferenc ügyvezető igazgató (Cognative Kft.) „A rossz hír hozóját lefejezik, ugye? — Információszolgáltatás pártatlanságra törekedve” című előadásában. A kutatás nem több és nem kevesebb, mint háttér-információ. A szolgáltatónak lehet véleménye, de azt ügyfelének nem kell feltétlenül elfogadnia. Rossz hír közlése esetén pedig fogadtassuk el, hogy ennek megismerése az ügyfélnek is érdeke. Mikulás Gábor információs tanácsadó (GM Consulting) végigvette az információs tanácsadó és ügyfele közötti legfőbb kommunikációs elemeket. Tapasztalata szerint például az infobróker legfőbb „konkurensei” azok a vélekedések, mely szerint „minden ingyen megtalálható a weben”, „már mindent tudok a versenytársakról” és „ehhez csak meg kell kérdeznem Kovács urat a földszinten”. Ezekre a referenszinterjú előtt érdemes megtalálni a jó választ. A kész anyagban elhelyezett felülértékesítési javaslat és a projekt során szerzett bizalom hatására akár többszörösére is lehet emelni projekt értékét. Bárdossy Péter genealógus (csaladfakutatas.hu) megtapasztalta, hogy fontos döntési kritérium, hogy mely ajánlat ér vissza legelőször a megrendelőhöz. Az érdeklődők és ajánlatkérők adatbázisának naprakészen tartása, erre alapozott ismételt megkeresések és hírlevelek szintén eredményes ügyfélszerző eszközök.
Pettkó András parlamenti jegyző tapasztalata szerint a képviselők az Országgyűlési Könyvtárat, a Képviselői Tájékoztató központ és a Képviselői kutatószolgálat mellett saját szakértőiket és külső tanácsadókat is igénybe vesznek munkáikhoz. Kerekes Pál önkormányzati képviselő előadásaiból kiderült, hogy a jogi szabályozás („Elektronikus információszabadság” törvény, Közigazgatási Eljárási Törvény) ellenére továbbra is körülményes hozzájutni. Szükséges ezért az önkormányzati információs alapszolgáltatások teljesebb körű meghatározása, mely egyben kijelöli az információbróker működési területét is az értékhozzáadott információt illetően. Így új üzleti modell is felállítható.
Az információbrókerek ritkán élnek a keresőoptimalizálás eszközével, és gyakran nem hoznak megfelelő példákat referenciának amely segítené a lehetséges ügyfelet döntésében — fejtette ki Dr. Bárd András tanár (Általános Vállalkozási Főiskola). Az információbróker-honlapok alapesetnek számítanak, az elektronikus hírlevelek és blogok ritkábbak, és szükség lenne a szakmát és holdudvarát bemutató wikire.
A konferencia zárásaként a kerekasztal résztvevői mint információt vásároló lehetséges ügyfelek kifejtették, hogy eredményesen tudnák használni és megfizetni a közszolgálati (statisztikai, könyvtári, önkormányzati, levéltári) hírforrásokat, ha kínálatuk ütemezésben, adatstruktúrában és kínálati profilban megfelelnének a piaci igényeknek. Az ilyen kommunikáció kedvező visszhangot váltana ki körükben.